Immár hivatalos: Orbánéknak köszönhetően veszélybe került 3600 milliárd forintnyi uniós támogatás

Ahogy azt várni lehetett, az Európai Bizottság azt javasolja az Európai Unió Tanácsának, hogy függesszék fel a környezetvédelmi, közlekedési és területfejlesztési operatív programok 65 százalékát. Ez – mint Johannes Hahn költségvetési biztos a testület döntését ismertető sajtótájékoztatóján mondta – 7,5 milliárd eurót jelent (mai árfolyamon mintegy 3600 milliárd). Hogy érzékeltesse mekkora összegről van szó: ez több, mint amennyi a helyreállítási alapból Magyarország számára elvben rendelkezésre áll. 

Hahn a tájékoztatón egy ponton egy kérdésre válaszolva be is ismerte: valóban „a pénzügyi nyomás hoz csak hatást, sajnos ez van”. De – tette hozzá – ez volt a szándék akkor, amikor az Európai Parlament és az Európai Tanács elfogadta a rendeletet, hogy legyen plusz erőteljes eszköz a jogállamisági hiányosságok elleni fellépésre. 

Mindenesetre az már világosan látszik, hogy „puszira” a bizottság nem hajlandó elfogadni a magyar ígéreteket, konkrét jogrendbe ültetést, konkrét intézkedéseket, és azok hatályba léptetését, illetve megvalósítását várják, cserébe azért, hogy kinyissák a pénzcsapokat. 

„Láttunk már ígéreteket, és most majd meglátjuk, mi történik a következő két hónapban” – fogalmazott a biztos. Merthogy a magyar kormánynak november 19-ig kell írásban beszámolnia a konkrétan elvégzett munkáról, a konkrét fejleményekről. Ennek fényében a bizottság újra értékeli majd a helyzetet – jelezte. 

Elhangzott, hogy a kormány 17, a helyes irányban tett intézkedést fogadott el, amit a bizottság üdvözöl, „még ha meglehetősen későn is érkezett”. Az idehaza is ismert példákat sorolta, amelyek – ha megfelelő jogszabályi formába öntik őket, és megfelelően végre is hajtják – elvben elegendőek lehetnek ahhoz, hogy kezeljék a problémákat. Ugyanakkor még fontos intézkedéseket és részleteket kell meghatározni, s számos olyan témát is beazonosított még a bizottság, amelyek nemcsak a jogi keret módosítását, hanem a gyakorlatba ültetést is érintik. „Ezek megfelelő védőeszközt, komoly előrelépést jelentenek, a tanácsnak tett javaslat az alapok felfüggesztését tartalmazza arra az esetre, ha nem alkalmazzák a megfelelő problémamegoldásokat” – szögezte le a biztos.

Hahn elismerte, hogy ehhez idő kell, ezért is javasolta a bizottság a tanácsnak, hogy a lehetőséggel élve, ne a rögzített egy hónapos határidőn belül döntsön a felfüggesztésről, hanem hosszabbítsa meg további két hónappal. A cél ugyanis nem a büntetés – erre a tájékoztató alatt többször is utalt –, hanem az, hogy az uniós költségvetés felhasználásakor kiiktassák a kockázatokat. 

A tanácsnak legkésőbb a hét közepéig benyújtják az ajánlást is tartalmazó dokumentumot, onnan számít az 1+2 hónap. „Ez azt is jelenti, hogy várjuk, hogy az a 17 elemes útiterv, amiben megegyeztünk, már konkrét eredményeket is hozzon, amihez idő is kell.”

Hahn hangoztatta azt is, hogy a bizottság Magyarország esetében a jogállamiság helyzetét bírálta, „ezért az érintettnek 150 százalékban el kell köteleznie magát a jogállamiság mellett”. A bizottságnak azonban az Európai Bíróság ítéletét is tiszteltben kell tartania, ami a megfelelőség és arányosság elveit érinti. „Ezt mind figyelembe vettük. Az első eredményekhez szemmel láthatóan már ilyen összegek megjelentetése is elegendőnek bizonyult, mert a magyar kormány elmozdult a korábbi állásponttól.”

Eléggé biztos abban, hogy a tanács hasonló értékelést készít, s hasonló következtetésekre jut, mint a bizottság, ha a dolgok nem változnak úgy, ahogy változniuk kellene.

Arra is figyelmeztetett, hogy ez egy olyan eszköz, amit – ha nem hozza meg a várt eredményeket – újra és újra be lehet vetni, ismét el lehet indítani az eljárást. „Nem egyszeri fellépésről van szó, bár bízom benne, hogy a jelenlegi eljárás meghozza a várt eredményeket” – szögezte le.

Inotai András közgazdász professzor előzetesen már beszélt a Hírklikknek arról, mi vezetett idáig és mi várható ezek után. Cikkünket itt olvashatják.