Indul Orbán következő menete: célkeresztben a „holland fickó”
Épphogy elmúlt a vihar a svéd NATO-csatlakozás késleltetése körül, amit szövetségeseink nem fognak elfelejteni, a magyar kormány máris indítja a következő csörtét. Miközben a NATO négy vezető hatalma és a tagállamok nagy többsége Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök megválasztását pártolja a katonai szervezet főtitkári tisztségébe, magyar részről máris siettek bejelenteni, hogy nem támogatják a jelöltet. A nagy NATO-államok most összehangoltan törekszenek felgyorsítani a főtitkár-váltást, hogy elhárítsák Orbán újabb gáncsoskodását.
A magyar kormány azért nem tud Rutte mögé állni, mert támadta Magyarországot – így Szíjjártó Péter külügyminiszter. A valóságban a kereszténydemokrata holland jelölt korábban határozottan elítélte Orbán Viktor önkényes, megosztó tevékenységét az unióban és elsőként követelte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból. (Amiből Orbán azután „kilépett”, hogy arcát mentse a készülő kizárástól). Hollandia az utóbbi években a magyarországi demokrácia leépülésének legkeményebb bírálója volt, a sértődött magyar kormányfő ezután az unióban teljesen szokatlan, otromba gorombasággal, lebecsülően csak „az a holland fickó” néven emlegette Mark Ruttet.
Miután a tagállamok többsége már jelezte: elfogadja Rutte személyét, német lapértesülések szerint összehangolt akciójukkal Joe Biden, Olaf Scholz, Rishi Sunak és Emmanuel Macron igyekszik meggyorsítani a döntéshozatalt és ezzel nyomást gyakorolni Orbán Viktorra. Brüsszeli források úgy tudják, hogy a vita folyik, de hamarosan várható a megállapodás. Ha az nem jönne létre időben, akkor az a veszély fenyeget, hogy a júniusi európai parlamenti választások, majd utána a vezető tisztségek elosztásáról folyó alkudozás, végül pedig az őszi amerikai elnökválasztás lassítaná, megnehezítené a folyamatot.
Az Euractiv portál úgy tudja, hogy már a külügyminiszterek április 3-4-re kitűzött értekezletén meg akarják nevezni Jens Stoltenberg főtitkár utódját. A találkozón egyúttal a NATO fennállásának 75. évfordulóját ünneplik.
A 2000-es évek vége óta általában volt miniszterelnök kerül a főtitkári posztra, előtte inkább külügy- vagy védelmi miniszterek töltötték be a tisztséget. Ellátása különleges feladat, katonai és egyben politikai együttműködést, valamint a főtitkár iránti teljes bizalmat kíván a tagországok részéről. Minden főtitkárváltás előtt 3-4 politikus neve merül fel, azután az egyeztetéseken kialakul az egység az esélyes jelölt mellett. A poszt betöltéséhez mind a 31 tagállam egyhangú támogatása szükséges – mondta el a Hírklikknek Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter.
A kérdés, hogy mi történik, ha Orbán ellenkezése miatt megakad a folyamat. Erre a katonai szervezetben nincs eljárásrend, mert ilyen esetre a NATO történetében még nem volt példa. Ha az egyeztetéseken Magyarország a végletekig kitart, és nem támogatja azt az egy jelöltet, akit mindenki más akar, türelemmel tovább lehet tárgyalni, a feladatokat addig ellátja egy főtitkár-helyettes. Majd találnak valami kibúvót, végül Magyarország – ahogy láttuk az EU-ban is – sunnyogva, csöndben hozzájárul Rutte megválasztásához.
A NATO-ban azonban – tette hozzá a korábbi honvédelmi miniszter – nem lehet zsarolni, alkudozni, mert a szervezet politikai, katonai védelmi szövetség. Ott mindenki egyenrangú, nincsenek közös alapok, nincs mit hazahozni. „A NATO egy nagyon fontos dolgot tud garantálni: a biztonságunkat és Orbánék ezt veszélyeztetik ezzel a játékkal.”
„A holland miniszterelnök liberális demokrata, akinek rossz volt a véleménye a magyar kormány EU-ellenességéről és a Fidesz önkényuralmi törekvéseiről. Egyre több az olyan európai ország, amelynek hasonló az álláspontja az Orbán-kormányról és ez kivetül Magyarország megítélésére is, ami egyébként nagy baj, mert jelzi, hogy mennyire meggyengültek a nemzetközi pozícióink, és ezzel párhuzamosan az érdekérvényesítő képességünk is.” – magyarázta a helyzetet Szekeres. Jogilag nincs különbség a tagországok között, de a bizalom csökkenésével abban lehet különbség, hogy a NATO-ban milyen információkat osztanak meg a magyar kormánnyal. Így előfordulhat, hogy bizonyos dolgokról egyszerűen nem fogunk tudni, amiből aztán baj lehet.
Szekeres szerint egyébként a NATO-ban a Magyar Honvédség tevékenységét elismerés övezi, a magyar a tábornoki és a tisztikar megfelelően képzett, elegendő tapasztalattal rendelkezik. A magyar alakulatok részt vesznek közös műveletben, legyen az békefenntartás vagy hadgyakorlat, és ott mindig maradéktalanul teljesítenek. Fontos különbséget tenni: a honvédség nem egyenlő a magyar kormánypolitikával – szögezte le a szocialista politikus.
Rutte biztos befutónak látszik. Szakértők szerint mellette szól sok éves politikai tapasztalata és az, hogy általában elismerésnek örvend az európai politikában. Széleskörű nemzetközi kapcsolatai vannak, és Hollandia elkötelezettsége a NATO iránt soha nem volt kétséges, szemben a mai magyar kormánnyal. Hollandia kiemelkedő szerepet vállalt Ukrajna támogatásában, Rutte országa volt a kisebb államok közül az első, amely kétoldalú védelmi megállapodást kötött Ukrajnával. Ugyancsak erénye, hogy Donald Trump elnöksége idején egyike volt a keveseknek, akik tudták kezelni a kiszámíthatatlan és a NATO-val szemben ellenséges politikust. Személye tehát megkönnyítheti a Trumppal szembeni ellenállást, ha az akár a NATO feloszlatását is kezdeményezheti – mondta Szekeres Imre.
