Isten mentsen meg minket attól, amire Lázár célozgat!
Ha Magyarország valóban vissza kívánja szerezni az uniós tagság elnyerése előtti önrendelkezési jogát – jelentsen ez bármit –, azt csak egyféle módon teheti meg: kilép a közösségből. Sajnos ez következik Lázár János „szuverenista” üzenetéből - állapítja meg Magyar György. Az ügyvéd legújabb blog-bejegyzésében leszögezi, pedig együtt erősebbek vagyunk. Vagy lehetnénk, ha a NER nem a saját útját járná, semmibe véve az EU közös értékeit. Az uniós támogatások nélkül – amelyek egy részét most a Fidesz „kuruckodása" okán tartják vissza – még ott sem tartanánk, mint ma. A több tízezermilliárdos plusz uniós forrás ellenére, sikerült az egykori EU-s tagjelöltek éltanulójából 2004 óta sereghajtóvá válni.
„Vissza kell állítanunk Magyarország önrendelkezési jogát, azokat is, amelyeket 2004-ben, az uniós csatlakozáskor elveszített – semmit rólunk, nélkülünk!” – írta ki szombaton a Facebookra Lázár János. Az építési és közlekedési miniszter egy videót is kirakott a makói március 15-i megemlékezésen elmondott beszédéről, amelyben megismételte, „Nem kevesebbet hirdetek és mondok, mint hogy a 2004-ben átadott és 2004-ben feladott önrendelkezési jogainkat vissza kell szerezni.”
A Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb bejegyzése azonban emlékezteti Lázár Jánost és általában a magyarokat: „a miniszter mintha megfeledkezett volna arról, hogy Magyarország népszavazás útján csatlakozott az Európai Unióhoz, ezzel tudomásul véve, hogy bizonyos területeken a korábban kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó döntések egy részét átengedjük az uniós szerveknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és az Európai Unió tagállami szakminisztereiből álló tanácsainak, illetve a talán legfőbb döntéshozó fórumnak, az Európai Unió Tanácsának, amelyet az állam-és kormányfők alkotnak”. Majd felteszi a kérdést, vajon miről is mondtunk le?
A kérdés nem költői, a szerző tételesen meg is válaszolja azt:
Az unió kizárólagos hatáskörébe tartozik a közösség alapszerződése szerint a vámunió, a belső piac működéséhez szükséges versenyszabályok megállapítása, valamint a közös kereskedelempolitika. Kivételesen nemzetközi megállapodás megkötése is, „ha annak megkötését valamely uniós jogalkotási aktus írja elő, vagy ha az hatásköreinek belső gyakorlásához szükséges, illetve annyiban, amennyiben az a közös szabályokat érintheti, vagy azok alkalmazási körét megváltoztathatja”.
Az EU ugyanakkor megosztott hatáskörrel rendelkezik
- a belső piac,
- a szociálpolitikának az e szerződésben meghatározott vonatkozásai,
- gazdasági, társadalmi és területi kohézió,
- mezőgazdaság és halászat,
- környezetvédelem,
- fogyasztóvédelem,
- közlekedés,
- transzeurópai hálózatok,
- energiaügy,
- a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség,
- a közegészségügy terén jelentkező közös biztonsági kockázatoknak az e szerződésben meghatározott vonatkozásai tekintetében.
„A tagállamok az unión belül összehangolják gazdaságpolitikájukat. Ennek érdekében a Tanács intézkedéseket, különösen az e politikára vonatkozó átfogó iránymutatásokat fogad el” – derül ki a dokumentumból. Ide sorolhatóak a foglalkoztatáspolitikára és szociálpolitikára vonatkozó iránymutatások is. Az EU mindemellett „hatáskörrel rendelkezik a tagállamok intézkedéseit támogató, összehangoló vagy kiegészítő intézkedések végrehajtására”. Ezek kiterjednek például az emberi egészség védelmére, az oktatásra, a polgári védelemre.
„Mindezek közül mi nem tetszik Lázár Jánosnak?” – teszi fel a kérdést Magyar György. Elvileg semmit sem kifogásolhatna, de az ördög a részletekben rejlik. Leginkább nyilván a jogállamisági eljárás miatt visszatartott pénzek miatt hangoskodik a NER. Az is ellenérzéseket vált ki a hatalomból, hogy az unió joggal kifogásolja az európai támogatások felhasználásának módját, a nettó befizető tagállamok polgáraitól származó pénzek elherdálását. Emellett az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályok is megalapozottak.
Ezen nem megsértődni kell, hanem elgondolkodni és visszatérni a vállalt útra – figyelmeztet a szerző. Már csak azért is, mert „Az unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában”.
Lázár azt hangoztatta, hogy „Vissza kell állítanunk Magyarország önrendelkezési jogát, azokat is, amelyeket 2004-ben, az uniós csatlakozáskor elveszített” – idézi az ősrégi fideszes kijelentést a poszt, amely felhívja a figyelmét arra, hogy ezzel szemben az EU lényege éppen az, hogy a közösség együttesen erősebb gazdasági tényező, mint a tagállamai külön-külön. Az unió azonban nemcsak érdek-, hanem értékközösség is – beleértve a jogállamisági feltételek tiszteletben tartását –, amelytől Magyarország 2004 és 2022 között mai árfolyamon számolva 33 ezer milliárd forintnak megfelelő támogatást kapott. Négyszer annyit, mint amennyit a közös kasszába befizetett.
A KlikkTV témához kapcsolódó korábbi, 2023. július 3-i adása itt nézhető meg:
