Sorra dőlnek a dominók: ez már a NER és a Fidesz látványos összeomlása

„Balásy nem oka, hanem terméke volt a rendszernek”

A műsorban felidézték, hogy több fideszes politikus – köztük Menczer Tamás és Deutsch Tamás – gyakorlatilag Balásy Gyulára próbálja ráterhelni a Fidesz vereségének felelősségét. A beszélgetés résztvevői szerint azonban ez nemcsak hiteltelen, hanem önleleplező is.

Somogyi Zoltán úgy fogalmazott: abszurd, hogy azok a politikusok mutogatnak most Balásyra, akik maguk is részei voltak annak a rendszernek, amely lehetővé tette felemelkedését. Szerinte a vállalkozó nem önálló politikai szereplőként működött, hanem egy olyan hálózat részeként, amely az állami kommunikációs pénzek újraelosztására épült.

A beszélgetésben elhangzott: Balásy a rendszer „pénzbeszedőjeként” működött. Az állami kampány- és reklámpénzek jelentős része rajta keresztül áramlott, és még azok a cégek is kénytelenek voltak hozzá kapcsolódni, amelyeket a megrendelők eredetileg közvetlenül szerettek volna megbízni. Somogyi szerint ez klasszikus maffiaszerű működésre emlékeztetett: a pénzeket központilag osztották újra, miközben politikai lojalitás határozta meg, ki maradhatott a rendszerben.

A vita egyik fontos állítása az volt, hogy amikor a Fidesz politikusai ma Balásyt hibáztatják, valójában saját rendszerük működését ismerik el botrányosnak. Ha ugyanis valóban rajta keresztül zajlott az állami pénzek ilyen típusú mozgatása, akkor az nem egy ember önálló akciója, hanem tudatos politikai konstrukció eredménye volt.

„Nem a saját pénzét adta vissza”

A beszélgetés másik hangsúlyos témája Balásy Gyula nyilvános szereplése és a vagyon-visszaadásról szóló bejelentése volt. Szakonyi Péter szerint a közvélemény számára úgy tűnhetett, mintha egy megtört vállalkozó saját vagyonáról mondana le, valójában azonban egészen másról van szó.

Az újságíró úgy vélte: Balásy nem a saját pénzét ajánlotta fel az államnak, hanem olyan összegeket, amelyeket mások megbízásából kezelt. Szakonyi szerint a valódi magánvagyon – a floridai ingatlanok, a tihanyi nyaraló vagy az irodaházak – továbbra is biztonságban lehetnek, miközben a cégek számláin lévő összegek eredete és tulajdonosi háttere továbbra is tisztázatlan.

Somogyi arra is felhívta a figyelmet, hogy Balásy úgy beszélt a pénzek visszaadásáról, hogy számláit ekkorra már zárolták. Ezért szerinte a „nagylelkű felajánlás” inkább kommunikációs gesztusnak tekinthető, mint valódi önkéntes lépésnek. A háttérben ugyanis már pénzmosás és más gazdasági bűncselekmények gyanúja miatt folyó eljárások álltak.

A műsor egyik legérdekesebb része Szakonyi Péter személyes története volt. Elmondta: már 2019-ben fel akarta venni Balásy Gyulát a „100 leggazdagabb magyar” kiadványába, ám a megjelenést váratlanul leállították. Később derült ki számára, hogy Balásy jelentős hirdetési pénzekkel próbálta megakadályozni a kiadvány megjelenését. A könyv végül más kiadónál mégis napvilágot látott.

A beszélgetés végére a résztvevők már nem csupán Balásy Gyuláról, hanem a teljes politikai rendszer átalakulásáról beszéltek. Somogyi Zoltán szerint az elmúlt hetekben látványosan megváltozott az állami intézmények működése: ugyanazok az ügyészségek, hivatalok és állami médiumok, amelyek korábban a politikai hatalmat szolgálták, most mintha hirtelen önállóbbá váltak volna.

Példaként említette Szabó Bence ügyét, akit korábban meggyanúsítottak, miután nyilvánosan beszélt az állami adatgyűjtésekről és politikai megfigyelésekről, majd később az ügyészség visszakozni kezdett. A műsor szereplői szerint mindez azt mutatja: amikor megrendül a politikai központ ereje, az intézmények viselkedése is gyorsan megváltozik.

A vita végkövetkeztetése szerint Balásy Gyula bukása csak az első dominó lehet egy hosszabb folyamatban. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb ügyek, hanem az, milyen mélységig tárul fel a NER működésének belső logikája.