Járvány idején semmi sem biztos

„Minél több az információnk, annál kevesebbet tudunk”. Ezzel indította beszélgetésünket Kökény Mihály egészségügyi szakértő, volt miniszter. És tulajdonképpen itt abba is hagyhattuk volna, hiszen a lényeget elmondta azokról a – gyakran ellentmondásos, néha meglepő – nyilatkozatokról, amelyek az utóbbi napokban megjelentek és elhangzottak. 

A koronavírus-járvány majdnem másfél éves hazai történetében talán az volt az alapvető probléma, hogy folyamatosan összekeveredett a politika és a szigorúan vett szakma, vagyis az egészségügy és az infektológia. A miniszterelnök magának tartotta fenn a jogot, hogy – az operatív törzs, valamint a kormány állásfoglalásaival takarózva – kijelentsen olyan dolgokat is, amelyeket hitelesebb lett volna egy valódi szakembertől hallani. Csak egy példa: a csütörtöki Kormányinfón – amelyen váratlanul megjelent Gulyás Gergely kancelláriaminiszter mellett – a kabinet döntéseit ismertetve, közölte: „a járvány harmadik hullámát legyűrtük". Ez persze nem volt meglepő, hiszen korábban is ő jelentette be, hogy éppen hol tart a pandémia és a fertőzés. Annak ellenére, hogy rá – meg a kormányára – az tartozna, miképpen tudnak élni a veszélyhelyzetből, valamint a rendkívüli jogrendből adóadóan megnövekedett teendőikkel. Viszont így kétségkívül úgy látszik, mintha neki lenne köszönhető a járvány leküzdésének sikere. Ami nem több, mint színtiszta propaganda. 

Kökény Mihály fontosnak minősítette azt az ugyancsak csütörtöki bejelentést, hogy végre elkezdik a 12 év feletti korosztály beoltását. Erre a döntésre már korábban is szükség lett volna, hiszen az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) már két hete engedélyezte a 12-16 év közöttiek vakcinázását – amint azt Komáromi Zoltán háziorvos is elmondta portálunknak. Csakhogy a múlt pénteki – interjúnak álcázott – szokásos pénteki rádiószózatában Orbán Viktor még arról beszélt, egyelőre nem döntöttek. Akkor is nyilván támaszkodott a szakemberek véleményére, ahogy a mostani közlésnél is, de egy orvosi ügyben nem engedte át másnak a nyilatkozatot. Kökény Mihályt egyébként a történtek arra emlékeztették, ami tavaly a tantermi oktatás felfüggesztésekor fordult elő. Reggel a Kossuth Rádióban a miniszterelnök még kategorikusan cáfolta, hogy áttérnének a digitális tanrendre, este pedig bejelentette a homlokegyenest ellenkező döntést. A volt miniszter szerint most legalább lehetőség nyílik rá, hogy az őszi iskolakezdésig védettséget szerezzenek az érintett gyerekek, hiszen már ismert, ők is megfertőződhetnek és tünetmentesen továbbadhatják a vírust. Az iskola a fertőzés egy fontos csatornája volt eddig is, tehát érthetetlen, miért kellett várni, pláne, hogy az egész gyermekgyógyász szakma sürgette ezt az elhatározást. 

Persze időnként a szakemberek is egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesznek, amikkel nem növelik a hitelességet és a bizalmat. Merkely Béla például néhány napja azt közölte, a nyár folyamán szinte teljesen eltűnik a vírus és aligha lesz negyedik hullám. Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa viszont egyáltalán nem zárta ki ezt a lehetőséget. Kökény Mihály úgy vélte, nem szerencsés, amit a Semmelweis Egyetem rektora mondott. Egy tekintélyes egészségügyi vezetőről van ugyanis szó, aki kiváló kardiológus, bár járványügyekben nem annyira jártas. Igaz – tette hozzá –, a pandémia idején az ágazatban mindenki sokat tanult. A helyes válasz azonban szerinte az, hogy pontosan nem lehet előre látni, mi lesz. Éppen ezért, továbbra is vigyázni kell, mert a túlzott önbizalom nagyon veszélyes tud lenni, akárcsak az, ha azt hisszük, hogy már túl vagyunk mindenen. A volt miniszter úgy vélte, olyan nagyságrendű már semmiképpen nem lesz a járvány, mint a harmadik hullám idején, mert nagyon sok embert beoltottak. Ez most szerencsésen találkozik azzal, hogy nyár van, ami nem kedvez a vírus terjedésének. Hogy ősszel mi történik, az több tényező függvénye, de nem elképzelhetetlen, hogy ismét nő majd a fertőzések száma. 

Az oltásokról is különféle vélemények hangzottak el. Nem világos, hogy akik most megkapták a vakcina mindkét dózisát, azoknak szükségük lesz-e harmadik oltásra. Feltűnést keltett a tiszti főorvos közlése is, miszerint már lehet mixelni az oltásokat. Kökény Mihály elmondta, a kínai vakcináról kiderült, hogy nem ad akkora védettséget, mint mások. Erről nemzetközi példa is tanúskodik: a Seychelles-szigeteken szinte mindenkit beoltottak a Sinopharm vakcinával, de utána nagyon sokan megbetegedtek, ezért komoly zárlatot kellett elrendelni. Magyarországon a 60 év feletti korosztály jelentős része ezt az oltást kapta, ami a szakember szerint azért nem volt szerencsés, mert a tesztvizsgálatok idején e korosztályból nagyon keveseknél – egy százaléknál – próbálták ki. A tiszti főorvos – akárcsak a hivatalos kommunikáció – arról szólt, hogy hiába méreti meg valaki az antitest szintjét, van úgynevezett sejtes védettség, vagyis, ha az antitestek nem növekedtek, azért még a sejtes védelem meglehet. Ezt egyrészt nagyon bonyolult és költséges mérni, néhány vizsgálat azonban már azt bizonyította, hogy ha az antitest nem nőtt, akkor a sejtes védelem is kisebb. Azoknál, akiknél két Sinopoharm után nem alakul ki megfelelő védettség, további vizsgálatok után szükség lehet újabb emlékeztető oltásra. Ez pedig lehetőség szerint inkább Pfizer-BioNTech, vagy Moderna vakcinával kell, hogy történjen. Minden emlékeztető oltásnál érdemes lesz egyébként a legkorszerűbb technológiával készült vakcinákat adni – fejezte be elemzését Kökény Mihály.