Jöhet az "alanyi jogú" magán egészségpénztári tagság

Az InfoRádióban Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője tegnap azt mondta: ez a jelenlegi rendszer továbbfejlesztése lenne, hiszen ebben a pillanatban Magyarországon a GDP arányában 7,4 százaléknyi forrást fordítanak az egészségügyi kiadásokra.

Ez elmarad az Európai Unió szintjétől. Szintén problematikus, hogy 2,2 százalék közvetlenül a háztartások zsebéből fizetődik ki - nagyobb részt állami forrásból - , nagyon kis részben egészségügyi magánpénztári szolgáltatókon keresztül.

Az MNB által javasolt rendszer úgy nézne ki, hogy alanyi jogon mindenki bekerülne a magánrendszerbe is, és saját maga döntené el, hogy mennyi pénzzel száll be a magánpénztárba.

Binder István azt mondta, hogy noha a magán-egészségügyi biztosítási szolgáltatások most is rendelkezésre állnak, ezt rendkívül kevesen veszik igénybe. Ha ez mindenkinek alanyi jogon rendelkezésre állna, akkor az állampolgárok dönthetnének arról, hogy a jövedelmük, a bérük arányában milyen százalékban - 1 vagy 2 százalékban vagy akár nagyobb arányban - behelyeznék a saját pénzüket a rendszerbe, az egészségpénztárba vagy "jóléti alapba".

A szóban forgó rendszernek egészségpénztári és nyugdíjbiztosítása zsebe is lenne. A munkáltatók ezeket a befizetéseket egészíthetnék ki adó- és járulékmentesen - tette hozzá.

Az ilyen konstrukciót például egy rettegett daganatos betegséggel kapcsolatos külön műtéti kiadásokra  vagy a biztosító által finanszírozott egyéb, váratlan nagy kiadásokra használhatnák fel a dolgozók - mondta Binder István. Tehát nem az állami rendszert váltaná fel.

Ha létrejönne az "alanyi pénztári tagság", a szolgáltató szervezne szolgáltatásokat magán-egészségbiztosítóknál, akiknek van olyan kockázati közösségük, hogy egy nagyon komoly kiadást, nagy "menedzser szűrést" is tudnak finanszírozni. Ezeket a szolgáltatásokat vehetnék igénybe a munkavállalók.