Jeszenszky Géza: senki nem akar egy Putyin-vezette Oroszországot szomszédnak

A történész professzor emlékeztetett arra is, hogy ez az 50 milliárd euró nem fegyverekre kell, „és semmiképpen sem abból a pénzből származik, ami nem jár nekünk, hanem amit kapunk az Európai Unió szabályai és nagyvonalúsága révén. Ugyanis ezek a pénzek azért jönnek a fejletlenebb, szegényebb országokba, hogy felzárkózásukat segítsék, de ezt általában elfelejtik Magyarországon, vagy legalábbis erről hallgat a propaganda.”

Az 50 milliárdból 33 milliárd elvben kölcsön, és tudjuk, hogy az államoknak nyújtott kölcsönt nem kell egyhamar visszafizetni, legfeljebb a kamatokat – mutatott rá Jeszenszky Géza. „Ez a 33 milliárd nem ajándék az élet-halál harcát vívó Ukrajnának. 17 milliárd az valóban az Európai Unió adománya, de ez sem az adófizetők pénzéből megy, hanem a lefoglalt orosz vagyonból, ez pedig teljesen méltányos, hiszen Oroszország megtámadta Ukrajnát, hihetetlen anyagi károkat okozott, persze emberéletben is.”

Ukrajna

A volt külügyminiszter elmondta, az 1990-es években a magyar-ukrán viszony kiváló volt, egyetlen egy ország sem folytatott annyira igazságos, nagyvonalú kisebbségpolitikát, mint Ukrajna a magyarok helyzetében. Szerinte Toroczkai László, a Mi Hazánk vezetője egy végrehajthatatlan igénnyel állt elő, és nem azért, mert az unió azt mondja, hogy ne nyúljunk a határokhoz, hanem azért, mert ma Kárpátalján másfél millió ember él, de pontosan nem is tudjuk mennyi, mert nagyon régen volt népszámlálás és lehet, hogy már többen vannak, mert sokan menekültek oda, akik nem magyarok. „Egy népszavazáson Kárpátalja biztos, hogy nem Magyarországot választaná, nem is a cseheket, pedig Kárpátalja a két világháború között Csehszlovákiához tartozott, de akkor még más volt az etnikai összetétel. Akkor a magyarok egyharmadát tették ki a lakosságnak, de volt egy jelentős magyar lakta sáv, és ez a sáv még most is megvan. A fővárosban, Beregszászon már a betelepültek miatt lehet, hogy el sem éri az ötven százalékot.” Ez a magyarlakta sáv addig nem kerülhetne Magyarországhoz, amíg Ukrajna azt nem mondja, hogy odaadja – tette hozzá.

Az sem igaz, amit Toroczkai állított, hogy 1991-ben egy népszavazás az önrendelkezésről szólt, mert arról szólt – amelyet több mint 80 százalék megszavazott –, hogy legyen önálló, különleges gazdasági övezet Kárpátalja, ez pedig jogos és észszerű. „Egy egyedülálló terület, nemcsak a természeti szépsége és a jelentős magyarsága miatt, hanem azért, mert szomszédja Lengyelországnak, Szlovákiának, Romániának és Magyarországnak, és ez a különleges helyzet gazdaságilag is nagyon fontos.”

Egy erős Európai Unió magyar érdek is, Ukrajnára pedig szükség van, hogy ne egy Putyin-vezette, nacionalista, imperialista Oroszország legyen a szomszédunk.

Ez biztosíthatja a Trianon-trauma orvoslását – mondta Jeszenszky Géza. „Aki jót akar a kárpátaljai magyaroknak, az azt akarja, hogy Ukrajna induljon meg és minél gyorsabban haladjon az európai integráció útján és előbb-utóbb létrejön a schengeni rendszer, amikor megszűnnek a határmizériák, mert Ukrajnába már a háború előtt is nagyon nehéz volt átjutni és vissza. Teljesen szabad lesz a mozgás és remélem, közös pénz is lesz, és az egykor magyar területekre akadálytalanul mehetünk, és még az utak is meg fognak javulni.”

Amerikai előválasztások

Donald Trumpnak van egy erős bázisa – mint Orbánnak Magyarországon –, akik féletlenül hisznek benne, és van egy számban vele összehasonlítható demokrata bázis, akik csak demokrata jelöltre fognak szavazni. Ugyanakkor van egy hatalmas tömeg, amely határozatlan, és akár az utolsó pillanatban dönti el, kire szavazzon – tért át a volt külügyminiszter az Egyesült Államokban zajló republikánus előválasztásra. „A republikánusok között is sokan azt mondják, legyen republikánus elnök, de ne Trump.”

Nikki Haley egy olyan amerikai republikánus, aki ENSZ-nagykövet volt Trump alatt, ismeri a világot és tudja, hogy olyan vezetés kell, amely a szövetségi rendszerre támaszkodva tudja felvenni a versenyt nemcsak Oroszországgal, hanem Kínával is. „Nincs sok esélye Haleynek, de ez majd a következő előválasztásokon fog megmutatkozni, különösen azokon a helyeken, ahol nemcsak a regisztrált republikánusok fognak szavazni. A mértékadó amerikai sajtó szinte leplezetlenül ezt kívánja.”

Joe Biden esetében – már koránál fogva is – elképzelhető, hogy más lesz a jelölt, de ha mégis ő az elnökjelölt, akkor a bizonytalan szavazók a két rossz közül a biztosabbat választják – tette hozzá Jeszenszky Géza. „Trumpnak nagy az ellentábora. A 2020-as választásokra kis többségű Trump-győzelmet jósoltak, ezért is döbbent meg Trump azon, hogy nem ő győzött. Bebeszélte magának és a híveinek is, hogy azért, mert csaltak, pedig a sok vizsgálat bebizonyította az ellenkezőjét.”

A volt külügyminiszter szerint sok múlik azon, Biden kit választ alelnökének, miután bebizonyosodott, hogy Kamala Harris nem vált be, hogy egy különleges helyzetben az Egyesült Államok elnöke lehessen. „Ha jó alelnököt választ, akkor a Bidennel kapcsolatos aggályok jó része eloszlik.”

A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.