Illiberális szósszal leöntve terjed a korrupció Európában
A korrupció rohasztja Európa szélét, messze több helyen, mint a lecsúszó demokrácia Magyarországon és Lengyelországban – írta Gideon Rachman, a Financial Times vezető kommentátora. Bár a brüsszeli politikai kultúrát továbbra is olyan kormányok határozzák meg, amelyek komolyan veszik a jog uralmát, rosszul kormányzott, és korrupciós problémákkal küzdő államok sokasága foglal helyet az EU asztala körül.
Az Egyesült Államok és Európa egyaránt küzdelmet folytat a demokrácia és a jogállamiság védelméért. Amerikában a harc drámaibb, mert maga az elnök áll a politikai rendszer felforgatásának élén. Európában a veszély többnyire a szélekről fenyeget – állapítja meg a Financial Times kommentárja. Budapest és Varsó reflektorfényben áll, mert fellép az ellen, hogy az EU a jogállamisághoz kösse a kifizetéseket, de a két országra való összpontosítás alábecsüli az EU ilyen jellegű problémáit.
A legutóbbi időben több uniós tagállamban feltárt korrupciós botrányok és a jogállamisággal kapcsolatos viták komoly kérdéseket vetettek fel az adott országok demokráciájának helyzetével kapcsolatban. Ilyenek Bulgária, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Málta és Ciprus. A problémás demokráciák a 27 tagállam negyedét-harmadát teszik ki.
Orbán Viktor magyar kormányfő szeret leckéket adni „illiberális demokráciából”. Úgy tűnik, a vesztegetés és egyéb korrupció lassan Európában sok helyen elfoglalja annak a régi módszernek a helyét, aminek a lényege az volt, hogy a korrupció titokban folyt, és nem kísérték a liberalizmust támadó beszédek.
A cikk részletesen kitér az említett országokban fennálló helyzetre, majd hozzáteszi: Franciaországban Nicholas Sárközyt most állítják bíróság elé. A Transparency International adataira hivatkozva, rámutatott: a vesztegetés és egyéb korrupció Olaszországban súlyosabb lehet, mint Máltán, vagy Cipruson.
Az uniós útlevéllel bármely tagállamban lehet élni, de az EU korrupció üldözésére szóló felhatalmazásai korlátozottak, pedig minden korrupció, a legkisebb is, érinti az EU-t. A nemrég felállított Európai Ügyészség csak olyan ügyekkel foglalkozhat, amelyekben az uniós alapokkal történő visszaélésekről van szó, és a testülethez való csatlakozás önkéntes – Budapest és Varsó nem is csatlakozott.
Az Európa-szkeptikusok kapva kapnak majd az alkalmon, hogy e hiányosságok miatt valaki kimondja, hogy rohad az egész EU. Tény, hogy Bojko Boriszov több védelmet kapott a pártcsaládja politikusaitól, mint amennyit megérdemelt. Ám a korrupciós problémák minden bizonnyal súlyosabbá válnának például Bulgáriában is, ha feloszlatnák az EU-t. Amikor Laura Kodruta Kövesit, a korrupcióval foglalkozó ügyészt Romániában leváltották, az EU melléállt, és később megtette az Európai Ügyészség vezetőjének. Ez azt mutatja, hogy a brüsszeli politikai kultúrát továbbra is olyan kormányok határozzák meg, amelyek komolyan veszik a jog uralmát. De azért a rosszul kormányzott, és korrupciós problémákkal küzdő államok sokasága foglal helyet az EU asztala körül – írta Rachman.