Indoklást vár a két pedagógus szakszervezet Novák Katalintól
A Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sajnálattal vette tudomásul, hogy Novák Katalin aláírta a pedagógusok sztrájkhoz való jogát durván megsértő törvénymódosítást. Ezért ismét levélben fordultak az államfőhöz.
Kedd délelőtti nyílt levelükben közölték: felháborodással vették tudomásul, hogy a törvény elfogadása után – nyomatékos kérésük ellenére – rövid időn belül aláírásával szabad utat nyitott a sztrájkjogot súlyosan korlátozó törvénynek. Nem hagyott ezzel más lehetőséget számukra, mint azt, hogy alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz forduljanak.
„Amennyiben a hazai jogorvoslati lehetőségeket ezzel kimerítettük, és nem járunk eredménnyel, úgy az Emberi Jogok Európai Bíróságának nyújtunk be keresetet. Ugyan levelünket válasz nélkül hagyta, akár azért is, mert olyan gyorsasággal írta alá a törvényt, hogy mire kezébe kerülhetett levelünk, az aláírás már lehetséges, hogy megtörtént, javasoljuk, hogy a levelünkben foglaltakat gondolja át. Miután láthatóan semmiféle jogi és erkölcsi aggályt nem talált az elfogadott törvénymódosításban, kérjük, döntését legalább utólag indokolja meg!” – írta a PSZ részéről Szabó Zsuzsa elnök és a PDSZ országos választmányi elnöke, Komjáthy Anna.
Amint arról a Hírklikk is beszámolt, a köztársasági elnök május 26-án aláírta a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő törvénymódosítást. Történt mindez egy nappal azután, hogy a PSZ és a PDSZ arra kérte Novák Katalint: ne írja alá a tervezetet és küldje el az Alkotmánybírósághoz előzetes normakontrollra.
A pedagógusok sztrájkbizottsága szerint a sztrájkjogot szükségtelenül és aránytalanul korlátozzák a sztrájk alatti tanítás elrendelésével. Egy esetleges munkabeszüntetés a munkáltató működésében legfeljebb minimális fennakadást okoz, a sztrájkjog nyomásgyakorló, ellenállási funkcióját nem tudja betölteni. A sztrájkot korlátozó rendelet törvénybe emelését kifejezetten diszkriminatív, retorziószerű, megfélemlítő szabálynak tekintik.
A döntés szerint a sztrájkolóknak a sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatniuk kell az igazgatót a sztrájkszándékról, majd legkésőbb a megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről. Mindez azért kivitelezhetetlen, mert egy esetleges sztrájk ideje alatt meg kell oldaniuk többek között a gyerekek felügyeletét 7 és 17 óra között, az étkeztetést a megszokott helyen, módon és időben, az érettségiző osztályok számára a kötelező érettségi tantárgyakból minden órát kötelező megtartani, a sajátos nevelési igényű vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek számára valamennyi foglalkozást, fejlesztést és felzárkóztatást meg kell tartani.
Mint ismert, Pintér Sándor oktatásért is felelős belügyminiszter ciklusnyitó meghallgatásán kijelentette, hogy „oktatni csak abban az osztályban lehet, ahol rend van”, és hogy a tanárok polgári engedetlenségét „fegyelmi kérdésnek tekinti”.
