Jön az új Orbán-csomag
Én speciel elég rondán csomagolom az ajándékokat. Meggyűrődik a papír, csálén áll a masni, itt szakad, ott szakad, a végén az egész agyon van celluxozva. Pedig a csomagkészítés fontos politikusi képesség. Két értelemben is. Egyrészt, mint tudjuk, sok múlik a propagandán, a tetszetős csomagoláson. Másrészt -és ez a kellemetlenebb változat- a megszorító lépéseket is "csomagba" szokták rendezni.
Mi mindkét értelemben egy valóságos csomagolóművésszel büszkélkedhetünk.
A miniszterelnök a nyers politikai és vagyoni érdekek becsomagolására egész kommunikációs gépezetet és növekvő médiabirodalmat tart fenn. Maga a termék egyre kevesebb és rosszabb minőségű. Olyan macerás kormányzati feladatba, mint pl. az egészségügy rendbe tétele, bele sem fognak, viszont a politika csomagolása szemkápráztató.
Lesz mód a csomagkészítési képességek csillogtatására a másik, gazdasági értelemben is.
Jön az új Orbán-csomag. Nem csoda: az év első 8 hónapjában -hiába, választási év- sikerült produkálni az egész évre tervezett hiány 121%-át.
Még nem tudni, mennyit kell visszafizetni a csalások miatt az uniós támogatásokból. A megszorító csomagot a kevésbé jómódúaknak kézbesítik. A nekik fontos cafetéria juttatások szűnnek meg: iskolakezdési-, közlekedési-, albérleti támogatás. A lakáspolitikában szerepet vállaló pénzintézetek közül épp a lakástakarék pénztárakat lövik ki, ahol kisebb havi megtakarítással nem csodapaloták vásárlásához, hanem lakásfelújításhoz is lehetett állami hozzájáruláshoz jutni. A felsőoktatásban nem az önköltséges, hanem az ingyenes, állami finanszírozású helyeket fenyegeti a veszély.
Nem kétséges: minél riasztóbb a csomag tartalma, annál szebben akarják majd csomagolni. A múlt heti ÉS-ben olvastam egy Szilágyi Ákos-verset. Idéznem kell a vaskosabb sorát is, mert éppen ezt a technikát jellemzi: "...mossa a nép agyát/ mossa mossa addig mossa/ míg magát nép összefossa/ s mindent önként ad át".
