Karácsony Mihály: ősszel országos találkozót tartanak az Idősügyi Tanácsok

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület és az Idősügyi Tanácsok milyen viszonyban vannak egymással?

A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület szorgalmazta azt, hogy minden nagyobb települési önkormányzatnál működjön Idősügyi Tanács, ami egy tanácsadó, véleményező, konzultatív testület. Az egyesület tudomása szerint alapvetően 60 településen van ilyen. Az önkormányzatok általában bele is foglalják a szervezeti és működési szabályzatukba, hogy az idősekkel kapcsolatos ügyekről konzultálnak az Idősügyi Tanáccsal. Az Idősügyi Tanácsok többnyire a nagyobb településeken működnek. Budapesten a fővárosi Idősügyi Tanács mellett még hét-nyolc kerületben is van helyi szervezet. 

Az Idősügyi Tanács új dolog volt?

Nem. Voltak már korábban is ilyenek, de nem voltak ennyire elterjedtek, nem voltak ennyire reflektorfényben. A lényeg, hogy most már itt vannak, és igazi „hús-vér” nyugdíjas szervezetek. A Nyugdíjas Parlament egyesületi formában működik, és azt az egyetlen célt tűzte maga elé, hogy a döntéshozók számára világosan megfogalmazza, mit szeretnének a nyugdíjasok. Ahhoz, hogy Parlament lehessen, be kellett jegyeztetni magunkat a bíróságnál, mert csak jogi személy tud szerződni. Ez meg is történt. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület minden évben úgynevezett felmenő rendszerű megyei nyugdíjas parlamenteket tart. A bírósági nyilvántartásból, ami közhiteles adatbázis, kiszedtük a megyei nyugdíjas szervezeteket – országos szinten 810 nyugdíjas szervezet van bejegyezve, a fővárosban is mintegy 120 – és levelet írtunk nekik, hogy melyik megyében mikor tartunk nyugdíjas parlamentet. Ha akarnak ebben közreműködni, akkor szeretettel várjuk őket. Számunkra egy dolog volt fontos, hogy bárki eljöhessen, ne legyen semmiféle diszkrimináció, és a találkozókat is csak semleges helyszínen tartsuk. Így Veszprémben a megyei könyvtárban tartottuk az ülést, Gyöngyösön a házasságkötő teremben. A megyei nyugdíjas parlament tagjai év közben megbeszélik egymással, hogy mi az, ami a tagjaik számára fontos, mit javasolnak, megválasztják a küldötteket, és az Országház felsőházi termében a 400-nál több megyei képviselő minden évben összegyűlik, és elmondják a megyei „kívánságokat”. A Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület ezeket összegezi, és elküldi a döntéshozóknak, amit aztán azok vagy elfogadnak, vagy nem. Azért többnyire igen. Több dologban nagyon sikeresek voltunk.

Mondana rá példát?

Az egyik például, hogy tavaly csődbe ment a Sberbank, és megtudtuk, hogy ebben a bankban 18 ezer nyugdíjasnak vezették a bankszámláját. Ez február 8-án volt, és közeledett 12-e, amikor a nyugdíjakat utalják. A Magyar Nemzeti Bankon keresztül egy nap alatt el kellett intéznünk, hogy a Kincstár már ne utaljon a Sberbankba, mert akkor nagyon bonyolult lesz, hogyan kapják meg a nyugdíjukat az emberek. Ezt elintéztük. A másik ilyen ügyünk volt, hogy tavaly augusztus 6-án kapták meg az emberek az első megemelt közműszámlákat, amiken a befizetési határidő augusztus 10-e volt. Akkor elintéztük – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón be is jelentette –, hogy a határidőt 15-ére kitolják, merthogy 12-én jön a nyugdíj. Nem nagy dolog, de nagyon sokaknak fontos volt. 

Néhány napja fontos találkozót tartottak Bács-Kiskun vármegyében. Miért volt ez olyan nagy jelentőségű?

Igen, az Országos Nyugdíjas Parlament Egyesület eseménysorozatának állomásaként a bajai és a kecskeméti önkormányzatok mellett tevékenykedő Idősügyi Tanácsok képviselői üléseztek. Úgy döntöttek – mivel van két nagyvárosuk, Baja és Kecskemét, és mindkét városban van Idősügyi Tanács –, hogy Bács-Kiskun vármegyében a megyei nyugdíjas parlamentet közösen tartják majd meg. Ilyen még nem volt. Meghívják azokat is, akik még nincsenek benne az Idősügyi Tanácsban. Azt is kezdeményezték, hogy a települések mellett ülésező Idősügyi Tanácsok jöjjenek össze ősszel egy tapasztalatcserére, ahol a jó ötleteket megoszthatják egymással, hiszen ilyenek mindenütt vannak, csak a másik tanács nem tud róluk. Gödöllőn például az Idősügyi Tanács megkérte a nyugdíjasokat, aki tud, minden reggel segítsen a gyerekeknek, hogy biztonságban bejussanak az iskolába. Ezért az iskola előtti zebránál reggel negyed nyolctól segítsék az átkelést, ahogy azt úttörő korukban is tették. Ahol én lakom, Zuglóban, például a nyugdíjasok ingyen használhatják a BVSC uszodát, és azt is elérték, hogy a fitness-terem igénybevételéért sem kell fizetni délelőtt. Vagyis vannak jó ötletek arra, mit lehet elérni, milyen kedvezményekhez lehet jutni. Az erről szóló tapasztalatcsere biztos, hogy minden Idősügyi Tanácsnak a hasznára válik. Mivel Bács-Kiskun vármegyében az Idősügyi Tanácsok éves találkozóját a bajai küldöttek kezdeményezték, ezt értelemszerűen „Bajai kezdeményezésnek” neveztük el. Ha szakszerűen akarnám mondani, ami ezen az ülésen történt, az a hálózatosodás csírája volt. Ha politikusként kéne megfogalmaznom az ott történteket: mivel jön az önkormányzati választás, jó, hogy az Idősügyi Tanácsok is elmondják azt, ami az idős embereket foglalkoztatja. Egyébként két párt, az MSZP és a Momentum már bejelentette, hogy az önkormányzati választáson Baja polgármesterét, Nyirati Klárát közös jelöltként támogatja. Egy győri egyesületi tagunk, aki tagja a győri Idősügyi Tanácsnak, már bejelentette, hogy ők biztosan csatlakoznak a bajai kezdeményezéshez. Azt hiszem, sikerül öntudatra ébreszteni a vidéki időseket is.

A Bács-Kiskun vármegyében tartott ülésen fogadtak el határozatokat is?

Igen. Mint már mondtam, többek között elfogadták a Bajai kezdeményezést, aminek a lényege, hogy a települések mellett működő Idősügyi Tanácsok – országosan mintegy 60 település – az ősszel szervezzenek egy találkozót, ahol a résztvevők megismerhetik a területükön bevezetett, az idősek életkörülményeit kedvezően befolyásoló, jó gyakorlatokat. Ugyancsak fontosnak tartják, hogy folyamatosan csökkenjen a nemek, a települések és a nyugdíj megállapítás időpontjától függő és jelenleg tapasztalható növekvő különbség. Vagy határozatba foglalták azt is, hogy javítani kell a bentlakásos idősotthonok ellátási színvonalának – személyi és anyagi – feltételeit. A hazai költségvetés terhére, továbbá a hazai és a külföldi magántőke bevonásával meg kell kezdeni a férőhelyek intenzív bővítését. Ez azért is nagyon fontos lenne, mert ma 55 ezer ember lakhat idősotthonokban, és a várakozó száma 60 ezer. Ha egyik napról a másikra megduplázódna a férőhelyek száma, és a meglévő 800 idősotthon helyett 1500 lenne, az is csak éppen elég lenne. 

Ön amellett, hogy a Nyugdíjas Parlament Országos Egyesület elnöke, tagja valamelyik Idősügyi Tanácsnak is?

Igen. A fővárosban Karácsony Gergely főpolgármester Kiss Ambrus főpolgármester-helyettest bízta meg azzal, hogy működtesse az Idősügyi Tanácsot. Időnként összeülünk, és megbeszéljük, hogy mit akarunk elérni. Példának két dolgot is említenék, amiben eredményes volt a tanácskozásunk. Az egyik, hogy föl akarták emelni a temetkezési díjakat. A fővárosi Idősügyi Tanács tiltakozott, hogy azt nem lehet, és végül született egy kompromisszum, a szóró parcellás, és az urnatemetés árát nem emelték fel. Azt is a fővárosi Idősügyi Tanács vetette fel, hogy sok idős ember panaszkodik, amiért egyre több az élelmiszerboltokban az automata pénztár. Ez számukra nehézzé teszi a vásárlást, esetenként méltánytalan helyzetbe is kerülnek miattuk. Megszületett erről is a döntés, a főváros megkeresi ezeket a boltokat, és mindenhol megkérik az üzemeltetőt, ahol ilyen pénztárak vannak, legyen legalább egy olyan is, amelyikben pénztáros, emberi munkaerő ül.