Indokolt a drónok elleni védelem, de csak ha nem élnek vissza vele
Ha a védelmi fejlesztések megóvása, az ellenséges hírszerzési tevékenység elleni védelem a cél, akkor rendben van a dolog, ha viszont az, hogy a Hatvanpusztával kapcsolatos oknyomozásokat próbálják akadályozni, akkor nem elfogadható. Így kommentálta a Hírklikknek Tarjányi Péter a kötelező drónvédelmi rendszer bevezetését. A biztonságpolitikai szakértő kevés esélyt lát arra, hogy civil magáncégek számára tennék kötelezővé a védelmi rendszer kiépítését és üzemeltetését. Összekötni pedig nem akarná, habár áthallást érez aközött, hogy a vonatkozó rendelet megjelenése előtt egy nappal a NER kedvenc cége bejelentette egy drónvédelmi technológiai társaság alapítását.
A héten jelent meg a 448/2023. (X. 3.) kormányrendelet a pilóta nélküli légijármű-védelem veszélyhelyzeti intézkedéseiről, amelynek a lényege, hogy Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter kötelezhet minisztériumokat, állami szerveket, a Magyar Nemzeti Bankot, azok meghatározott létesítményét, beleértve magáncégeket is arra, hogy „pilóta nélküli légijármű”, azaz drónok elleni védelmi rendszert működtessen. A megjelenésével máris hatályba lépett rendelet értelmében a védelemre kijelölt köteles maga kidolgozni a tervet és a saját költsége terhére beszerezni, telepíteni, karbantartani és folyamatosan üzemeltetni azt. A jogszabály szerint a kijelölt „szerveknek és gazdasági társaságoknak” a honvédelmi miniszter utasításai szerint kell eljárniuk, már ami a pilótanélküli légijármű-védelmi rendszert illeti. A honvédelmi miniszter bevonhatja a terv előkészítésébe a nemzetbiztonsági szakszolgálatot, a rendvédelmi szerveket, a honvédséget, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatot és az Országgyűlési Őrséget. Ezen túl meghatározhatja a védelmi szintet, felügyeli a kiépített rendszert, és bírságot is kiszabhat.
Azt nagyon hosszú ideig nem fogjuk megtudni, hogy a miniszter mely szerveket és gazdasági társaságokat jelöl ki, ugyanis 30 évre titkosították az ezzel kapcsolatos valamennyi információt. A kormányrendelet – nem meglepő módon – elsőként az „Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra” (érdekes megfogalmazásként nem háborúra!) hivatkozik, s persze a veszélyhelyzet is előkerül benne.
Azt már a Népszava szúrta ki, hogy éppen a kormányrendelet megjelenése előtt egy nappal közölte azt a NER kedvenc cége, a 4iG Nyrt., hogy RAC Antidrone Zrt. néven drónvédelmi technológiai társaságot alapít. „A pilóta nélküli repülőeszközök elmúlt években tapasztalt fejlődésének egyik következménye, hogy a drónok elleni védekezés mostanra önálló iparággá vált. Ezért döntöttünk a Rotors & Cams átalakításáról, amelynek eredményeképpen a drónelhárító rendszerekkel kapcsolatos képességeket egy új vállalatba szervezzük ki” – mondta Blénessy László, a 4iG Nyrt. vezérigazgató-helyettese.
Egy laikus azonnal elkezd összefüggéseket keresni a regnáló rezsimet jellemző – hogy úgy mondjuk, illiberális – kormányzási módszerei és az új rendelet között. Kérdéseket vet fel például, mi lehet az oka annak, hogy – a hadigazdálkodáshoz hasonlóan – a honvédelmi miniszter magáncégeket is kötelezhet ilyen szerepvállalásra, beleértve a saját finanszírozást is. De vajon nem vagyunk túlságosan gyanakvóak? Tarjányi Pétert kerestük meg a kérdéseinkkel és a kétségeinkkel.
A biztonságpolitikai szakértő nagyjából-egészéből megnyugtató választ adott. Szerinte ugyanis elsősorban védelemhez kapcsolódó fejlesztésekkel, technológiákkal foglalkozó cégekre terjeszthetik majd ki ezt a kötelezettséget. A lépést indokolhatja a drónokhoz kapcsolódó fejlesztések mértéke, továbbá a biztonsági kockázatok. Mint tisztázta, nem csupán az orosz-ukrán háborút érti ez alatt, szerte a világban vannak olyan különféle biztonsági események. ahol láthatóan veszélyeket rejt magában a védett objektumok környékét, de akár a belsejét is feltáró dróntevékenység, még akkor is, ha pusztán csak a kíváncsiság vezérli a kutakodót. Arról nem szólva, hogy akár támadás szempontjából is veszélyes lehet az ilyen tevékenység, például a Fehér Ház környékén. Mint említette, már a magyar parlamenti őrségnek is volt drónberepüléssel dolga, miként a Karmelita környékén is észleltek dróntevékenységet. A drónok alkalmazásának egyre szélesebb a skálája, „nem is csodálkozom azon, hogy a minisztériumok stb. védelmére ilyen rendelkezést is szükségesnek tartanak”. A dróntechnológia amúgy nem csak a hadiparra, s a hírszerzésre hat ki, ma már a mindennapi életre is – hívta fel a figyelmet. Van is szabályozása, a jog évről-évre próbálja követni a fejlődését, nem csak nálunk, egész Európában és az Egyesült Államokban is.
És mi van akkor, ha az oknyomozó újságírás nehezítése a cél? – kérdeztük. Tarjányi elismerte, hogy egyeseknek egy ilyen drónfelvétel kínos lehet, amikor bizonyos objektumokat, s azok belsejét is így filmezik. Ha például a Hatvanpusztával kapcsolatos oknyomozásokat próbálják akadályozni, azt, hogy ott ne tudjanak semmit megnézni, az nyilván nem elfogadható – szögezte le. Ugyanakkor, ha ugyanarra a Hatvanpusztára – hogy egy extrém példát hozzunk – látogat az amerikai elnök, akkor jogos a védelmi intézkedés a drónok ellen – mutatott rá a különbségre, hozzátéve: „ha a védelmi fejlesztések megóvása a cél, s az ellenséges hírszerzési tevékenység elleni védelem, akkor rendben van, akkor azonban nem, ha az oknyomozó újságírást akarják korlátozni, de ez utóbbira ez esetben kicsi esélyt látok” – mondta.
Miként arra is, hogy nem elsősorban védelemhez kapcsolódó tevékenységet folytató magáncégekre róják a feladatot. Szerinte ugyanis elsősorban állami cégek kapják majd meg az ukázt rá.
Mit szól ahhoz, hogy a kormányrendelet megjelenése előtt egy nappal közölte azt a NER kedvenc cége, a 4iG Nyrt., hogy RAC Antidrone Zrt. néven drónvédelmi technológiai társaságot alapít? Van-e a kettő között összefüggés? – kérdeztük. A 4iG-nak vannak védelmi telekommunikációs, informatikai fejlesztései, s valóban próbálják őket bevonni az állami fejlesztésekbe – mondta. Szerinte „lehet a két dolog között áthallás, de konkrétumok híján összekötni nem akarná a két dolgot”.
