Karsai Gábor: nincs alapja a csodavárásnak a magyar gazdaságban
„Egy nagyon nagy pesszimizmushoz képest van egyfajta javulás a fogyasztók hangulatában, de azért ez még mindig egy nagyon erős pesszimizmus, az üzleti várakozások pedig jellemzően még romlottak is” – elemezte Karsai Gábor, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgató-helyettese kérdésünkre a cég által hétfőn közzétett konjunktúraindexet. A fogyasztók és cégvezetők szubjektív, a gazdasági élet alakulására vonatkozó várakozásait összegző adat szeptemberben enyhén romlott, s ebbe belejátszhatott az unió más tagországaiban uralkodó borúlátás. A mérséklődő infláció és az ennek következtében a következő hónapokban remélhetőleg megkezdődő reálbér-emelkedés miatt az év vége akár a fellendülés érzetét is elhozhatja a magyar lakosság számára, csodavárásra azonban még így sincs semmi ok – összegezte a közgazdász.
Nem játszik közre „a közelítő tél” borúja abban, hogy két hónapos növekedés után ismét depresszióba fordult hazánk konjunktúraindexe – mondta Karsai Gábor a hétfőn megjelenő adatokat kommentálva. A konjunktúraindex ugyanis szezonálisan kiigazított adatokkal számol, s ebből például télen a karácsonyi forgalmi növekményt, nyáron pedig a szabadságok miatti termeléscsökkenéseket szűrik ki – ismertette a módszertant a közgazdász. Nincs tehát olyan törvényszerűség (vagy ha lenne, nem érvényesülhetne ebben az indexben), hogy a fogyasztók és a cégvilág szereplői általánosan negatívabban látnák a jövőt az ősz beköszöntével.
Karsai Gábor a szeptemberi romlást inkább korrekciónak nevezte, hiszen a fogyasztói bizalmi index augusztusban tizenhat hónapos csúcsra ért fel, és tavaly év vége óta szinte folyamatosan emelkedett. Ez nem abszolút érték, hanem egy viszonylagos szám, mutatja azt is, hogy nem vészes mértékű a szeptemberi mérséklődés az augusztusi adathoz képest. Nem trendforduló. De az is fontos – vetette fel a kutató –, hogy az elmúlt időszak emelkedése ellenére is alacsony a magyar fogyasztói bizalmi index. „A felívelés örvendetes, de azért ez még most sem egy erőtől duzzadó várakozást jelent” – fogalmazott Karsai Gábor.
A GKI konjunktúraindexe egy európai uniós módszertan szerint készül, az unió minden tagállamában ugyanazon logika szerint állítják elő – ismertette Karsai Gábor. „A szeptemberi összesített adatot ugyan még nem ismerjük, de a legfrissebb ismert adat, az augusztusi azt mutatja, hogy körül-belül tíz hónapos mélypontján volt az üzleti várakozás az Európai Unióban.” Ez a borús jövőkép jellemzi az európai ipar szereplőit is. Van egyfajta pesszimizmus az EU egészében, amely nyilvánvalóan kihat a magyar reményekre is. Ez főleg a magyar gazdaságon belül az iparra vonatkozik, amelynek az export révén van nemzetközi kapcsolódása. Az exportra vonatkozó magyar rendelésállomány megítélése az iparban érezhetően romlott, ez rányomta bélyegét az ipari várakozásokra – magyarázta a friss magyar adatot Karsai Gábor.
A kutató elmondta azt is, hogy az elmúlt egy évben egy viszonylag szűk sávban ingadozott az üzleti élet bizalmi indexe hazánkban. A koronavírus járvány előtti évekhez, sőt, 2021-hez képest is alacsony szinten, most éppen egy kicsit ezen belül is rosszabbul alakult, de nem látszik ilyen értelemben gazdasági fordulat. Ahogy a GKI az egész évre vonatkozó gazdasági teljesítménnyel kapcsolatban is ugyanazon – nem túl rózsás – állásponton áll, mint az év elején, egy 0,5 százalékos csökkenésre számítanak. „Már az év eleje óta ezt mondtuk, és ezt tulajdonképpen csak megerősítjük. Nem indul be egy acélos növekedés ugyan, de jövőre már szerény emelkedés várható” – tette hozzá Karsai Gábor.
Az egész évre vonatkozó tendenciákat elemezve, a közgazdász azt mondta, hogy „egy nagyon nagy pesszimizmushoz képest a fogyasztók hangulatában van egyfajta javulás az elmúlt évben, de azért ez még mindig nagyon erős pesszimizmus”. Az üzleti szférában nem volt olyan erős bezuhanás, mint a fogyasztók esetében, de az index szeptemberben közel volt idei mélypontjához.
A jövőre vonatkozó kilátásokkal kapcsolatban Karsai Gábor kiemelte, hogy a GKI nem szokta prognosztizálni a konjunktúraindex alakulását, hanem fordítva, a várakozások segítségével próbálják megbecsülni azt, hogy milyenek lesznek a tényleges gazdasági folyamatok. „Az ugyanis, hogy milyen lesz a jövő, függ attól, hogy mit remélnek a jövőtől a gazdasági szereplők, akár a fogyasztók, akár a cégek vezetői” – jegyezte meg. Így most arra számít, hogy a fogyasztói bizalmi index a mostani megtorpanás ellenére tovább fog emelkedni. Az infláció ugyanis az idei évben érdemben és egyértelműen csökken – állapította meg. „Ez azt jelenti, hogy várhatóan decemberben – bármilyen meglepő – valószínűleg reálkereset növekedés lesz már a lakosság jelentős részénél” – tette hozzá. A júliusi bérképet a KSH hétfőn adta közre, amely 15 százalékos béremelkedést mutat, de akkor még az 17,6 százalékos inflációval párosult. Az átlagkereset növekedése várhatóan az év végére is megőrzi ütemét, miközben az inflációval kapcsolatos kormányzati remények jó eséllyel teljesülnek, és egy számjegyűre apad az általános drágulás. „Erre minden esély megvan. Nem sokkal lesz 10 százalék alatt, de szinte biztosan alatta lesz. Egy mondjuk 16 százalékos átlagbér-emelkedés és 10 százalékos infláció alapján kizárólag csak decemberre vonatkozóan akár egy több mint 5 százalékos reálkereset növekedéssel is zárulhat a 2023-as esztendő.”
Ez azonban önmagában megtévesztő adat – hívta fel a figyelmet Karsai Gábor, mert nem szabad elfeledkeznünk, hogy az év még egy 25,7 százalékos inflációval és egy 16 százalék körüli átlagkereset-emelkedéssel kezdődött, tehát egy csaknem 10 százalékos reálbér-csökkenéssel. Ezt nem írja felül a szerényen felfelé ívelő év vége. Éves átlagban ugyanis körül-belül 2 százalékos reálkereset-csökkenés és több mint 3 százalékos reáljövedelemesés valószínűsíthető. „Tavaly inkább a pánik és a jövő iránti aggodalom uralta karácsonykor a kereskedelmet, de az idén forgalomnövekedés várható. Nem csodálkoznék, ha a kereskedelmi várakozások is javulnának az év végére” – mondta.
Így van ok arra a komorságra, amely érződött Varga Mihály pénzügyminiszternek a 61. Közgazdász-vándorgyűlésen mondott beszédéből is – vélte Karsai Gábor (az eseményről korábban Bod Péter Ákost is megkérdeztük, aki szintén felszólalt a gyűlésen). A költségvetés helyzete vagy az uniós pénzek kilátásai továbbra sem festenek jól. „A konjunktúraindexben bekövetkezett szeptemberi enyhe csökkenés inkább csak azt tükrözi, hogy a csodavárásnak nincs alapja. A cégek és az emberek véleményében nem köszön vissza az, hogy hirtelen gazdasági fellendülésre számítanának” – összegezte Karsai Gábor.
