Ízekre szedi Varga Judit állítását Magyar György

„A 2024. második félévében esedékes magyar uniós elnökség alatt keményen dolgozunk majd azért, hogy fenntartsuk és megerősítsük alapvető értékeinket, így a jogállamiságot az Európai Unióban” – írta Varga Judit igazságügyi miniszter a Facebook-oldalán. Ezt felidézve a Magyar Ügyvéd Blog legfrissebb posztja megjegyzi: „bagoly mondja verébnek, hogy nagyfejű, mert a jogállamiság alapvető értékeit Magyarországon taposták páros lábbal a földbe”.

Az Európai Unió soros elnöki tisztét alig több mint egy év múlva Magyarország tölti be – emlékeztet az írás, amely nem kis szarkazmussal a következőképpen fogalmaz: „a soros fordulattal azonban egyelőre nem tudnak mit kezdeni, de a soros kapcsolást már kiirtanák a fizikatankönyvekből. Hátha valakinek erről is Soros György jutna az eszébe. így a NER történelemhamisító, a jogállamiságot páros lábbal földbe tipró, már a fizika oktatását átíró kormányáról nehéz elképzelni, hogy keményen dolgoznak majd az EU alapvető értékeit, így a jogállamiságot megerősítő intézkedéseken.” Ezután felteszi a kérdést: az illiberális demokrácia éllovasaitól vajon mire lehet számítani?

A blogbejegyzés ezután felidézi, hogy Varga Judit 2021 márciusában (a Magyar Nemzetben) azt írta: a jogállamisági vitákra nem lehet másként tekinteni, mint egy tudatosan homályban tartott önkényes politikai eszközre, ahol nincs érdemi vita, s az ellenfél érveit meg sem hallgatják.

Ez a blog szerint különösen figyelemreméltó kijelentés a „jóságos” miniszter asszonytól („ahogyan őt az 1. és 2. rendű vádlott Schadl és Völner perében emlegette”), hiszen szerinte a jogállamisági mechanizmusok csak akkor működnek, ha az érintett intézmények és tagállamok úgy tekintenek minderre, hogy megértik: mindez értük van. Ezzel kapcsolatban érvelhetnénk azzal, hogy aki tudja, mit jelent a jogállamiság, az annak megfelelően cselekszik, aki pedig ezt nem érti, ezt az elvet tanítja – jegyzi meg Magyar György.

A viták különben megosztottságot és kölcsönös bizalmatlanságot szülnek – ezt is írta a miniszter, aki szerint újra fel kell fedezni a konszenzus kultúráját. A blogbejegyzés szerint azonban nem az unióra kellene mutogatnia, inkább kutakodjék a saját háza táján, példákat sorolva („a teljesség igénye nélkül”) arra, hol és miben nem törekedtek konszenzusra Orbánék: érdemi egyeztetés nélkül átírták az alkotmányt, hoztak a polgárok alapjogait érintő jogszabályokat, maguk alá rendelték a független ellenőrző intézményeket, alapjaiban kérdőjelezték meg az önkormányzati rendszer működését, s támadásokat intéztek ellenzéki pártok és civil szervezetek ellen stb.

Mindezek után tényleg mi akarjuk kioktatni az uniót arról, mi az a jogállamiság? Abban persze akár egyet is érthetünk, hogy szigorú módszertanra van szükség a jogállamisági jogsértések azonosításához és az intézkedések szükségességének és arányosságának biztosításához. De ha a jogállamisági vitákra a kormányoldal szerint nem lehet másként tekinteni, mint egy tudatosan homályban tartott önkényes politikai eszközre, arról tényleg felesleges polemizálni – olvasható a blogbejegyezésben.

Az írás elismeri, hogy a jogállamiság értelmezése függhet ugyan egy-egy adott tagállam hagyományaitól, sajátos jogrendszerétől, csakhogy az egész parttalan fecsegésnek vannak „nem homályos” elemei. Önkényesen kiragadva olvashatunk erre négy példát.

Az egyik az államra és annak polgárai számára egyaránt érvényes példa a jognak való alávetettség, aminek része a független igazságszolgáltatás. A másik a jogbiztonság, vagyis a kiszámíthatóság, amelynek része, hogy a kétharmad nem alkot érdemi egyeztetés nélkül egy nap alatt esetleg a társadalom széles rétegeit érintő új normákat. Egy további példa az alapvető emberi jogok tisztelete (beleértve a véleménynyilvánítás, a gyülekezés, a sztrájkhoz való jog vagy a sajtó szabadságnak jogát); s végül, de nem utolsósorban: a diszkrimináció tilalma, amely szerint nemi identitása, politikai, vallási, nemzetiséghez való tartozása alapján senkit nem lehet megkülönböztetni.

„Orbán rendszere minden okot megadott rá, hogy kiutáljanak minket az EU-ból” – állapítja meg a Magyar Ügyvéd Blogon megjelent poszt, emlékeztetve arra, hogy tíz- vagy százmilliárdokat költenek „brüsszelezős”, „sorosozós”, „háborúpárti ellenzékről”, „elhibázott uniós szankciókról” szóló gyűlöletkampányra, miközben tönkre teszik az ellenzéki pártokat és médiumokat. Ebben a helyzetben miként lehet értékelni, hogy Magyarország tényleg keményen dolgozik majd a „Soros”-elnökség alatt az EU alapvető értékeit, így a jogállamiságot megerősítő intézkedéseken? – teszi fel a kérdést a szerző, emlékeztetve: a NER azt is vitatja, hogy ennek vannak közösen elfogadható alapelvei.