Ők a felelősök az egészségügy válságos állapotáért
Sokan megírták, elmondták már, mi a probléma az új tb-szabályzással. Nem az, hogy komolyan veszik a járulékfizetési kötelezettséget. Igaz ugyan, hogy az a 2-3 milliárd, amit ezzel remélnek behajtani, nem sokat segít az egészségügyön (csak a kórházak adóssága 70 milliárd), de azért minden pénz számít. Már ha azoktól szedik be, akik ezt ki is tudják fizetni, és önhibájukból maradtak el. Na, itt kezdődnek a bajok.
1. Kezdjük azzal, hogy társadalombiztosítás eleve csak névleg létezik. Éppen a 2011-es új Alaptörvény szüntette meg a tb 120 éves rendszerét; ezt a fogalmat egyszerűen kivette az alkotmányból.. Ezzel megszűnt az alkotmányos jogosultság arra, hogy aki nyugdíj- és egészségügyi járulékot fizet, az biztos lehet abban: lesz nyugdíja és ellátása. Amit járuléknak hívunk, az átváltozott egyszerű adóvá, amit az állam –.akár a többit – úgy használ fel, ahogy akarja.
2. Persze az adókat is meg kell fizetni. Ez eddig úgy történt, hogy a dolgozók után a munkaadójuk fizette be az összeget, a nyugdíjasok, diákok, GYES-en, GYED-en lévők, hajléktalanok, a járási hivatal által igazolt szociálisan rászorultak után az állam. A többiek (kb. 300.000 ember) maguk fizethettek havi 7500 (jövőre 7710) forintot. Ha valaki ezzel adós maradt, azt ellátták ugyan, de utólag az adóhivatal behajtotta rajta – nem a kezelés csillagászati árát, hanem az elmaradt járulékot. Vannak ezen felül 400.000-en (nyilván a legszegényebbek, a periférián élők), akiknek nincs TAJ-számuk, soha be sem jelentkeztek, nem is vettek igénybe orvosi ellátást.
3. Ki kerülhet bajba? Először is a 300.000 önbefizető közül az, aki 3 hónappal elmaradt. Ő a huszonvalahányezer forint tartozása miatt, egyszer csak több százezer forintot fizethet egy-egy beavatkozásért. Például, a valamilyen otthoni baj miatt fizetés nélküli szabadságon lévő, a végzett, de még munkahelyet nem talált diák, vagy az, az éppen hazalátogató külföldön dolgozó, aki nem fizetett itthon is. Vagy a 400.000 TAJ-számmal nem rendelkező, ha közülük mégis megbetegszik valaki.
4. Sokan ártatlanul keveredhetnek bajba. Például, ha nem is tudják, hogy munkaadójuk feketén foglalkoztatja őket, és nem fizet utánuk járulékot. Persze, ha az orvosnál erre rájön, perelheti a főnökét. De ki látott már 3 hónapon belül befejeződő pert?
5. Az orvosnál lesz a kisebb baj. Nem tudom elképzelni, hogy egy esküt tett orvos végül ne lássa el a komoly beteget – legfeljebb nem adminisztrál, és vállalja a büntetést. De a „potyautas" a patikában sem kaphatja meg a gyógyszert a támogatott áron. Az ő receptjét a gép be sem fogadja, hiába akarna a gyógyszerész segíteni.
6. Akkor mire jó az egész? Szerintem arra, hogy az egészségügy válságos állapotáért mostantól a „potyautasokat" lehessen bűnbakként állítani. Ők a felelősök, nem a tárca, nem a kormány. Világos...
