Iványi Gábor: akadályozzuk meg, hogy a lélektelen önkény jusson méltatlan diadalra

„Rendkívüli helyzetben kényszerülök megszólítani minden jószándékú, tisztességes embert. Kérem, érezzék át azt, amit a magyar állam hivatalos szervei a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösséggel és segítő intézményeivel művelnek. Tegyen meg ki-ki minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy ez a méltatlan helyzet orvoslást nyerjen” – kezdi kiáltványát az elnök. 

Azt kérte, aki teheti juttassa el ezt a felhívást, ahová tudja, olyanhoz, aki kész szót emelni a jogsértés és embertelenség ellen. Tegye ezt bátran és nyíltan, keresse meg országgyűlési képviselőjét, és várja el tőle, hogy emeljen szót értük. Olyanhoz is juttassák el ezt a kiáltványt, aki abban a helyzetben van, hogy képes támogatást adni, az legyen lehetőségeihez képest nagyvonalú.

Iványi Gábor azt írja, „amennyiben Magyarország leggazdagabb egy százalékának minden tagja havi kétezer forinttal (kb. két kg kenyér ára) támogatná munkánkat, fennakadás nélkül képesek lennénk működni.”

„Ezer munkavállaló dolgozik szociális, oktatási, egészségügyi, családsegítő és lelki szolgálatunkban, amellyel mintegy húszezer embert érnek el. Ezt az államtól átvállalt munkát a rendszerváltás óta, sőt bizonyos fontos részeit már azt megelőzően is végeztük.”

Iványi Gábor szerint a jelenlegi kormány, azzal, hogy alkotmánysértő módon elvette egyházi státuszukat (s ezt a Magyar Alkotmánybíróság határozata ellenére sem orvosolta) adósságcsapdába kergette őket. Több mint tíz éve küzdenek a jogaikért, és tartották működésben – Isten kegyelméből és jószándékú támogatóik segítségével – intézményeiket ilyen körülmények között is.

Most azonban határponthoz érkeztünk – folytatódik a kiáltvány. „A kormány illetékes minisztere és államtitkárai utasítására a NAV (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) az elvégzett munkánk után járó alapnormatívát is drasztikusan csökkentette, majd teljes mértékig elkobozta. Ezer munkavállalónk fizetése tekintetében szándékunk ellenére elakadtunk. Elkezdődött a tanév, mintegy 3000 mélyszegénységből érkező gyereket kell naponta oktatnunk és etetnünk. Több száz hajléktalanunk, szegény kórházunk és idős otthonaink teljes ellátásáról is gondoskodnunk kell. Nincstelenségben élő több ezer család várakozó tekintete szegeződik ránk.”

Iványi Gábor azzal zárja a kiáltványát: „Ha bárki, aki olvassa ezt a kiáltványt bárhol a földön, és úgy érzi, nem taposható el egy az alapvető emberi jogokért és a szegényekért, kiszolgáltatottakért élő közösség, azt kérem, tegye meg, ami tőle telik. Akadályozzuk meg, hogy a lélektelen önkény jusson méltatlan diadalra.
 Köszönöm minden együttérző barátunk, testvérünk eddigi támogatását, és azok hűséges kitartását, akik munkatársaink közül ezt megtehették. Kérem, álljanak mellénk, hogy tovább segíthessünk, hogy elvégezhessük azt a nélkülözhetetlen munkát, ami népünk legszegényebb egy százalékának az életet jelenti.”