Jogsértőnek találta a magyar gyermekvédelmi törvényt az EU bírósága

A törvény elfogadása után az Európai Bizottság kötelezettségszegés megállapítása iránti kereset indított a luxembourgi székhelyű uniós bíróságon Magyarország ellen.

A bíróság keddi közleményében emlékeztetett, hogy Magyarország a pedofil bűnelkövetőkkel szembeni szigorúbb fellépés és a gyermekek védelme érdekében különböző jogszabályokat módosított, azonban több ponton megsértette az európai uniós jogot, így a belső piaci szolgáltatásokra vonatkozó előírásokat, az Európai Unió Alapjogi Chartáját és az általános adatvédelmi rendeletet (GDPR).

Az EUB úgy ítélte meg, hogy a módosítások összeegyeztethetetlenek a nemen és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmával.

A törvény azon vonatkozásai, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás megjelenítésének vagy népszerűsítésének kritériumán alapulnak, azon az előfeltevésen nyugszanak, hogy minden ilyen jellegű megjelenítés vagy népszerűsítés, függetlenül a konkrét tartalomtól, alkalmas arra, hogy sértse a gyerek mindenek felett álló érdekét. Az ilyen megközelítés bizonyos nemi identitások és szexuális irányultságok előnyben részesítését jelenti másokkal szemben, ezáltal megbélyegezve egyeseket - tudatta a szervezet.

Hangsúlyozták azt is, hogy a módosítások megbélyegzik és marginalizálják a nem ciszgender - köztük a transznemű -, vagy nem heteroszexuális személyeket, és kizárólag a nemi identitásuk vagy szexuális irányultságuk alapján károsnak tekintik őket a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésére. A módosító törvény címe ráadásul összekapcsolja őket a pedofil bűnelkövetőkkel, ami erősítheti a megbélyegzést, és gyűlöletkeltő magatartást válthat ki velük szemben - közölte a bíróság.

Az EUB tudatta: a módosítások sértik az alapvető jogokat, ezért nem igazolhatók a Magyarország által hangoztatott célokkal, nevezetesen a gyermek mindenek felett álló érdekének előmozdításával, illetve a szülők azon jogával, hogy gyermekeik számára vallási, világnézeti vagy pedagógiai meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítsanak.

Magyarország megsértette az emberi méltósághoz való jogot azokkal a rendelkezésekkel, amelyek olyan médiatartalmakra irányulnak, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, vagy a homoszexualitást jelenítik meg vagy népszerűsítik. A rendelkezések olyan összehangolt, diszkriminatív intézkedéscsomagot alkotnak, amely nyilvánvalóan és különösen súlyosan sérti az emberi méltóság, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartásának értékeit - írták.

A változtatások "lényegében tiltják vagy korlátozzák" az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg - állapította meg az EUB.

Az uniós bíróság közölte: a módosítások korlátozzák a médiaszolgáltatók vagy más szolgáltatók azon lehetőségét, hogy olyan tartalmakat fejlesszenek és közvetítsenek, amelyeknek meghatározó eleme a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nem megváltoztatása vagy a homoszexualitás népszerűsítése, illetve megjelenítése.

A bíróság végezetül megállapította, hogy a magyar jogszabály sérti az adatvédelmi rendeletet, mivel kiterjeszti a hozzáférést a gyermekeket sértő, a nemi élet szabadsága vagy a nemi erkölcs elleni bűncselekményt elkövető személyek azon információihoz, amelyek a bűnügyi nyilvántartásban szerepelnek.

Paula Pinho, az Európai Bizottság vezető szóvivője a brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva kijelentette: az uniós bizottság "örömmel üdvözli" az Európai Unió Bíróságának mérföldkőnek számító ítéletét.

Eva Hrncirova szóvivő egy arra vonatkozó kérdésre válaszolva, hogy az uniós bíróság ítélete és annak lehetséges végrehajtása kapcsolódik-e valamily uniós alapból származó pénzek felszabadításához, azt válaszolta: most a magyar oldalon pattog a labda.

"A döntés nem jelenti azt, hogy az alapok azonnal és automatikusan hozzáférhetővé válnak. Most a magyar kormányon a sor, hogy végrehajtsa a bíróság ítéletét" - tette hozzá az uniós szóvivő.

Az Európai Parlament (EP) tájékoztatása szerint Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő, a Magyarországra vonatkozó 7-es cikk szerinti eljárás uniós parlamenti jelentéstevője az uniós bíróság ítéletre reagálva azt nyilatkozta, hogy a döntés egyértelműen elismeri a megbélyegzést, a megfélemlítést és a jogsértéseket, amelyeket az "Orbán-rezsim" alatt a magyar LMBTQ-közösség elszenvedett.

Kijelentette: most az új magyar kormányon a sor, hogy biztosítsa az ítélet végrehajtását, és a közösség jogainak valódi és teljes helyreállítása álljon a jogállamiság visszaállítására irányuló tervei középpontjában. Bármi más az új magyar kormány hitelességének hiányát eredményezné - hangsúlyozta.

Véleménye szerint az uniós bíróság keddi ítéletének Magyarországon túlmutató következményei is vannak, mivel tisztázza, hogy az uniós szerződésekben foglalt értékek nemcsak politikai mechanizmusokon keresztül érvényesíthetők, hanem közvetlenül az Európai Unió Bírósága előtt is megítélhetők.

"Ezért arra kérem a bizottságot, hogy továbbra is éljen ezzel a lehetőséggel, valahányszor az EU alapvető értékeinek súlyos és szisztematikus megsértése történik" - tette hozzá nyilatkozatában a zöldpárti EP-képviselő.