Kabátot varrna a kormány, de még a gomb sincs kész

Vakmerő célokat tűzött ki a Pénzügyminisztérium 2025-re, különösen az államháztartás idei hiányát látva. A jövő évi célok között szerepel 3,4 százalékos GDP-növekedés (az idei 0,8 százalék után), 3,7 százalékos hiány a GDP arányában, 3,2 százalékos átlagos infláció, és 397,5 forintos euróárfolyam (ami szerda reggel még 411 felett állt). A minisztérium a háztartások fogyasztási volumenének 3,9 százalékos emelkedésével, és az export 3,4 százalékos növekedésével is számol. Előrejelzésük szerint a bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal emelkedhet, ami 5,3 százalék nettó reálbér-növekedést jelent. Ebbe azonban beleszólhat több olyan tényező, amellyel már most számolni lehet.

A saját szabályaiknak sem felel meg

A kormány szerint Magyarország 2025-ben az uniós növekedési rangsor élmezőnyében lehet, és tartós növekedési pályára áll. A jövőben minden elképzelhető, de semmi jel nem utal erre – reagált a tervekre Vajda Zoltán. „A saját költségvetésük alapján is látható, hogy az Orbán Viktor által vizionált 3-6 százalékos gazdasági növekedésnek már csak az alsó sávjára terveznek. Az elmúlt években a növekedés a tervezett fele szokott lenni – olyan is volt, hogy növekedést terveztek, és recesszió lett – a költségvetési hiány pedig a tervezett kétszerese. Az idei évre 4 százalékos növekedést vártak, ami pillanatok alatt 2,5-re módosult, aztán Varga Mihály egy időben 1-1,5 százalékról beszélt, aztán a napokban a gazdaságfejlesztési miniszter, Nagy Márton 0,7 százalékot mondott” – idézte fel a Hírklikknek a 2024-es elképzeléseket a parlament költségvetési bizottságának szocialista elnöke.

A legfurcsább adat a közgazdász szerint nem is a növekedési terv, hanem a 3,7 százalékos hiánycél. A gazdasági stabilitásról szóló törvény szerint legfeljebb 3 százalék lehet az államháztartás hiánya, amikor a GDP nem csökken. Ezt a törvényt erre az évre felfüggesztették, de a kormány már kezdeményezi, hogy az Országgyűlés még a költségvetési törvény hatályba lépése előtt elfogadja az újabb felfüggesztést a következő évre is. 2026-ra már 3 százalék alatti hiánnyal számolnak.

Október végéig az államháztartás központi alrendszere 3050,5 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez az eredeti éves pénzforgalmi hiánytervet már bőven meghaladja. Az októberi hiány 427 milliárd forintot tesz ki ebből az összegből. A tervet azóta módosította a kormány, de nem is a költségvetési hiány az, ami igazán keresztbe tehet a jövő évi terveknek.

Fapofával terveznek

A kormány nagyon alacsony, mindössze 100 milliárd forint költségvetési tartalékot tervezett be 2025-re a rendkívüli intézkedésekre. Ez bőven elmarad az általuk hozott szabályoktól, amely a kiadási főösszeg 0,5 százalékát határozza meg, ami jelenleg 220 milliárd forint lenne. Vajda felidézte, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter már elmondta: módosítani fogják a szabályt, hogy a 100 milliárd forint is megfelelő legyen, legalábbis papíron. „Szerintem az utolsó 100 milliárdért is le kellett hajolniuk. Ráadásul, ehhez a tartalékhoz általában nagyon szabadon nyúlnak hozzá, pedig az a célja, hogy ha járvány, háború, vagy más váratlan dolog történik, akkor azt kezelni lehessen. Ehhez 100 milliárd forint nem elégséges” – mondta a szakember. Az ukrajnai, vagy a közel-keleti háború eszkalációja esetén tehát úgy tűnik, nem lenne mihez nyúlni.

Az euró-forint árfolyam csökkenésével számolni is kockázatos döntés. Az államadósság, amely az idén a GDP-arányában 73,4 százalékról 73,2 százalékra csökken, jövő év végén 72,6 százalék lehet, ha bejön a 397,5-ös árfolyam-előrejelzés. Egy esetleges nagyobb, a 2022 októberihez hasonló árfolyam-emelkedés viszont alaposan megdobhatja az államadósság arányát a jövő évben.

Nehezítheti a magyar kormány dolgát az is, hogy a leendő Trump-adminisztráció vámot tervez bevezetni az európai termékekre, köztük az autógyárak termékeire is. Vajda Zoltán szerint ez egész Európa számára rossz hír, de különösen Magyarországnak, hiszen az autóipari export a teljes kivitel harmadát teszi ki, és már ősz elején csökkenésnek indult. „Trump a büntetővámokkal kapcsolatban Kínával szemben is következetes politikát folytatott. A kínai BYD rövid időn belül megkezdi a termelést Magyarországon, és ezt befolyásolja, hogy milyen módon és milyen piacon fogja tudni eladni a termékeit. Az autógyárak exportja, ami szó szerint a gazdaságunk motorja, 10-12 százalékkal zsugorodott szeptemberben, ami nagyon nagy baj” – mondta a közgazdász.

Szintén keresztülhúzhatja a Pénzügyminisztérium számításait, ha elhúzódnak az uniós források folyósításával kapcsolatos tárgyalások. Továbbra is bizonytalan a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból (RRF), és a kohéziós alapból származó pénz Magyarországra érkezése. Hiába tervez ezzel a kormány, Vajda szerint akár örökké elveszhet ez az összeg. „Az uniós forrásokkal fapofával terveznek a jövő évre, ami olyan szintű politikai blöff, amivel valamit kezdeni kell. Semmi jele annak, hogy az uniós források jövőre megérkeznek, ahhoz alapvetően kellene megváltoztatnia a viselkedését az Orbán-kormánynak, aminek szintén semmi jele” – mondta a költségvetési bizottság szocialista elnöke.