Ligeti Miklós: Balásy Gyulát le kell tartóztatni, mert megszökhet

A beszélgetés elején szóba került, vajon szükség lesz-e még a Transparency International munkájára egy esetleges kormányváltás után. Ligeti szerint a korrupció felszámolása korántsem egyik napról a másikra történik majd meg. Úgy fogalmazott: még abban az esetben is rengeteg feladat marad, ha egy új politikai vezetés valóban szakítani akar a korábbi gyakorlattal.

Szerinte a NER lebontása legalább olyan hosszú folyamat lesz, mint amennyi idő alatt maga a rendszer felépült. A Transparency International működését ugyan a kormányzat évek óta próbálta ellehetetleníteni, forráselvonással és politikai nyomásgyakorlással, de a szervezet túlélte ezt az időszakot. Ligeti szerint éppen ezek a támadások tették őket ellenállóbbá és alkalmazkodóbbá.

„Nem lehet egyetlen ügyet kiemelni”

Arra a kérdésre, hogy mi volt az elmúlt 16 év legnagyobb korrupciós botránya, Ligeti Miklós egyetlen mondattal válaszolt: „A NER maga.” Szerinte a rendszer teljes működése korrupciós logikára épült, ezért értelmetlen egyetlen ügyet kiragadni.

Ennek ellenére több példát is felsorolt. Ide sorolta Matolcsi György körének pénzügyeit, a letelepedési kötvényprogramot, a kínai lélegeztetőgép-beszerzéseket, a propagandakiadásokat, a TAO-rendszert, Mészáros Lőrinc meggazdagodását, valamint a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és a hosszú távú koncessziós szerződéseket.

Ligeti szerint ezek nem elszigetelt esetek, hanem egy összeomlott politikai rendszer gazdasági hagyatékának részei. Úgy látja, hogy a NER mögül mára elfogyott a politikai hátszél, ezért a rendszer szereplői bizonytalanokká váltak. Ennek jeleit látja abban is, hogy egyes propagandaintézmények vagy médiaplatformok jövője kérdésessé vált.

A Transparency International elsőként újra elővenné azokat az ügyeket, amelyekben korábban feljelentést tettek, de a hatóságok nem léptek. Ligeti név szerint említette a letelepedési államkötvény-programot, amely szerinte 60 milliárd forintos üzlet volt közpénzből, valamint a malajziai lélegeztetőgép-beszerzést, amelynek értéke 176 milliárd forint volt.

A hulladékkoncesszió ügyében már bírósági felülvizsgálatot is kezdeményeztek. Ligeti szerint ebben az esetben bűncselekmény gyanúja merül fel, ezért vádemelésnek is helye lehetne.

„Ha nincs felelősségre vonás, újra kialakulhat egy újabb NER”

Ligeti Miklós szerint a korrupciós ügyek feltárása és az érintettek felelősségre vonása nem választható el egymástól. A cél nem csupán a történtek dokumentálása, hanem az is, hogy a közpénzek visszaszerezhetők legyenek, és az érintettek ne maradjanak következmények nélkül.

Úgy fogalmazott: ha nincs szembenézés és vagyonvisszaszerzés, akkor csak idő kérdése, hogy újra kialakuljon egy hasonló rendszer. Szerinte „ütésálló Magyarországot” kell építeni, ahol nincs lehetőség arra, hogy egy politikai hatalom büntetlenül sajátítsa ki a közpénzeket.

A beszélgetés egyik legérzékenyebb témája Balásy Gyula nyilvános szereplése volt. Ligeti szerint a vállalkozó megjelenése és megszólalása arra utalhat, hogy a rendszer bizonyos szereplői megijedtek, és menekülőutat keresnek.

Bár nem akart „Balásy Gyula-kutatóként” pszichológiai elemzésekbe bocsátkozni, kriminalisztikai szempontból rendkívül fontos pillanatnak nevezte az ügyet. Szerinte a hatóságoknak kötelességük lenne kihasználni az ilyen helyzeteket, mert egy központi szereplő együttműködése közelebb viheti a nyomozókat a valódi döntéshozókhoz.

Ligeti arról beszélt, hogy egy ilyen ügyben teljesen törvényes eszköz a letartóztatás, különösen akkor, ha fennáll a vagyonkimentés vagy a szökés veszélye. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az együttműködő gyanúsítottak büntetése enyhíthető, ha bizonyítékokat adnak át és segítik a nyomozást.

Szerinte a NER-ben kialakult lojalitások jelentős része pénzzel és félelemmel működött, ezért egy politikai összeomlás esetén ezek gyorsan meggyengülhetnek. „Nem volt még sikeres büntetőeljárás gyanúsított nélkül” – fogalmazott.

Széteső kommunikáció, eltűnő lojalitások

Ligeti szerint a Fidesz kommunikációján már most látható a zavar. Példaként említette, hogy különböző kormánypárti politikusok teljesen eltérően nyilatkoztak Balásy Gyuláról: volt, aki azt állította, nem is ismeri, más szakembernek nevezte, míg akadt olyan megszólaló is, aki szerint miatta veszített a Fidesz.

A Transparency International egyelőre nem kapott hivatalos megkeresést az esetlegesen felálló új kormányzattól, de Ligeti hangsúlyozta, hogy minden kutatásuk, dokumentumuk és feljelentésük nyilvános, és készek együttműködni az új hatóságokkal.

Külön kiemelte a lélegeztetőgép-beszerzések ügyét, ahol a szervezet közérdekű adatigénylések és perek révén jelentős mennyiségű dokumentumhoz jutott hozzá, köztük szerződésekhez és bankszámla-adatokhoz is. Bár szerinte elképzelhető, hogy a pénz már régen eltűnt a hongkongi és szingapúri számlákról, a minisztériumi dokumentumok és döntési mechanizmusok rekonstruálhatók lehetnek.

Ligeti úgy látja: még akkor sem lenne lehetetlen az elszámoltatás, ha az új kormány nem rendelkezne kétharmados parlamenti többséggel. A minisztériumi irattárak, szerződések és határozatok ugyanis az új vezetés rendelkezésére állnak majd, ezek alapján pedig elindíthatók az eljárások.

A beszélgetés végén arra utalt, hogy hosszú idő után először lát valódi lehetőséget arra, hogy konkrét korrupciós ügyekben tényleges büntetőeljárások induljanak. Szerinte a rendszer szereplői már érzik, hogy megrendült az a politikai védelem, amely eddig sérthetetlenné tette őket.