Jobb forint árfolyamon nem is kellene emelni a benzin jövedéki adóját

Nem számítunk januártól 700 forintos üzemanyagárra, mert nagyon szeretnénk, ha nem emelkedne ilyen mértékben, de ez nem rajtunk múlik – fogalmazott Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetsége (FBSZ) alelnöke. Minden sajtóuszítással ellentétben, nem a benzinkutasok a felelősek a benzin áráért, ahogy az újságárusokon sem múlik az újságok ára, hanem nemzetközi tényezők, valamint a magyar árfolyam- és adópolitika határozza azt meg. Pletser Tamás, az Erste olaj és gáz elemzője kifejtette, hogy a kormány által már elfogadott jövedéki adóemeléséből következhetne a 700 forintos literenkénti ár, de jó eséllyel csak a dízel esetében. Feltéve, ha teljesülne az a várakozás, hogy a kereskedők az adóemelést azonnal ráterhelnék az árakra.

A kormány ugyanis 32,5 forintos jövedéki adóemelésről határozott, amely az áfával együtt 41-42 forintos árnövekedést hozhatna el januártól. Elképzelhető azonban, hogy a kormány végül ennél visszafogottabb lesz – vélte Pletser Tamás. „Van most arról szó ugyanis, hogy az áremelkedések lassítása érdekében nem ezt a mértékű jövedéki adóemelést hajtaná végre a kormány” – tette hozzá az elemző. Az elmúlt három évben ugyanis nem feleltünk meg az Európai Unió minimum jövedéki adó szintjének, ami 36 eurócentet jelent literenként a benzin, és 33 eurócentet jelent literenként a dízel üzemanyag esetében. Mivel a kormány nyáron határozott erről az emelésről, akkor még alapul a tavaly október eleji forint/euró árfolyamot kellett vennie, ami egy jóval magasabb szinten állt a mostaninál, 425-ön. Van tehát mozgástere a kormánynak arra, hogy azt mondja, a maihoz közelebbi forint/euró árfolyamhoz szabja majd a jövedéki adóemelést, így az a 32,5 forint helyett megállhat 17-19 forintos szinten. Erről vélhetően a következő hetekben dönt majd a kormány – jelentette ki Pletser Tamás.

Gépész László a várható emeléssel kapcsolatban még azt emelte ki, hogy ez politikai kérdés. Mert lehet mutogatni ugyan az Európai Unióra, ahogy ebben a kérdésben a kormány teszi, de ez a tervezett (áfával számítva) 41 forintos emelés esetében nem állja meg a helyét. Még az is kérdés, hogy egyáltalán kérte-e 2024-ben az EU minimum adótartalom alóli felmentését a kormány – vetette fel a szövetség alelnöke –, de ha kötelező egyfajta jövedéki adóemelés, akkor is két szempontból a kormányon a felelősség. Egyrészt azért, hogy melyik forint/euró árfolyamot veszi alapul, másrészt az árfolyampolitikával kapcsolatban. „A magyar jövedéki adó mértéke azért került ilyen helyzetbe, mert annyira rossz az árfolyamunk. Egy jobb árfolyamon számolva nem is kellene emelni” – hívta fel a figyelmet Gépész László, aki hozzátette azt is, hogy nem is olyan régen még 300 forint alatt járt egy euró értéke, ha ma is annyi lenne, akkor szóba sem kerülne az emelés.

A Magyar Szocialista Párt közleményében szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy 388,6 forintos euró árfolyammal kellene számolnia a kormánynak, nem 425 forintossal. Az utóbbi mentén ugyanis a benzin esetében literenként 16,5, míg a gázolaj esetében literenként 18,6 forinttal szedne be többet az autósoktól.

A két szakembert megkérdeztük arról, hogy Orbán Viktor a parlamenti őszi ülésszak nyitónapján mondott beszédében felvetette, készek akár újra bevezetni az ársapkát is. „Nagyon remélem, hogy nem fogják megtenni. A mostani világpiaci helyzetben sokkal hamarabb előjönnek azok a hiányjelenségek, amelyek 2022 decemberében már láttunk. Szerintem ez visszafogja a kormányt” – válaszolta Pletser Tamás. Gépész László is úgy látja, hogy sokkal gyorsabban eszkalálódnának akkor a folyamatok. „Az egy olyan dolog, hogy lehet olcsón adni azt, ami nincs. Ezzel lehet próbálkozni ismét. Sokkal szervezettebb, sokkal határozottabb és sokkal gyorsabb reakciókra lehet számítani mindenkitől” – jelentette ki az FBSZ alelnöke.

Az Erste olaj és gáz elemzője úgy tartja, hogy nemcsak a benzinkutak kifogyásától és a kígyózó soroktól tartana a kormány, hanem aggódik a bevételek maximalizálása miatt is. Az árstop bevezetésével viszont az valószínűleg csökkenne. „Amit elképzelhetőnek tartok inkább, hogy mégsem lesz akkora mértékű jövedéki adóemelés, mint amit előzetesen elfogadott a kormány. Aminek nem feltétlenül csak az az oka, hogy kímélni akarják a lakosságot, és nem akarják, hogy az infláció ennyire elszálljon.” Egy nettó 32,5 forintos jövedéki adóemelés ugyanis olyan mértékben megemelné a magyar üzemanyagárat a szomszédos országokhoz képest, hogy amiatt is jelentős bevételtől eshetne el a kormány. Túladóztatottá válna az üzemanyag Magyarországon, aminek hatására nagyon felgyorsulna a szomszédos országokba való átjárás, azaz benzin-turizmus, illetve az átmenő forgalom sem Magyarországon tankolna. „Elképzelhető, hogy a kormány azon gondolkodik, hol lehet az az optimális emelés, amivel még megfelelünk az EU-s minimum adószintnek, de maximálja az állam bevételét, amely az inflációt sem érinti annyira negatívan” – összegezte Pletser Tamás.

„Ne felejtsük el, hogy amikor az ársapkát a kormányzat bevezette, akkor az volt az ígéret, hogy az három hónapig fog tartani. Azt akkor még sokan elhitték. Elhitték a nagykereskedők, elhitték a külföldi forrásaink, elhittük mi is. És mi lett belőle? Ezek után ki fog abból elhinni egy hangot is, amit mondanak?” – vetette fel szervezete ellenérveit Gépész László. De emlékeztetett arra is, hogy mára a független benzinkutaknál kiürültek azok a tartalékok, amelyekből az ársapkák okozta veszteségeket túl lehetett valamiképp élni. „Rákényszerítették a benzinkutakat nemcsak arra, hogy olcsóbban adják az üzemanyagot, hanem arra is, hogy veszteséggel adják. Példátlan a gazdasági környezetben egész Európában, hogy kötelezzenek valakit arra, hogy üzemeljen veszteséggel. És saját zsebéből, a tartalékaiból fizesse ki a veszteséget azért, hogy valaki más a mellét döngesse, hogy ő milyen jó fiú volt. Ezt nem fogja már senki megcsinálni. Egyrészt elvi alapon sem, másrészt nincs az a tartalék, amit vissza lehetne most már ebbe forgatni, mert azt már elvitték. Innentől kezdve nincs más megoldás, ha bevezetik az ársapkát, nem lesz üzemanyag” – fogalmazta meg az FBSZ-ben uralkodó véleményt Gépész László, a szervezet alelnöke.