Így lehetne emelni a tervezett duplájával-triplájával a nyugdíjakat
Jövőre 5,6 százalékos lehetne a nyugdíjemelés mértéke, pont a duplája a kormány által tervezett 2,8 százalékosnak – ehhez egyetlen dologra lenne szükség, elfogadni egy a költségvetéshez benyújtott módosító indítványt. Korózs Lajos, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának szocialista elnöke jegyzi a módosítót, amelynek a lényege a vegyes-indexálás ismételt bevezetése. Van olyan vélemény is, hogy ha a korábban alkalmazott svájci indexáláshoz térnénk vissza, akkor akár 7%-os emelés is jöhetne jövőre.
2010 után a Fidesz átalakította a nyugdíjemelés módját, kizárólag az infláció változásához kötötte azt, megszüntetve annak a lehetőségét, hogy az adott gazdasasági növekedés mellett az árak és a bérek változása is szerepet kapjon a nyugdíjak növelésében – hívja fel a figyelmet a Korózs által a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló, Varga Mihály pénzügyminiszter jegyezte salátatörvény-javaslathoz benyújtott módosító indoklásában.
A javaslatnak több pontja is van.
Az első úgy szól, hogy minden januárban az emelés évére tervezett – a költségvetési törvényben meghatározott – infláció és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 50 százalékos súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni a tárgyév január 1-je előtti időponttól megállapított társadalombiztosítási nyugellátást.
Emellett Korózs el szeretné érni azt is, hogy ha az infláció és a nettó átlagkereset-növekedés várható mértéke legalább 1 százalékponttal meghaladja a tervezett mértéket, akkor november hónapban – január 1-jére visszamenőleges hatállyal – kiegészítő nyugdíjemelést kelljen végrehajtani. Ennek kiszámításakor a „nyugdíjaskosár inflációjának” a tárgyév első nyolc hónapjának tényadatára alapozott várható mértékét kell figyelembe venni, ha az meghaladja a „normál” infláció várható mértékét.
Ha az eltérés az 1 százalékpontot nem éri el, akkor novemberben az egész évre járó különbözetet egy összegben kell kiutalni – majd a következő év januárjában a nyugellátásokat meg kell emelni az egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos mérték egytizenketted részével.
Korózs szerint azért van szükség a vegyes indexálás ismételt bevezetésére, mert az utóbbi években a tervezett inflációval emelt nyugdíjemelés látszólag ugyan biztosította a nyugdíjak reálértékét, de pozícióját nem. A nyugdíjaknál nagyobb béremelkedések miatt egyre mélyül a szakadék az aktívak és a nyugdíjasok között.
Mindez jövőre úgy nézne ki, hogy a kormány által tervezettek értelmében az árak 2,8 százalékkal, a bérek pedig 8,3 százalékkal nőnek, a nyugdíjakat pedig 2,8 százalékkal emelnék. „Ugyanakkor, ha az általam benyújtott módosítót elfogadnák, akkor pont dupla mértékben, 5,6 százalékkal lehetne emelni a nyugdíjakat” – szögezte le Korózs. A szocialista politikus szerint egyes számítások szerint, ha visszatérnénk a korábbi úgynevezett svájci indexáláshoz, akkor akár 7%-os emelés is lehetséges lenne. Erre szükség is lenne, hiszen a nyugdíjasok fogyasztását főként kitevő termékek (pl.élelmiszerek) jóval magasabb mértékben emelkedtek az átlagos inflációnál – mutatott rá.
„Hiába hangsúlyozza a Kormány még az MTI-n keresztül is, hogy ’2010-hez képest a nyugdíjakra 840 milliárd forinttal több jut jövőre’, a valóság az, hogy a kormány megszorításai, beleértve a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetését ,azt eredményezi, hogy 2020-ban a GDP arányában 7,3 százalék jut csupán nyugdíjkiadásokra, miközben 2010-ben ez a mutató még 10 százalék volt.
Visszafogott jóléti kiadások
Több meghökkentő adatot is felhozott Kórozs Lajos, aki a többi között elmondta, hogy „bár jövőre 4%-os növekedéssel terveznek, mégis tovább csökkentik a jóléti kiadások arányát”. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy miközben 2010-ben a GDP 31,1 százalékát költötték erre, jövőre már csak 24,5 százaléka jut. A szociális támogatásokat, családi juttatásokat, nyugdíjkiadásokat, rokkantsági ellátásokat tartalmazó szűkebb terület kiadásai 2010-ben még a GDP 17,5 százalékát tették, ki, jövőre ez a mutató 12,3 százalékra csökken. De a teljes kiadások megoszlását nézve is azt láthatjuk, hogy miközben 2010-ben a jóléti kiadások súlya 61,5 százalék volt, jövőre 56,2 százalék lesz. „Ennyit a kormány társadalompolitikájáról, amit kiválóan tükröznek a fent említett számok” – szögezte le Korózs Lajos.
A nyugdíjasok azonban (még legalábbis) tűrnek
Miközben az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának szocialista elnöke képviselői lehetőségeivel élve próbál javítani a helyzeten, Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt főigazgatója kemény szavakkal, nem köntörfalazva jellemezte a mát, s támasztotta alá e törekvések jogosságát.
Mint portálunknak leszögezte: „az Orbán-kormány egy olyan tudatos kényszerpályát tervez kialakítani, amelynek a kárvallottjai a nyugdíjasok”. Kifejtette, hogy a megismert számok ismeretében a nyugdíjak, nyugdíjasok helyzete már elérhette azt a végső pontot, aminek alapján kimondható, hogy nem csak a jelenlegi és a rövid távú kilátásaik ’tragikusak’, de még némi javulást sem remélhetnek az életminőségükben. „Ez mind szakmailag, mind pedig társadalompolitikai szempontból tarthatatlan”, és nem is érti, hogy a nyugdíjasok kétmilliós tábora és a politikai ellenzék miért nem emeli fel nap mint nap a szavát ez ellen.
