Jelentősen nőtt melegházasságot elfogadó magyarok aránya
Az Ipsosnak a Pride hónaphoz kapcsolódó kutatásából kiderül, hogy több mint 15 százalékponttal nőtt azok aránya Magyarországon, akik egyetértenek azzal, hogy az azonos nemű párok is legálisan házasodhassanak.
2013-ban a megkérdezett magyarok 30 százaléka tartotta normálisnak a melegházasságot, ma már 47 százalék gondolja ezt. Összesen 67 százalék gondolja úgy, hogy valamilyen jogi formában el kéne ismerni az azonos neműek párkapcsolatát. 16 százalék ezt teljesen ellenzi.
Az Ipsos szerint, bár a magyar arányok jobbak, mint a vizsgált 30 ország átlaga, így is bekerültünk a legrosszabb nyolcba. Magyarországot Peru, Japán, Dél-Korea, Lengyelország, Szingapúr, Románia és Törökország követi, a listát pedig Hollandia, Portugália és Spanyolország vezeti.
A kutatásban nem csak ezt vizsgálták. Az is kiderült, hogy a 30 országban a megkérdezettek
- 3 százaléka leszbikusnak vagy melegnek;
- 4 százalék biszexuálisnak;
- 1 százaléka pánszexuálisnak vagy omniszexuálisnak;
- és 1 százalék aszexuálisnak vallotta magát.
Az 1997 után születettek kétszer nagyobb valószínűséggel azonosítják magukat biszexuálisként, pánszexuálisként/omniszexuálisként és aszexuálisként, mint az 1981 és 1996 között születettek, és négyszer nagyobb valószínűséggel, mint az 1948 és 1980 között születettek.
A vizsgált 30 országban átlagosan 1 százalék válaszolta azt, hogy transznemű, nembináris/fluid, 1 százalék pedig nem a férfi/nő tengelyen határozza meg magát. Az arányok ebben a kérdésben is eltérőek a korcsoportok között, a fiatalabbak nagyobb valószínűséggel mondták azt, hogy valamelyik fenti kategóriába tartoznak. Átlagosan a társadalom 9 százaléka sorolja magát az LMBTQ+ ernyő alá.
A megkérdezett magyarok 7 százaléka mondta ezt magáról. Ebből 2 százalék leszbikus/meleg/homoszexuális, 3 százalék biszexuális, 1 százalék pánszexuláis vagy omniszexuális, és szintén 1 százalék transznemű, vagy olyan személy, aki nem sorolja magát a férfi/női kategóriákba.
Globálisan átlagosan a felnőttek fele számol be arról, hogy rokona, ismerőse meleg vagy leszbikus, negyede arról, hogy rokona, ismerőse biszexuális, és 12-13 százaléka arról, hogy rokona, ismerőse transznemű, nembináris vagy genderfluid. Ez azonban világszerte eltérő: Spanyolországban, Latin-Amerikában, Thaiföldön és az angol nyelvterületen magas az LMBTQ+-láthatóság, és Japánban, Dél-Koreában, Törökországban és Európa keleti részén a legalacsonyabb. A magyar kérdezettek 36 százaléka mondta azt, hogy ismer meleg vagy leszbikus személyt, 21 százalékuk ismer biszexuálist, 6 százalékuk transzneműt és 4 százalékuk ismer nembináris vagy genderfluid személyt.
Amikor 2013-ban arról kérdezték a magyarokat, hogy egyetértenek-e azzal, hogy az azonos nemű párok ugyanolyan jogokkal rendelkezzenek örökbefogadáskor, mint a heteroszexuális párok, a válasz 42 százalékban volt igen. Ez 2021-ben 59 százalék volt, most viszont kicsit visszaesett 56 százalékra.
A megkérdezett magyarok 59 százaléka szerint az azonos nemű párok ugyanolyan sikeresek lehetnek a gyereknevelésben, mint más szülők, de egyharmad szerint viszont rosszabbak lennének.
A kutatás szerint globálisan az emberek 67 százaléka szerint diszkrimináció éri a transznemű embereket, és 76 százalék gondolja úgy, hogy meg kéne őket védeni ezek ellen, főleg, ha munkahelyről, lakhatásról van szó. Persze ez sem általános, a fiatalabb felnőttek és a nők jobban támogatják a transzneműek esélyegyenlőségét. Dél-Koreában, Kelet-Európában, az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban voltak a legkevésbé támogatók.
„A magyar válaszadók 48 százaléka elutasítja, hogy a transznemű tizenévesek szülői engedéllyel tanácsadást vagy hormonkezelés kapjanak a nemváltás érdekében, és csak 36 százalék támogatná ezt, ráadásul még kevesebben (25 százalék) engedélyeznék erre a társadalombiztosítási fedezetet – ezzel a lista legvégén szerepelünk” – idézi a kutatást a 24.hu.
