Infláció, te drága!
Az euróövezet éves inflációs rátája 2021. októberében 4,1százalék volt, szemben a szeptemberi 3,4 százalékkal. Egy évvel korábban ez az arány -0,3 százalék volt. Az Európai Unió éves inflációja 4,4 százalék volt 2021. októberében, a szeptemberi 3,6 százalékról lépett el. Egy évvel korábban ez az arány 0,3 százalék volt. Ezeket a számokat az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatala tette közzé 2021. november 17-én, tehát az adatok naprakésznek tekinthetők.
– A legalacsonyabb éves rátát Máltán (1,4 százalék), Portugáliában (1,8 százalék), Finnországban és Görögországban (mindkettő 2,8 százalék) regisztrálták. A legmagasabb éves értéket Litvániában (8,2 százalék), Észtországban (6,8 százalék) és Magyarországon (6,6 százalék) jegyezték fel.
– A magyar 6,6 százalékos mérték a V4-ek közül a legmagasabb, hiszen Lengyelország 6,4 százalékos, Csehország 4,8 százalékos, a velünk határos Szlovákia 4,4 százalékos ütemmel szerepel a rangsorban. A szintén szomszédos Románia (6,5 százalék), Horvátország (3,9 százalék), Ausztria (3,7 százalék) és Szlovénia (3,5 százalék) is kedvezőbb helyet ért el az inflációs rangsorban. (Szerbia és Ukrajna adatai értelemszerűen nem kerültek be a mérésbe.)
– Európa legnagyobb gazdaságai (német, francia, olasz) a rangsor közepén helyezkednek el három és öt százalék közötti értékekkel, tehát vélhetően nem a velük való partneri együttműködés okozta a magas magyar árnövekedést
– Magyarországon 2021. októberében 6,5 százalékos inflációt mért a KSH, ezzel kilenc éves csúcsra ugrott a pénzromlás üteme. A szeptemberi 5,5 százalékos fogyasztói árnövekedést követően, sokan azt prognosztizálták, hogy eléri majd a hat százalékot a drágulás éves mértéke, a mértékadó előrejelzések 6,0-6,3 százalék között szóródtak. A friss adat azonban még ennél is magasabb lett, és számítanunk kell arra, hogy a decemberi adatközléskor már a hét százalékos szinttel is meg kell barátkoznunk.
– A Magyar Nemzeti Bank 2021. szeptemberi inflációs jelentéséből idézek. „Hazánkban az első csúcson túl vagyunk, azonban ősszel újabb inflációs kiugrással nézünk szembe. Az MNB inflációellenes lépései 2022. elejétől éreztetik hatásukat, így az áremelkedés üteme 2022. második negyedévében négy százalék alá süllyed. 2022. második felében stabilizálódik az infláció a három százalékos jegybanki cél körül.” Jó lenne, ha egyszer már „bejönne” az MNB jóslata.
A rekordinfláció súlyos és kedvezőtlen következményeit a magyar társadalom jelentős része nap, mint nap megtapasztalja. Az elsődleges áldozatok a már nyugállományban lévők. A karácsony előtti időszakban megindul a „kiköltekezés”, a fogyasztói árak ennek megfelelően (is) meredeken emelkednek. A 2,5 millió nyugdíjas már december elején megkapja havi járandóságát, és azon nyomban élelmiszerre és ajándékra fordítja. A következő nyugdíjutalási nap 2022. január 12., azaz 40 napot kell kihúzni a hamarosan érkező havi apanázsból.
Az tehát ismert, hogy mikor érkezik a jövő évi első nyugdíj. Azt viszont nem tudjuk, hogy pártunk és kormányunk (valamint az MNB) pillanatnyilag milyen ütemű pénzromlással számol 2022. vonatkozásában. Azt sem kötötték az orrunkra, hogy a megváltozott inflációs körülmények miatt hány százalékos nyugdíjemeléssel indítják a következő évet. A jelenleg elfogadott és közzétett három százalékos emelési mérték megalázó és nyomorúságos, ezzel a pénzmorzsával nem kívánhatnak 2,5 millió idős embernek Boldog Újesztendőt!
