Így változtak a nyugdíjak Magyarországon az uniós csatlakozásunk óta
A vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak 2004-ben, az uniós csatlakozásunk évében az EU átlag 52 százaléka volt, 2021-re azonban visszaesett a 45 százalékára. a többi között ez olvasható ki a Haszon.hu összeállításából. Az is kiderül, hogy míg 2004-ben a GDP 9,7 százalékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re már csak 8 százalékát. Sokatmondó, hogy euróban számolva megelőztek minket, a nyugdíjak értékét tekintve leszakadóban vagyunk a csehektől, miközben a lengyelek és a szlovákok már utolértek, s a román nyugdíjak is ott lihegtek mögöttünk már 2021-ben is. A 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza.
A nyugdíjak változásáról közöl érdekes adatokat a haszon.hu, amely az elmúlt húsz év fejleményeit veszi górcső alá. Az átlagnyugdíj 2004-ben 61 ezer, 2023-ban 208 ezer forint volt, de a nominális növekedés egy részét megette az infláció – még ezzel korrigálva is 43 százalékos reálnyugdíj-növekedés történt az előző két évtizedben (ami évi 1,8 százaléknak felel meg). Ennek több oka van, egyrészt az, hogy sorra lépnek be az új, magasabb nyugdíjellátásban részesülő idősebbek, s ezzel párhuzamosan elhaláloznak a korábban nyugdíjassá váló még idősebbek. Másrészt az okok közé tartozik az is, hogy megjelentek az olyan az új juttatási formák, mint a nyugdíjprémium, valamint a 13. havi nyugdíj (ami menetközben ki is vezetődött, majd ismét elkezdték folyósítani).
Közben 3,1 millióról 2,4 millióra csökkent a nyugdíjasok száma. Bár az öregségi nyugdíjasok száma ez idő alatt 21,5 százalékkal nőtt, a rokkantsági-, az özvegyi- és a szülői nyugdíjban részesedők száma bezuhant. Ezek egyik oka a nyugdíjkorhatár megemelése volt 65 évre, illetve a nők 40 bevezetése. Ennek ellenére, míg 2004-ben a GDP 9,7 százlékát költötte az állam nyugdíjakra, 2022-re ez a szám már csak 8 százalék volt.
Euróban mérve 39 százalékkal emelkedtek a magyar nyugdíjak, ami nagyjából azonos mértékű az eurozóna inflációjával. Megelőztek minket a lengyelek és a szlovákok, illetve a csehektől évről-évre egyre jobban leszakadtunk. Az euróban mért román nyugdíjak 2021-re épphogy elmaradnak a magyartól. Ezzel a 27 uniós tagállam közül a 19. helyről a 24.-re csúsztunk vissza: már csak Horvátország, Bulgária és Románia állt mögöttünk 2021-ben.
A vásárlóerő-paritáson számított nyugdíjak rapid módon emelkedtek Magyarországon az előző két évtizedben (+76 százalékkal). A növekedés üteme azonban nem volt egyenletes: az emelkedés nagyrészt 2004 és 2013 közt realizálódott. 2013 és 2019 közt csökkent a mutató értéke, majd 2020-ban és 2021-ben újra enyhe javulás következett.
A vásárlóerő-paritáson mért, abszolút értékben vett impozáns nyugdíjemelkedést árnyalja, ha hazánk eredményeit összehasonlítjuk a régiósakkal. Bár 2004-ben még lényegében megegyeztek a magyar és a lengyel adatok, 2023-ra már a hazai összeg másfélszeresével gazdálkodhattak a lengyel nyugdíjasok. A román nyugdíjak 2004-ben még a magyarok felét sem érték el, 2023-ra azonban már 37 százalékkal magasabbak voltak az itthoniaknál, a csehek pedig tovább növelték előnyüket. A szlovák nyugdíjasok ugyanakkora nyugdíjat kapnak, mint a magyarok. Összességében a vásárlóerő-paritáson számított magyar nyugdíjak az EU-s átlag 52 százalékáról (2004) 45 százalékra (2021) estek vissza, ezzel a 23. helyen álltunk a 27 tagország közül 2021-ben. Valószínűleg ezek a számok 2023-ra sem változtak érdemben – jegyzi meg a haszon.hu cikk szerzője.
Forrás: haszon.hu
