Isteni csodának tartja Iványi, hogy 5-6 ezer ember rendszeresen kisegíti a MET-et

Ahogy a hétvégén a Hírklikk is beszámolt róla, a Szabad a Hang krízisalapot állított fel, kisegítendő a MET-et, amit az állam egy újabb húzással megfosztott annak a pénznek a javától, amiből a szociális hálózatuknál dolgozó munkatársak júliusi bérét fizették volna ki. 

Az aHang által útjára indított felhívás szerint az állam szándékosan tartozásba kergette a MET-et, amikor – a bíróság szerint is jogtalanul – elvette egyházi státuszát, megfosztva ezzel költségvetésének 40 százalékától. A NAV pedig most az emiatt keletkezett köztartozást kezdte el hatalmas összegekben levonni, nem törődve azzal, hogy ezáltal rengeteg embert sodor krízishelyzetbe. A MET második hónapja csak részleges fizetést tud adni a dolgozóinak.

A felhívás célja az volt, hogy aki teheti, akár csak pár ezer forinttal is, de járuljon hozzá a krízisalaphoz, amivel lehetővé teszik Iványiék nélkülözhetetlen munkájának a folytatását, s ezzel sok-sok tízezer ember életét menthetik meg. 20 millió forint összegyűjtését tűzték ki célul – e sorok írásáig már közelítette a hatmillió forintot a felajánlott adományok összege.

De vajon ez mire lehet elég? Tegyük fel, összejön a teljes 20 milliós összeg, ami talán elég a tűzoltáshoz. De mi lesz a következő, majd a rá következő hónapokban? Hogyan tudnak így fennmaradni? Iványi Gábort kérdeztük.

„Ez az egész ördögi, s nagyon jól tudják, hogy milyen helyzetbe sodortak minket” – reagált a lelkész, aki szerint ugyanakkor az, hogy segítséggel, de folytatják a munkájukat, „az maga az isteni csoda, aminek az alkotó elemei azok a nagyszerű emberek, akik vallási szempontokat is figyelmen kívül hagyva, az általunk végzett munkát látva, töretlenül segítenek, adományoznak nekünk”.  Tréfásan megjegyezte, hogy tulajdonképpen meg kellene alapítaniuk az egyház ateista tagozatát, ugyanis tisztában van azzal, hogy nagyon sok az olyan támogatójuk, aki nem vall hitet. 

Annak azonban már a fele sem tréfa, hogyan kerültek és ragadtak bele ebbe a helyzetbe – erre is mondott példákat Iványi. Az egyik, hogy csökkentették a nekik biztosított normatívát, amit – ráadásként – nem kapnak meg rendesen, s „Maruzsa államtitkár különösen előszeretettel von el összegeket”. Tette ez először a közoktatás után járó támogatás felével, azután az egészével, amit azzal indokolt, hogy nem megtérülő befektetés a MET iskoláinak támogatása – vázolta Iványi, majd elmesélt egy jellemző epizódot. Megkérdezte Maruzsától, vajon az nem megtérülő befektetés, hogy vidéki gyerekek sokasága szerez szakmunkás bizonyítványt, érettségit? Az államtitkár erre csak vonogatta a vállát, és odavetette, hogy így is lehet érteni. Amúgy – jegyezte meg a lelkész – legutóbb Maruzsa éppen azt találta írni, hogy ha nincs elég pénzük, akkor szedjenek tandíjat. 

A kiegészítő támogatást pedig arra hivatkozva vették el tőlük, hogy a MET-nek nincs egyházi státusza, tehát nem egyházi fenntartó. Pedig mindenki tisztában van azzal, hogy az alapnormatíva maximum a teljes bekerülési költség 60 százalékát fedezi, éppen ezért szoktak kiegészítő támogatásokat adni az egyházi iskoláknak. A MET esetében ez is elmarad. 

A gondjaikat tetézi, hogy most a késedelmi kamat elmaradt járulékaként pénzt vontak le tőlük, aminek eredményeként 65 millió forintjuk maradt, noha havi 220 millió forintra rúg a náluk dolgozó ezer ember havi bérköltsége. Egyelőre mindenki kapott 75 ezret, s ahogy csordogál befelé a pénz, úgy pótolgatják – mondta Iványi, megjegyezve, hogy még mindig nem tudták kifizetni az e havi béreket. Elmesélte, hogy járja az intézményeiket, találkozik a munkavállalóikkal, akik elmondják, hogy nagyon szeretik a munkájukat és a fenntartót, de ők is ebből élnek, s meg kell valahogy élniük.

Ha ennyire nagy a szakadék a szükséges és a meglévő összeg között, miért csak 20 millió összegyűjtését tűzték ki célul? – kérdeztük. „Mert tisztában vagyunk azzal, hogy körülbelül 5-6 ezer emberre tudunk számítani, ők azok, akik más célokat is szoktak támogatni, így például a független sajtót” – magyarázta Iványi Gábor, hozzátéve: „Az isten áldja meg őket! Tudjuk – és ez zavar is minket –, hogy ezek a megadóztatott emberek a saját zsebükből fizetnek olyan ügyben, amikor mi is megdolgoztunk a nekünk az államtól járó pénzért, de megfosztanak tőle, s így akarnak térdre kényszeríteni minket”.

Nincsenek nagy adományozóik? Hiszen a liberális-baloldalon, a demokraták között is vannak szép számmal tehetősebb emberek?  – vetettük fel, amire Iványi Gábor elárulta, hogy egyetlen, rendszeresen nagy adományt küldő támogatójuk van, mégpedig Bokros Lajos, aki – feleségével, Gyetvai Máriával együtt – havonta 1,2 millió forintot biztosít a számukra. S más nem csatlakozott ehhez az akcióhoz? – kérdeztük. A válasz eléggé lehangoló volt: Bokros Lajos annak idején indított egy kampányt, s azt gondolta, hogy össze tud szedni száz olyan embert, akinek nem annyira nagy áldozat az ilyen rendszeres adományozás – de ez nem sikerült neki.

Iványiéknak nem csak a mostani adománygyűjtő akciójuk van. Nyilatkozatokat is gyűjtenek. Merthogy a MET kártérítési pert készül indítani a magyar állam ellen, hogy az megtérítse a részükre az egyház technikai számának elvételéből – és ezzel az egy százalékok felajánlásának ellehetetlenítése miatt kiesett – komoly összegeket. A perhez kérik azoknak a nyilatkozatát, akik a 2015 és 2020 közötti időszakban az egyház részére ajánlották volna fel az adójuk egy százalékát.  Amikor öt év után ismét lehetővé vált ez, akkor az első évben negyvenezren majd a következőben már 52 ezren tették ezt meg. Tavaly például mintegy fél milliárd forinthoz jutottak az egy százalékokból. Hogyan áll ez a gyűjtés? – kérdeztük. Megtudtuk, hogy még mindig folytatják. Az eddigi (köztes) eredményét Iványi nem tudja pontosan, de azt látja, hogy sokkal nehezebben gyűlnek ezek a nyilatkozatok össze, mint az egy százalékos felajánlások. Érti persze az okát, az emberek attól tartanak – hiába cáfolják ezt ők –, hogy tanúként be fogják hívni őket a bírósági perben. (A nyilatkozatgyűjtésről itt találhatók részletek).