Kamu a rezsicsökkentés, de összefüggése az orosz gázszerződéssel is az

Diadalmasan jelentette be Szijjártó Péter a Facebookra feltett videójában, hogy tető alá hozták a Gazprommal az idén kifutó hosszútávú gázszállítási megállapodást felváltó új, 15+5 évre szóló szerződést. Szentpétervári tárgyalásai után a külgazdasági és külügyminiszter arról számot be, hogy évi 4,5 milliárd köbméter gázt vásárolunk majd az orosz gázipari cégtől. Kiderült az is, hogy évi 3,5 milliárd köbmétert a Szerbia felől érkező, új hálózaton, egymilliárdot pedig Ausztria felől kapnánk – azaz ezzel elkerülnénk a bizonytalansági tényezőnek számító, Ukrajnán át futó vezeték használatát (ez a csővezeték – mint ismert – többször okozott már gondot). Ugyanakkor az árról nem szó a fáma, pusztán annyit „árult el” Szijjártó, hogy az ár a most lejáró képletnél „sokkal kedvezőbb”, ez pedig „lehetővé teszi a rezsicsökkentési vívmányok fenntartását, vagyis lehetővé teszi azt, hogy továbbra is a magyar fogyasztók fizessék az egyik legalacsonyabb rezsiszámlát egész Európában”.

Porhintés ez, semmi más

„Ez nem más, mint porhintés” – reagált Holoda Attila, aki szerint ez a valóság hamis beállítása. Mert ugyan a gázmolekula ára valóban nálunk az egyik legalacsonyabb Európában (talán a bolgároknál alacsonyabb csupán), de a fáma nem szól a rárakódó rendszerhasználati díjról, ami egy átlagos családi háznál éves viszonylatban annyi, mint amennyit elfogyaszt a család gázból. S nem szól számos egyéb tényezőről, köztük a vásárlóerő-paritás kérdéséről vagy a hatósági ár problematikájáról, stb. sem. „Ilyen alapon, ha Orbán akarná, a kenyér is kerülhetne ismét 3 forint 60 fillérbe” – mutatott rá a dolog abszurditására, majd elemeire lebontva a „rezsisikerért” mindannyiunk által fizetett árat, megállapította, hogy „nincs ingyen ebéd, ha nem a konkrét fogyasztó, akkor mindannyian fizetjük a cechet, különféle egyéb adók formájában”.

Nem az orosz megállapodás miatt „olcsóbb”

Ráadásul az „olcsóságnak” nem sok köze van az orosz gázszállításokhoz, hiszen – ismételte meg – Magyarországon a gázár hatóságilag szabályozott. Az sem véletlen, hogy nálunk a földgáz kereskedelmi tárolása állami kézben van, „ezzel el lehet fedni a politikai célú beavatkozásokat”. Konkrét példával is bemutatta mondandójának velejét: az elmúlt időszakban mindenütt, így az európai piacon is alacsony volt a földgáz ára, így a hazai értékesítőnek komoly nyeresége képződött rajta. A lakosság rezsicsökkentés címén kapott húsz százaléknyi mínuszt 2013 elejéhez képest, miközben a piacon volt, amikor 45-50 százalékkal is olcsóbb volt a korábbinál a gáz ára. Ebből könnyű kiszámolni, hogy valakik, valahol, szert tettek erre a nyereségre – s miután állami vállalatról van szó, az állam zsebébe került ez a pénz, amit tetszőlegesen használhattak fel. Holoda egy ilyen „tetszőleges” felhasználásra a következő példát hozta fel: a 2018-as országgyűlési választás előtt, februárban, Orbán Viktor bejelentette, hogy a kemény télre tekintettel, a családok kapnak tüzelőre pénzt ott, ahol nincs kiépített gázfűtés. Holoda szerint okosan kiszámolták, hogy ez durván 40 milliárd forintba kerül, nagyjából annyiba, amennyit az állami gázkereskedő cég lenyúlt a gázfelhasználókon azzal, hogy kevesebbe került nekik a gáz, mint amennyiért a rezsicsökkentéssel végül is eladták a fogyasztóknak.

Viszonyítsunk a bérekhez!

Az embereket könnyű hülyíteni a gáz alacsony árával, azzal, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően, nálunk az egyik legolcsóbb, sokkal olcsóbb például, mint Németországban – mutatott rá Holoda, aki szerint ehhez csak azt felejtik el hozzátenni, hogy mindez hogyan viszonyul a vásárlóerőhöz. Amikor egy magyar elmegy dolgozni Németországba, akkor szeret arra hivatkozni, hogy ott a magyarországi keresetének a három-négyszeresét is megkapja, de abba már nem gondol bele, hogy a magyarországi és a németországi gázár különbözetében benne van a két ország kereseti viszonyainak a különbözősége is. A kiskereskedelmi és a nagykereskedelmi árrés pedig egy gazdagabb nyugati országban – így Németországban – jóval magasabb, mint nálunk, ezért is drágább az ottani energiaár. Nézzük inkább azt – javasolja Holoda –, hogy miközben egy átlagos magyar fogyasztó jövedelmének a 15-18 százalékát költi erre, Németországban csak 8-10 százalékot.

Adóbevételekkel tömködik a lyukakat

Emellett nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy nálunk hatósági ára van a gáznak: amiért annyit kérnek, amennyit akarnak – a különbözetet pedig valakinek meg kell finanszíroznia. Ezt nem közvetlenül a fogyasztó állja, hanem a különféle adóbevételekből fedezik, „persze nem személyi jövedelemadót szednek, arra nagyon ügyelnek, hogy alacsonyan tartsák”. A szakértő szerint ennek fényében érdemes megnézni, hogy 2010-től kezdődően hány új adófajtát vezettek be Orbánék, kezdve a tranzakciós adótól a sárgacsekk-adóig, mi minden pakoltak ránk. Az egyes tételek persze aprópénznek tűnnek – okos dolog így adóztatni, nem feltűnően, csak szépen, apránként – mondja Holoda, aki külön megemlítette a kirívóan magas, 27 százalékos általános forgalmi adókulcsot, ami magyarra lefordítva annyit jelent, hogy minden vásárlás, szolgáltatás ellenértékének a harmada is az állam zsebében landol.

Nem kellene hosszú távra szerződni

A Gazprommal kötött új szerződés hosszú távú, ami Holoda szerint nem szerencsés. Az amerikai gázpiacon például évtizedek óta nem divat a hosszú távú szerződés, mert sok a kereskedő, gázbőség van. Ma már Európában is ez a helyzet. Ami pedig konkrétan Magyarországot illeti, „Ha valamit az Orbán-kormány pozitívumaként lehet mondani, az a diverzifikáció, a csővezetési kapcsolat megteremtése minden szomszéd országgal” – mondta az energetikai szakértő (aki egyébként 2012-ben egy rövid ideig energetikáért felelős helyettes államtitkárként dolgozott az Orbán-kormányban). Korábban Magyarország egy „zsákutca-ország” volt, csak jött ide a gáz, de nem volt más kapcsolatunk, ám ma már van, s megengedhetnénk magunknak, hogy ott vegyük meg a terméket, ahol a legolcsóbban adják.

Nem árt észben tartani szerinte azt sem, hogy Oroszország Európa 40-45 százalékát látja el gázzal, mára kiépítették az Északi és a Déli Áramlatot, s céljuk, hogy minél nagyobb mennyiségű gázt engedjen át Magyarország Európába. Ezért is fontos a számukra ez a megállapodás. Ugyanakkor Szerbia eddig kizárólag magyar tranziton keresztül vásárolt orosz gázt, ami komoly bevételt jelent Magyarországnak, de már a szerbek sincsenek erre rászorulva, ez pedig nagy bevételkiesést jelenthet. Ez is az alku része lehetett, hogy a kieső bevételért mit kapunk cserében. Ezt soha nem fogjuk megtudni – fejtegette.

Középen találkoztak a javaslatok

A most kifutó – 2016-tól élt – szerződés után az oroszok célja az volt, hogy ismét hosszú távú szerződést kössenek. Holoda információi szerint 15+5 évre szólót akartak, Szijjártóék 5+5-re próbáltak alkudozni, így lett a végeredmény 10+5 év. „De meggyőződésem, hogy a mostani tárgyalás sem csak a gázszerződésről szólt, ez egy nagy politikai csomag része, azért is Szijjártó volt a magyar tárgyaló” – mondja a szakértő, aki szerint más tételek is szerepeltek benne, például a Szputnyik vakcina, Paks-2, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér megvásárlása.

Lesz mit helyre tenni

Egy esetleges kormányváltás után – nem csak az orosz, de a kínai ügyletek jelentős része is – ki fog borulni. Fogja persze a partner mondani, hogy a magyar kormány által aláírt szerződésekről van szó, annak a magyar kormánynak az aláírása szerepel, amelynek az új kormány a jogutódja. De a leendő kormánynak és ezen belül energetikai, pénzügyinek lesz mit helyre tenni – szögezte le Holoda Attila.