Jávor Benedek: uniós jogot is sérthet a Paks II. adatainak 30 éves titkosítása

Harkai Péter 2021. január 19. 08:08 2021. jan. 19. 08:08

A volt európai uniós képviselő, jelenleg a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli uniós biztosa a döntés következményeként borús jövőt jósol a közérdekű adatok további eltitkolásaival kapcsolatban.

Indokolatlannak és egyértelműen politikai befolyás eredményeként értékeli a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli uniós biztosa az Alkotmánybíróság drasztikus döntését, amivel véglegesítették a kormány paksi beruházással kapcsolatos, 30 éves titkosítási szándékát. A bő fél évtizeddel az országgyűlési képviselők egynegyede által benyújtott beadvány beérkezése után az Alkotmánybíróság végleg döntött: sem az Alaptörvénybe, sem nemzetközi szerződésbe nem ütközik a Paks II. atomerőmű-építésről szóló törvényben előírt 30 éves titkosítás.

A kétharmados parlamenti többséggel az országgyűlés által 2015-ben elfogadott törvény az „üzleti és műszaki, valamint a döntések megalapozását szolgáló adatokat” minősítette titkossá. Az ellenzéki képviselők panaszának lényege az volt, hogy a tilalom minden adatra vonatkozik.

Jávor Benedek, a Párbeszéd volt európai uniós képviselőjeként is éveken át igyekezett az átláthatatlan gigaberuházásról a folyamatos törvényi akadályoztatások ellenére is minél több tényt és ismeretet a nyilvánosság elé tárni. Az Alkotmánybíróság végleges döntéséről értesülve, kértük ki a véleményét, milyen jogorvoslat érhető el mindezek után?

– Nagyon nagy csalódás számomra az Alkotmánybíróság döntése, egyértelmű, hogy a 30 éves titkosítás teljesen indokolatlan és aránytalan a Magyarország jövőjét, energiapolitikáját, környezetvédelmi állapotát alapvetően és évtizedekre meghatározó projekt ügyében – nyilatkozta a Hírklikk megkeresésére.

Arra a kérdésre, hogy mennyiben lehet indokolt az AB állásfoglalása, Jávor szerint elvben természetesen van lehetőség különböző dokumentációk nemzetbiztonsági vagy üzleti érdekek védelmét célzó titkosításra, de szigorúan csak az arányosság elvét figyelembe véve. Ráadásul a magyar bíróságok eddigi gyakorlatában a titkosítási lehetőségeket csak nagyon indokolt, konkrét esetekben, a dokumentáció gondosan körülhatárolt körére alkalmazták az információk visszatartását: „az, hogy általánosságban 30 évre mindent titkosítanak, semmiképpen nincs összhangban sem a magyar joggal, sem az eddigi bírósági gyakorlattal. Meggyőződésem szerint sérti például az uniós környezetvédelmi adatokhoz való hozzáférésre vonatkozó szabályokat s a davosi egyezményt is.”

Budapest brüsszeli uniós biztosa szerint a döntés ráadásul túlmutat önmagán, mivel a magyar bíróságok eddig az adatok megismeréséhez való jogot egy alapvető alkotmányos alapjogként kezelték. A mostani döntést követően, viszont fennáll a veszély, hogy a jövőben az a kormányzati szándék érvényesülhet erőteljesen, amivel az információkhoz való hozzáférést gátolják s egyúttal az állampolgári jogok további szűkítését gyakorolhatják – akár alkotmánybírósági eszközökkel.

Hogy az alkotmánybírósági döntést követően, merre léphetne tovább az ellenzéki kérelem, Jávor Benedek jelezte, hogy az AB-ítéletek után már nem nagyon van hová továbbmenni. Nyilván volna még lehetőség nemzetközi fórumokat megkeresni, de nem kecsegtet biztató sikerrel, mivel:

– Ilyen esetekben az a probléma, hogy nem egy cég tart vissza nyilvánosságot igénylő adatokat, amikor egyszerűbb eset lenne jogorvoslatot keresni és találni. A gond a Paks II-vel kapcsolatban meghozott döntéssel, hogy itt egy kormányzati titkosítással állunk szemben és erre vonatkozóan, a tagállamoknak széles körű diszkrecionális jogkörük van. A titkosítással szemben esetleg még az adatvédelmi biztosnál lehetne beadvánnyal élni egy felülvizsgálati eljárás kérelmével, de az a gond, hogy amikor egy kormány dönt minderről, akkor ott mind az adott országnál, mind az unió keretein belül erősen korlátozottak a lehetőségek.

Arra a kérdésre, hogy mint a Paks II. témáját jól ismerő politikusnak, szerinte alapvetően indokolt-e a titkosítási szankció vagy inkább további kérdéseket vet fel, Jávor Benedek úgy véli, a paksi beruházással kapcsolatos adatok legalább 80 százaléka a közvéleményre tartozna:

– A meghozott döntés mértéke semmiképpen nem indokolt. Ezt igazolja az is, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatos szerződések megismerése ügyében benyújtott kérelmemet a Fővárosi Ítélőtábla mintegy 80 százalékban nyilvánosságra hozandónak ítélte meg. Egyértelmű, hogy ha független és elfogulatlan mérlegelés tárgya a paksi beruházással kapcsolatos dokumentáció nyilvánossága, akkor – figyelembe véve természetesen a védelemre szoruló, már említett nemzetbiztonsági vagy üzleti információkat – döntő többségében a köznek a közérdekű adatokhoz való hozzáférését biztosítani kell. Ha nem  kormányzati nyomás hatására születik meg egy ilyen döntés, hanem a független jogi mérlegelés eredményeként, akkor a Pakssal kapcsolatos dokumentumok 80 százalékának nyilvánosnak kellene lennie – nyilatkozta a Hírklikknek Jávor Benedek, a Fővárosi Önkormányzat brüsszeli képviseletének vezetője.