Jeszenszky Géza: Szijjártó Péter viselkedése egyszerűen szégyen
Éles kritikával illette a magyar kormány elmúlt másfél évtizedének külpolitikáját Jeszenszky Géza a KlikkTV Mélyvíz című műsorában. A volt külügyminiszter szerint Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kapcsolata a diplomáciában példátlan szervilizmust mutatott, miközben Magyarország sorra elveszítette szövetségeseit. A beszélgetésben szó esett az orosz kapcsolatokról, Paks II.-ről, Ukrajna európai uniós csatlakozásáról és a visegrádi együttműködés jövőjéről is.
„A lehető legrosszabb külpolitika”
Jeszenszky Géza szerint pályafutása során számos külügyminiszterrel alakított ki jó személyes kapcsolatot, de ezek mindig a kölcsönös tiszteleten alapultak. Mint felidézte, közeli viszonyban volt többek között osztrák, holland, lengyel és amerikai kollégáival is, de ezek a kapcsolatok Magyarország érdekeit szolgálták. Ezzel szemben Szijjártó Péter és Szergej Lavrov kapcsolatát „viszonzatlan szerelemnek” nevezte, amelyben a magyar külügyminiszter szerinte szolgai módon viszonyult az orosz félhez.
Úgy fogalmazott, a külpolitika egyik legfontosabb feladata barátokat szerezni, ezzel szemben Szijjártó Péter „ellenségeket szerzett”, rendszeresen megsértette európai kollégáit, miközben Oroszországgal kivételes bánásmódot tanúsított. Jeszenszky szerint a magyar érdekek háttérbe szorultak az orosz és kínai érdekek mögött.
Ennek példájaként említette a hármas metró felújítását is. Szerinte miközben az Európai Unió 30 Celsius-fok felett tiltja élő állatok szállítását, Budapesten emberek utaznak hasonló hőségben légkondicionálás nélküli szerelvényeken, ami annak a következménye, hogy az orosz vállalat kapta a felújítási megbízást egy kedvezőbb észt ajánlat helyett.
A volt külügyminiszter különösen visszásnak tartotta, hogy Szijjártó Péter az orosz belpolitikai válság idején Lavrov felől érdeklődött, miközben szerinte sokkal fontosabb lett volna az ukrán vezetéssel fenntartani a kapcsolatot. Úgy vélte, különösen szégyenletes, hogy Magyarország egy szabadságáért küzdő nemzetet ellenségként kezel, miközben az agresszorral szemben szolgai magatartást tanúsít.
Paks II. és az orosz energiafüggőség
Jeszenszky Géza hangsúlyozta, hogy támogatja az atomenergia alkalmazását, ugyanakkor kezdettől hibás döntésnek tartotta, hogy Magyarország az orosz technológiára és finanszírozásra építette Paks II.-t. Szerinte már a beruházás előkészítésekor sem volt indokolt tovább növelni az ország energiafüggőségét Oroszországtól, különösen egy olyan partnerrel szemben, amely már akkor sem számított megbízhatónak.
Úgy fogalmazott, egy francia vagy amerikai technológia alkalmazását sokkal kedvezőbbnek tartotta volna, ráadásul az orosz projekt máig nem halad érdemben. „Már készen kellene lennie, és még csak egy nagy gödör van” – jegyezte meg.
A volt külügyminiszter vitatta azt az érvelést is, amely szerint Magyarország földrajzi adottságai miatt rá van utalva az orosz energiahordozókra. Emlékeztetett arra, hogy rendelkezésre áll az Adria-kőolajvezeték, a földgáz több irányból is beszerezhető, Románia pedig már megkezdte a fekete-tengeri lelőhelyek kitermelését. Véleménye szerint nem Brüsszel kedvéért kell leválni az orosz energiáról, hanem azért, mert a valódi energiabiztonság azt jelenti, hogy egyetlen országtól sem függ egy állam, különösen nem Oroszországtól.
Azt ugyanakkor elképzelhetőnek tartaná, hogy egy jövőbeni, békét kötő és az agresszióval felhagyó Oroszországgal Európa ismét gazdasági kapcsolatokat építsen ki, de amíg tart a háború, szerinte minden lehetséges szankcióval nyomást kell gyakorolni Moszkvára.
Ukrajna és a V4 jövője
Jeszenszky Géza szerint Magyar Péter álláspontja Ukrajna európai uniós csatlakozásának felgyorsításáról nem tekinthető vétónak, mert nem a tagságot utasította el, hanem a gyorsított eljárást. A volt külügyminiszter hangsúlyozta: Magyarország egyik legfontosabb szomszédja Ukrajna, amelynek újjáépítésében a magyar gazdaság jelentős szerepet vállalhat.
Ugyanakkor úgy véli, a kárpátaljai magyar közösség jogait maradéktalanul biztosítani kell. Fontosnak nevezte a kétnyelvűség törvényi garanciáit és a magyar nyelvhasználat biztosítását, ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a háború következtében Kárpátalja etnikai összetétele jelentősen megváltozott a belső menekültek érkezése miatt.
A visegrádi együttműködés történetéről szólva felidézte, hogy az 1991-es alapítás elsődleges célja a Varsói Szerződés felszámolása és a nyugati integráció felgyorsítása volt. Szerinte a V4 hosszú időn át sikeresen működött, ezt az együttműködést azonban Orbán Viktor törte meg azzal, hogy az orosz agresszió után nem állt egyértelműen Ukrajna mellé.
Jeszenszky úgy látja, a lengyel–magyar kapcsolat továbbra is a visegrádi együttműködés egyik legfontosabb alapja, és örömtelinek tartja, hogy ismét látszik esély a V4 újraélesztésére. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy Robert Ficóval kapcsolatban továbbra is óvatosnak kell lenni, mert szerinte a szlovák politikus választási érdekei miatt rendszeresen használja a magyarellenes retorikát. Hozzátette: Közép-Európa együttműködése továbbra is stratégiai érdek, hiszen egyszerre kell érvényesítenie a térség országainak érdekeit a keleti fenyegetésekkel és a nyugati vitákban is.
