Jövőkép a magyaroknak, avagy mi lesz itt 2030-ban

– Jó lesz itt élni tíz év múlva? Magyarország sikeres és boldog lesz 2030-ban?

0 A világ egyik legbékésebb, biztonságosabb pontján élünk az Európai Unió tagjaként. Amikor nincs vírus, akkor nő a gazdaság és a foglalkoztatottság, javul az életszínvonal. Összességében elég jó a fizikai infrastruktúra az országban, főleg, ha Budapestről nézzük. Ez alapján, akár tekinthetnénk pozitívan is a jövőre. De sajnos eközben még a többi visegrádi ország is minden területen elhúz mellettünk, azaz valahol mégiscsak utat tévesztettünk. A jogi környezet és az egyedi támogatások miatt nincsen elég nemzetközileg is versenyképes magyar cég. Nem működik az oktatásunk, ami az egyetlen esély a gazdasági kitörésre. Általában is keveset és rosszul költ az állam a saját állampolgáraira, azaz ránk, magyarokra. Ennek ellenére, elsősorban rajtunk, magyar állampolgárokon múlik, hogy 2030-ban boldog országban fogunk-e élni, vagy tovább görgetjük problémáinkat. Megvan az esély, hogy még élhetőbb és szerethetőbb legyen Magyarország, ha felismerjük, hogy a 21. században mi kell a sikerhez. Ehhez először őszintén kell válaszolnunk arra, hogy hol állunk ma, és pontosan tudnunk kell, hová szeretnénk eljutni egy évtizeden belül és hogyan.

– Ezekre a kérdésekre évek óta nem tudjuk a választ. Lehet, hogy egyszerűen genetikusan belénk van kódolva a politikai torzsalkodás, ami lehúz?

– Semmi ilyen nincsen belénk kódolva. Ráadásul a vita gyümölcsöző tud lenni, ha annak eredményét pozitív célokra hasznosítják. Egy ország kimozdítható és a fejlődés útjára vezethető, ha a nézeteltérésekből konszenzus jön létre. Sikeres lett Finnország, Szingapúr, Dél-Korea, vagy akár a szomszédos Szlovákia. A felsorolt országokban néhány évtizede vagy egy évszázada még azt gondolták, hogy minden teljesen reménytelen. Ehhez képest, az előbbiek ma már a világ legfejlettebb államai közé emelkedtek, Szlovákia pedig megelőzte Magyarországot.

– Ön szerint mi, a választók, illetve politikusaink válaszoltak-e már arra a három kérdésre, amit feltett?

– A politika részben a hatalom megszerzéséről és megtartásáról, részben a közjó megteremtéséről szól. Magyarországon kibillent az egyensúly, és a ma már alig beszélünk az utóbbiról. Le lehet győzni egyik vagy másik politikust, pártot, vagy ideológiát, de Magyarország számára a siker egyedül az lenne, ha eközben nem felejtenénk el, mitől lehet egy országban erősebb a gazdagság, nagyobb a jólét, hosszabb a születéskor várható élettartam.. Nálunk nincs se olaj, se gyémánt, vagy más természeti kincs, esetleg napos tengerpart, ami nagy befektetés nélkül is gazdagságot teremthet. De még ha váratlanul ölünkbe is hullana a természeti áldás, akkor is csak bizonyos ideig halogatható az oktatási rendszer átalakítása. Amíg ugyanis ez nem következik be, addig esélyünk sincs a kitörésre. Maradhatunk a szegény európai népek egyike.

– Van elképzelése arról, hogy itthon miért nem alakul ki a fejlődéshez szükséges nemzeti minimum? Az oktatás fejlesztése miért politikai harci terep?

– Történelmileg alakult így, Magyarországon a 20. század arról szólt, hogy melyik ideológia vagy társadalmi csoport győzi le véglegesen a másikat. Nincs nemzeti minimum, nincs kompromisszum. Pedig ez alapvető feltétele lenne a fejlődésnek. Nézze meg, Ausztriától Írországig jobb- és a baloldal ma is politikai versenytársai egymásnak, és a választásokon le is győzik egymást. De például az oktatásban létezik hosszú távú, sokszor közös tervezés. Ahol ezt sikerült megteremteni, ott van esély arra, hogy sikeressé váljon egy ország.

Ráadásul ennek Magyarországon is meglehetne az alapja. Mi magyarként büszkék vagyunk arra, hogy tehetséges nép vagyunk. Azt gondoljuk – az utolsó zsákfalutól a fővárosig – hogy ebben az országban mindenki nagyon okos. Erre a hitre lehetne alapozni, hogy kitörjünk a középszerűség csapdájából, ehhez viszont kellene egy jó oktatási rendszer. Ez lehetne nemzeti minimum is, ami – ha a politikában nincs is meg – de a magyar társadalomban létezik. Nagyon fontos lenne például, hogy ne csak a szűk elit számára legyen elérhető a minőségi oktatás. Igaz ugyan, hogy sok matematika- és fizika versenyt nyernek a magyar diákok. De a társadalom számára az igazi eredmény az lenne, ha nem csak egy szűk kör, hanem a felnövekvő generáció legszélesebb köre színvonalas tanításhoz juthatna.

– Önöknek, kutatóknak van megoldásuk a pusztító politikai megosztottság mérséklésére?

– Nyilván nemcsak a politika, hanem a társadalom felelőssége is a megbékélésre való törekvés. Nekünk, szavazóknak, a feladatunk, hogy voksainkkal „kényszerítsük” erre a politikusainkat. Ez persze nem azt jelenti, hogy egyik vagy másik oldal vezetőinek bűncselekményeit el kell nézni. De azt igen, hogy felismerjük, attól, hogy valakinek más az értékrendje, mint a miénk, még egy országban fogunk és kell is élni vele. Sőt, ha vannak közös céljaink, akkor kifejezetten inspiratívak a különbségek. Mindkét tábor ösztökélheti a sajátjait, hogy hosszú szerzésére, vagy megtartására törekedjenek. A törzsi gondolkodás igenis megváltoztatható, ha nem a másik tábor eltüntetése, hanem a „közös jó” elérése kap nagyobb támogatást. Erre szerintem rákényszeríthető a politika.

– Tényleg azt gondolja, hogy a politika hajlandó lemondani a manipulációról, a gyűlöletkeltésről?

– Ha a választó rákényszeríti a politikusokat, akkor igen. Az izlandiak vagy az új-zélandiak sem jobbak nálunk, magyaroknál. Ha nekik sikerült, nekünk miért ne sikerülhetne? A történelem nehezítő tényező, de nem legyőzhetetlen erő.  

– Tényleg azt akarja mondani, hogy nem a politika igényli a szembenállást, hanem mi, szavazók?

– Azt akarom mondani, hogy ha a szavazó inkább a kooperációt favorizálja, tehát a valós munkát és eredményeket díjazza, akkor a politikus ezt felismeri és képes a magatartását megváltoztatni. Ez hatalmas változást hozna.

– Könyvükben azt írják, hogy tíz év múlva már kevesebb lesz a szűkölködő család, miközben a mai hír szerint egyre több a szegény, lassan már az unió legszegényebb országa leszünk. Nincs ellentmondás?

– A növekvő szegénység leginkább a járvány következménye, a hosszabb trend évek óta az, hogy a gazdasági növekedés hatására egyre kevesebb a nélkülöző család. A mi számításaink szerint a következő évtizedben tovább csökken majd a nélkülözők aránya. A szegénység tényszerűen csökken – de ettől még továbbra is az Európai Unió egyik legszegényebb országa vagyunk.

– Azt előre jelezte, hogy az Egyensúly Intézet nem foglalkozik aktuálpolitikával, de az ország jövőjét alkotmányos és demokratikus keretek között képzeli el.  Bár a törvények egyelőre nem akadályozták a politikai váltógazdálkodást, viszont az intézmények már igen. Van így esély a demokráciára?

– Rajtunk, magyar állampolgárokon múlik, hogy az ország sorsán hogyan tudunk változtatni. Az elmúlt évek történései azt bizonyítják, hogy külső beavatkozásra aligha számíthatunk. Ez egyébként nem lenne érdeke az országnak sem. Az teljesen világos, hogy csak a jogállami és a demokratikus keretek, az intézményekbe és a politikába vetett erős állampolgári bizalom teremti meg a versenyképes országot. Függetlenül attól, hogy annak vezetői melyik ideológiai pártcsaládhoz tartoznak.

– Van arról elképzelése, hogy az országon belüli gyilkos politikai szembenállás hogyan szűnik majd meg?

– Akkor, amikor a szemben álló politikai erők rájönnek majd, hogy nem egymás „legyilkolása, megsemmisítése”, hanem az együttműködés eredményez nagyobb gazdagságot. Ráadásul már így is elég kevesen vagyunk ebben az országban, ezért a másikat nem kitagadni kell a nemzetből. 

– Ennek felismerésére elég tíz év? 2030-ban már a politika nem ellenségképekben gondolkodik majd?

– Igen, a leginkább kézenfekvő példa rá Szlovákia: a kilencvenes években, a Mečiar-kormány idején még senki nem gondolta, hogy a sokszor lesajnált Szlovákia gazdagabb ország lesz, mint Magyarország. Azóta már magasabb az egy főre jutó GDP, mint a mienk, és bevezették az eurót. Nyilván a nyugati életszínvonalat még nem érték el, de kitörtek a törzsi háborúból.

– A magyarok jövőképét megfogalmazó könyvet a magyar szellemi elit támogatásával szerkesztették. A magyar politikai elit mennyire fogadja el ezt a kötetet?

– Az Egyensúly Intézet arra bizonyíték, hogy különböző szakmai hátterű és értékrendű emberek képesek a hatékony együttműködésre. Azt szeretnénk, ha a gazdasági és a politikai elit ebben követné a példánkat, mert ez szolgálná az ország javát. Mi azon dolgozunk, hogy minél többen elfogadják az általunk vázolt országvíziót és a hamarosan megjelenő, szakpolitikai javaslatainkat. És akkor talán már jövőre elkezdődhet egy sikeresebb ország építése.