Jogállamiságból elégtelent adott Magyarországnak az Európai Bizottság
Az Orbán-kormány ugyanis szinte semmit sem teljesített tavalyi ajánlásaiból. Az Európai Bizottságtól éves jelentésében ismét rekordszámú javaslatot kapott Magyarország.
Magyarországnak egy sor intézkedést kell hoznia az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségének megerősítése, a korrupció leküzdése, a média sokszínűségének biztosítása és a hatalmat ellenőrző intézmények és civil szervezetek akadálytalan működése érdekében, hogy megfeleljen a jogállamiság uniós normáinak. Többek között ezt tartalmazza az Európai Bizottság (EB) idei jogállamisági jelentésének Magyarországról szóló fejezete – írja a Népszava.
Az idei értékelés szerint az Orbán-kormány a tavalyi beszámolóban lefektetett bizottsági ajánlások közül egyet sem hajtott végre maradéktalanul. Nem javította az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alsóbb fokú bíróságokon; nem rendelkezett a vagyonnyilatkozati rendszer hatékony felügyeletének megteremtéséről; nem tett megfelelő erőfeszítéseket a magasszintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozások, vádemelések és jogerős ítéletek elősegítésére; nem tett lépéseket a közszolgálati média és a médiaszabályozó hatóság függetlenségének a megteremtésére; nem hárította el a civil szervezeteket érintő akadályokat.
Ezzel összefüggésben az EB idén is rekordszámú, nyolc ajánlást tesz a magyarországi hatóságoknak.
-
1. Javítsák az ügyelosztási rendszerek átláthatóságát az alsóbb fokú bíróságokon.
-
2. Hozzanak intézkedéseket a bírák, ügyészek, az igazságügyi és ügyészségi alkalmazottak javadalmazásának növelése érdekében.
-
3. Fogadjanak el reformokat a lobbizásról és a forgóajtókról (amikor magas beosztású alkalmazottak az állami és magánszektor között váltanak munkahelyet – a szerk.) és biztosítsa a vagyonnyilatkozati rendszer hatékony felügyeletét.
-
4. Kövessék nyomon a magas szintű korrupciós ügyekben folytatott nyomozásokat, büntetőeljárásokat és jogerős ítéleteket.
-
5. Vezessenek be a médiaszabályozó hatóság függetlenségét erősítő mechanizmusokat.
-
6. Fogadjanak el jogszabályt az állam és az állami tulajdonú vállalatok reklámkiadásainak tisztességes és átlátható elosztásának biztosítása érdekében.
-
7. Erősítsék meg a közszolgálati média független irányításának és szerkesztői függetlenségének erősítését célzó szabályokat és mechanizmusokat.
-
8. Hárítsák el a civil szervezeteket érintő akadályokat és mozdítsák elő a civil szféra biztonságos tevékenységét, beleértve a munkaképességüket akadályozó jogszabályok hatályon kívül helyezését.
Részletes elemzésében az Európai Bizottság kifejti: az igazságügyi reform végrehajtása folyamatban van, a brüsszeli elvárásoknak megfelelően, az Országos Bírói Tanács gyakorolja új hatásköreit, a Kúrián javult az ügyelosztás átláthatósága. Ugyanakkor továbbra is fennáll az ügyészségre gyakorolt politikai befolyás, ami az egyes ügyekbe való indokolatlan beavatkozás kockázatával jár.
Az EB kifogásolja, hogy csorbul a bírák véleménynyilvánítási szabadsága és romlott javadalmazásuk szintje.
Magyarország 2024-2025-re szóló korrupcióellenes stratégiát fogadott el, de az Integritás Hatóság nem tudja hatékonyan ellátni felügyeleti hatáskörét. Továbbra is gondok vannak a politikai pártok és kampányok finanszírozásával. Néhány magas szintű korrupciós ügy már eljutott a vádemelési szakaszba, de aggodalomra ad okot, hogy nem történt komoly előrelépés a magas rangú tisztviselőkkel és közvetlen környezetükkel kapcsolatos korrupciós vádak kivizsgálása során.
A bizottsági jelentés kifogásolja az újságírókat és a független médiumokat érintő összehangolt lejárató kampányokat, valamint azt, hogy a kormányzati eseményekre a sajtó képviselőit szelektíven engedik be.
Aggasztónak találja a jogalkotás minőségét és a jogszabályok gyakori változását. Változatlanul fennállnak a civil szervezeteket érintő akadályok, a nemzeti szuverenitás védelméről szóló új törvény pedig ismét aláássa a a tevékenységüket
