Kemény időszak előtt áll a német diplomácia

Németország szerdán átvette az EU és az ENSZ BT soros elnöki tisztségét, s Berlin számára a kibekkelés nem opció. Izrael azonban csiki-csuki helyzetbe kényszerítheti Németországot – írja a Süddeutsche Zeitung.  Az EU hat hónapos és az ENSZ BT egyhónapos elnökségének egybeesése merő véletlen, de nagy terhet jelent a német diplomaták számára. Hatalmasak az elvárások, és nagy a kudarc kockázata.

Ez különösen érvényes egy témára, amely mindkét testületben a válságmenedzser szerepébe kényszerítheti Németországot: arra, hogy Izrael ezt a szerdai napot tűzte ki a Jordán nyugati partján lévő megszállt területek egyes részeinek esetleges annektálására. Ha az annektálás valóban bekövetkezne, az mind az EU külügyminiszteri tanácsában, mind a BT-ben súlyos konfliktusokat vonna maga után, ez pedig nehéz helyzetbe hozná Berlint.

Az EU-ban a bírálók és a támogatók nézetei évek óta szemben állnak egymással, és ez gyakran kátyúba vezet. Egy nagy csoport Izrael elleni, a szankciókig terjedő éles bírálatot követel, de egyebek között Ausztria és Magyarország már világossá tette, hogy elutasít minden büntető intézkedést.

Az álláspontok ugyanilyen éles ütközése várható a BT-ben is, és Izrael számíthat Washington támogatására.

Németország mindkét esetben egy malomban őrlődik. Nem akarja megkérdőjelezni az Izraelhez fűződő barátságot, ugyanakkor nem akarja leplezni a nemzetközi jogot sértőnek minősített bekebelezés feletti bosszúságát. Annyi bizonyos, hogy a német kormány nem kerülheti meg a kérdést.

A BT-ben aratott esetleges siker Brüsszelben is segíthet a soros elnökségnek, ami Berlinnek ugyan sok befolyásolási lehetőséget biztosít az üléseken és a napirendekben, de tényleges hatalmat nem ad. A Németországgal, mint a legnagyobb lakosságú és gazdaságilag legerősebb, a Brexittel e pozíciójában tovább erősödött tagállammal szembeni elvárások összesűrűsödnek a következő hat hónapban. Ez júliusban elsősorban a Biztonsági Tanácsban mutatkozik majd meg.

Július 8-án Líbia lesz napirenden, de aztán téma lesz a jemeni polgárháború, az iraki helyzet, és az iráni atomprogram körüli elkeseredett konfliktus is. Mindez egy olyan időpontban, amikor Heiko Maas német külügyminiszter szerint, a testület „a működésképtelenség határán áll”. Maas úgy látja, hogy a nagy aktuális válságokban, mint Szíria, vagy a koronavírus, „a Biztonsági Tanács már nem felel meg azoknak az elvárásoknak, amelyeket támasztani kellene vele szemben”. Tartós az önblokád, hol az egyik, hol a másik oldal részéről. A német diplomaták kijózanodva állapították meg, hogy a BT-ben a járvány nyomán tovább mélyültek a szakadékok. Alig hallották meg Antonio Guterres főtitkár világméretű fegyverszünetet követelő felhívását, és egy, a vírussal kapcsolatos határozat azon bukott meg, hogy az Egyesült Államok és Kína viszályba került a járvány miatti felelősséggel kapcsolatos kérdésben.

Németország a mostani elnökségét Franciaországgal közösen arra akarja felhasználni, hogy még egyszer napirendre tűzze a határozattervezetet. Ha ez sikerrel jár, az Brüsszelben is segíthetne, mert ott a tervek szerint, a német elnökség alatt főleg, de nem kizárólag a koronavírus utáni gazdasági talpra állásról és az újjáépítési alapról lesz szó. Az egyik fő témaként Berlin az „Erős Európa a világban” kérdéskört tűzte ki. A munkaterv szerint, „Mi, európaiak csak közösen tudunk megfelelni a nemzetközi kihívásoknak, együttműködve tudjuk érvényre juttatni érdekeinket és megvédeni értékeinket”. Továbbá: az elnökséggel Németország „különösen nagy felelősséget vesz magára a hatékony európai külpolitikáért”. Az európai szónoklatok és a néha egészen más valóság közötti ellentmondást azonban mindez nem oldja fel. Ezért aztán Massnak a közel-keleti látogatása során, eléggé világosan értésére adták, hogy a német aggályokat komolyan veszik, ellenben az esetleges európai állásfoglalásokat nem annyira. 

Ha érdekli, hogy mit mondott portálunknak a német uniós elnökségről Balázs Péter volt külügyminiszter, uniós biztos, itt elolvashatja.