Ismeretcentrikussá vált az új Nemzeti Alaptantervhez igazodó érettségi

Az érettségi vizsgákat május 3. és július 3. között a középiskolák és a kormányhivatalok szervezik, lebonyolításukban 3150 érettségi vizsgabizottság működik közre. A változások elsősorban annak köszönhetők, hogy a diákok a 2020-as Nat-nak megfelelő feladatsorokat kapnak. Az Oktatási Hivatal (oktatas.hu) már 2021-ben közzétette azokat az új minta feladatsorokat, amelyek változnak. Ilyen lesz a magyar nyelv és irodalom, a matematika és a történelem matúra is, de a kémia, a biológia, a földrajz és a fizika érettségi feladatai is átalakulnak.

Az szintén változás, hogy lesznek tárgyak, amelyekből az idén már nem, és lesznek, amelyekből csak ez évtől lehet érettségi vizsgát tenni. Szintén az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint az alábbi tantárgyakból az idén már lehet érettségizni: állampolgári ismeretek, közigazgatási ismeretek, fenntarthatóság, bibliaismeret-baptista hittan, és az informatika helyett digitális kultúra. Amiből viszont 2024. január 1-je után nem lehet érettségi vizsgát tenni: emberismeret és etika, ember- és társadalomismeret, etika, társadalomismeret, művészettörténet, népművészet, pszichológia, utazás és turizmus.

Az Oktatási Hivatal a változást azzal indokolta, hogy a 2020-tól bevezetett – és módosított – Nemzeti alaptanterv (Nat) tananyagához a korábbi érettségi nem volt megfelelő. Az 1., az 5. és a 9. évfolyamon már a 2021-es tanévet is az átdolgozott tanterv alapján kezdték meg, vagyis az akkori kilencedikesek az elsők, akik az új alaptanterv miatt már más követelmények szerint érettségiznek az idén.

A legnagyobb változtatáson a magyar nyelv és irodalom érettségi ment át. A fő hangsúly elsősorban a tárgyi tudásra tevődik át, azt fogják jobban ellenőrizni. Az első feladatsorból kihúzták az érvelést-gyakorlati szövegalkotást, helyette egy 20 pontot érő irodalmi teszt kerül majd a diákok elé. A második részből az összehasonlító elemzés tűnt el, helyette egy témakifejtő esszét lehet majd választani.

A 2024-es középszintű matekérettségibe emelt szintről néhány tétel (például számtani vagy a mértani sorozatösszegének) bizonyítása lekerült, de ezt csak szóbelin kérik. Viszont csak azoknak kell szóbelizniük belőle, akik az írásbelin nem érték el a kettes szintet. Ugyanakkor a középszintű matekérettségibe bekerültek olyan, az életben hasznos tudást adó gazdasági számítások, mint a gyűjtőjáradék, törlesztőrészlet, megtakarítási, befektetési és hitelfelvételi lehetőségek és azok kockázati tényezőivel kapcsolatos feladatok. Nem kell viszont tudni a trigonometrikus függvények (például sinus, coszinus, tangens) ábrázolását. Összességében az új, középszintű matematika érettséginél az a cél, hogy a diákok gondolkodjanak, és képesek legyenek szöveges matematikai problémát értelmezni. Még akkor is, ha ez egyfajta nehezítést is jelent.  

A történelem érettségi változásaival kapcsolatban az Eduline Repárszky Ildikó történelemtanárt, a Történelemtanárok Egyletének alelnökét kérdezte meg. Szerinte a magyarral ellentétben, a történelem érettségin ugyanolyan típusú feladatokra kell készülni a diákoknak, mint az előző években. Néhány téma változik, például már középszinten is ismerni kell az amerikai függetlenségi háború vagy az Aranybulla történetét. Az emelt szintű vizsga témakörei közül kivették többek között a francia abszolutizmust, vagy a nagyhatalmi küzdelmeket a 18. századi Európában. Az idei követelmények között nem szerepel a munkajoggal, pénzügyi ismeretekkel foglalkozó témakör, mert az átkerült az állampolgári ismeretek érettségihez. Az alelnök kiemelte, hogy azoknak, akik most tavasszal emelt szinten érettségiznek történelemből, a kerettanterven felül tudniuk kell az előre megadott plusz adatbázisban szereplő személyeket, fogalmakat, időpontokat és eseményeket. Ezeket a legtöbb iskolában történelemfakultáció keretében vették át a diákok.