Jogsértések hosszú sora – újabb kemény amerikai bírálat Orbánról
Lesújtó képet fest a demokrácia, a sajtószabadság, a korrupció magyarországi állapotáról az amerikai Külügyminisztérium idei jelentése, amely szerint az alapvető emberi jogok helyzete „az elmúlt évben tovább romlott.”
A külügyi tárca évente ad ki – nemzetközi és civilszervezetek felmérései, állásfoglalásai és más hiteles források alapján – részletes jelentést arról, mennyire érvényesülnek a különböző, mindenkit megillető emberi jogok a világ egyes országaiban.
A hazánkról szóló fejezet kiemeli, hogy a kormányzat az általa irányított média és a titkosszolgálatok segítségével vizsgálja, támadja a civilszervezeteket és a független médiát azzal, hogy külföldi támogatást kapnak és ezzel veszélyeztetik az ország függetlenségét. Emlékeztet a dokumentum az Európai Parlament vizsgálatára, amely megállapította, hogy a Pegasus kémprogram illegális használata ügyvédek, újságírók, politikai ellenfelek és civilszervezetek ellen „súlyos megsértése az uniós elvárásoknak.”
Az eszköz alkalmazása „része volt annak a tervezett stratégiai kampánynak, amellyel a kormány szétrombolja a sajtó- és szólásszabadságot. Jóllehet az utóbbit biztosítja az alkotmány, a közszolgálati média, mellette a magán-média többsége a kormány közvetlen irányítása alatt van. A közmédia, a kormány szócsöveként, annak üzeneteit terjeszti széles körben, végrehajtja a vezető párt utasításait és az ukrán háború kérdésében gyakran hamis orosz tájékoztatásnak ad helyet. Sok más szerkesztőséget irányítanak a kormány emberei, súlyosan előítéletesen képviselik annak érdekeit.”
Idézi a jelentés az EBESZ állásfoglalását a sajtópiaci helyzetről: a kormány hirdetései túlnyomórészt az őt támogató médiának jutnak, egyesek csak azokból élnek. Ráadásul a független szerkesztőségeket még abban is gátolják, hogy kérdezhessék a kormány képviselőit, részt vehessenek sajtóértekezleten. A kizárólag a kormány kinevezettjeiből álló Médiatanácstól nem kap sugárzási engedélyt független rádió. Ebben a helyzetben jelentősen korlátozzák más politikai pártok kampány-lehetőségeit, miközben a kormánynak igen széles lehetőségei vannak elfogult propagandára, mind az állami, mind sok magánkézben lévő médiában.
A dokumentum szerint a fentiekkel alapozták meg a „szuverenitásvédelmi” törvényt, amely további, még szélesebb hatáskört biztosít a kormánynak, hogy vizsgálhassa és büntesse a civilszervezeteket, „amelyek befolyásolják a demokratikus vitát és a döntési folyamatokat.” Egyébként komoly problémák vannak az igazságszolgáltatás függetlenségével, az emberek magánéletébe való önkényes, jogsértő beavatkozással, továbbá azzal, hogy lényegesen korlátozzák a békés gyülekezéshez való jogot, akárcsak a civilszervezetek alapításával, finanszírozásával, működtetésével kapcsolatos jogszabályokat. Erőszakcselekmények tapasztalhatók romákkal, nemkülönben a nemi kisebbségekhez tartozókkal szemben.
Jóllehet tavaly is sok esetben került nyilvánosságra kormányzati korrupció, kevés esetben követte ezt feljelentés vagy eljárás. Civilszervezeti vizsgálatok szerint a 2016-2021 közötti időszakban az uniós pénzekből finanszírozott, sok milliárdos projektek 30 százalékát tizenkét, a kormányhoz szorosan kötődő cég kapta. Kitér a dokumentum a Schadl-ügyre és arra is, hogy a korrupciós ügyek vizsgálatára kiküldött Európa-parlamenti bizottság képviselőit Varga Judit, az akkori igazságügyi miniszter nem volt hajlandó fogadni.
Elmarasztalják a magyar börtönviszonyokat, az egészségügyi ellátást, a fűtés hiányát, illetve azt, hogy nem vizsgálnak ki hiteles, a foglyok bántalmazásával kapcsolatos panaszokat. Az ilyen bejelentések mindössze öt százalékát követte vizsgálat, de ha foglyot vádoltak hivatalos személy elleni erőszakkal, az ügyek 70 százalékában emeltek vádat. Az Emberi Jogok Bírósága már több esetben marasztalta el a kormányt, mert foglyokat bántalmaztak a börtönben és a tetteseket nem vonták felelősségre. Egyébként már 2017-ben megszűnt a lehetőség, hogy a civilszervezetek figyelemmel kísérhessék a börtönviszonyokat.
Kitér a jelentés arra is, hogy a budapesti Lantos Intézet felmérése szerint a magyarok 49 százaléka vall mérsékelt, vagy erősen antiszemita nézeteket. A zsidó származású lakosság számát eltérően, 35 000 és 120 000 közöttire teszik, míg a zsidó vallást kevesebb, mint nyolcezren követik az országban.
A State Department emberjogi jelentésében szomszédainkról összefoglalóan az alábbiak olvashatók:
Csehország: tapasztaltak erőszakcselekményeket a párkapcsolatokban, fenyegetéseket a szexuális kisebbségekkel, illetve a zsidókkal szemben.
Románia: Regisztráltak jelentős jogsértéseket, amikor a kormány szervei durván, lealázóan kezeltek állampolgárokat és tapasztaltak komoly kormányzati korrupciót.
Szlovákia: A kormány meggyőző lépéseket tett, hogy megtalálja és megbüntesse azokat, akik megsértették a emberi jogokat, de bizonyos esetekben a lépések nem voltak elegendőek, így probléma, hogy a tettesek büntetlenek maradtak.
Lengyelország: A parlamenti választási részvétel példátlanul magas volt. Emberjogi kérdések, mint a nők jogai, a terhességmegszakítás és a jogállam a választás központi kérdései közé tartoztak.
Valamennyi, a fenti országokra vonatkozó jelentés ezzel a mondattal zárul: „A kormány hiteles lépéseket tett, hogy felderítse és megbüntesse a jogsértések hatósági felelőseit.” A magyar jelentésben ilyen mondat nem szerepel.
