Kenesei István: a felsőoktatás modellváltása téves terminus volt, mert nem volt modell

A politika mindig igyekszik, hogy olyan szavakat, gondolatokat plántájlon az emberekbe, amelyek segítik maguk mellé állítani őket, még akkor is, ha látszatra nem fogadják el, amit a politika akar, de kénytelenek azzal a szókinccsel élni. „A felsőoktatás modellváltása is téves terminus, mert nem volt modell” – tette hozzá. 

Több húron játszik a politika, a vármegye, főispán kifejezések ismételt bevezetése a régi nagyságunkat idézi fel, a vármegye előhívja a 64 vármegyét, amikor még mi voltunk a Kárpát-medence legnagyobb állama, másfelől a régebbi múltunkkal történő érzelmi azonosulás is megtörténik – fogalmazott a professzor. „A harc hangsúlyozása megint csak azt szolgálja, hogy összetartozunk, ha minket támadnak, akkor össze kell fognunk egymással, hiszen a nemzet léte forog kockán. A harc azt hozza elő, hogy folyton védekeznünk kell, adott esetben támadnunk, fel kell építeni a hadsereget.”

Orbán: „Magyarul beszélünk, ez egy egyedülálló és különös nyelv, amely a türk nyelvekkel áll rokonságban"

Kenesei István szerint szó sincs nyelvrokonságról a türkkel. Mint mondta, a nyelvészek tipológiailag osztályoznak. „A török és a türk abban hasonlít, hogy az alany, a tárgy és az ige ebben a sorrendben sorakozott fel régen, és a török máig is ilyen nyelv, ragokkal, névutókkal dolgozik, mint a magyar. Van grammatikai rokonság, de eredetben nincs rokonság.”

Az úgynevezett topik-prominens nyelvek közé tartozik a magyar nyelv, ahol az ember úgy választja meg a szórendet, hogy először az ismert dologról beszél, aztán teszi hozzá, mi a legfontosabb mondanivalója és utána jön a többi – magyarázta a nyelvész. Hozzátette, az alany-prominens nyelvek, mint az angol szigorú rendbe állítják a mondat alanyát, állítmányát és a tárgyát. „Abban igaza van Orbán Viktornak, hogy a magyar másként osztja be a kifejezés rendjét. Minden nyelv ki tud fejezni mindent és az, hogy a nyelv befolyásolja a gondolkodást, az részigazság, máshova helyezi a hangsúlyokat, de nem fogunk ettől jobban gondolkodni.”

Az egyetemek alapítványosításából nem az egyetemeknek van hasznuk, hanem a kuratóriumoknak

Kenesei István a műsorban beszélt arról is, hogy 2016-ban elfogadták A fokozatváltás a felsőoktatásban című stratégiát, de „nulla szó van benne arról, hogy alapítványi egyetemekre van szükség”. A professzor emlékeztetett, a cselekvési terv 2017-es dátumú, 2018-ban a Corvinust megajándékozták egy óriási vagyonnal, több mint 300 milliárdos részvényvagyonnal leválasztották az államról, gyakorlatilag magánosították. „Tény, volt arra igény, hogy a Corvinus legyen másfajta intézmény, de volt még két kisebb egyetem, amivel érdemes lett volna kísérletezni, a MOME és az állatorvosi egyetem, és még számos kisebb vidéki is, de többségüket meg sem kérdezték. A vezetőség és nem a szenátus döntött. Csábító ajánlatokat kaptak, ezek között volt, hogy számos egyetem rektorát bevették a kuratóriumba és közben arra hivatkoztak, hogy ez európai modell, miközben ilyen máshol nincsen.”

Kenesei István szerint az, hogy a kormány önhatalmúlag meghatározza, kik kerülnek be a tulajdonosi testületekbe, arra sehol nem volt példa. „Pár egyetemet alakítottak át ilyen módon, Portugáliában, Svédországban és Finnországban, ez volt Stumpf István kormánybiztosnak a három példája. Nem volt modell, nem volt kidolgozva, megtárgyalva. A meggyőzés pénzalapon folyt.”

Amikor a választás előtt viharos gyorsasággal létrehozták ezeket a „kormánytól nem független” kuratóriumokat, akkor arról volt szó, hogy ezeket a pénzeket megbízható emberek kezébe kell adni, akik a közbeszerzési eljárásoknál a megfelelő helyekre folyatják ki a pénzeket, hiszen a magyar építkezések mindig sokkal drágábbra sikerülnek, mint máshol.

Az Erasmus és a Horizont+ elmaradása tragédia

A kutatóknál nemcsak arról van szó, hogy nyerünk- e az Európai Kutatási Tanácstól nagy pénzeket, hanem a kutatórangsorban fog romlani a helyünk, mert az alapítványi egyetemek ebből ki vannak zárva, miközben a Horizontban jól teljesített az ELTE és a Műszaki Egyetem, de most sem tudnak részt venni benne, ahogy Szeged és Debrecen sem – mondta a professzor.

Hozzátette, azt el tudja képzelni, hogy valamilyen úton-módon találnak megoldást, még azt is el tudja képzelni, hogy a hallgatói ösztöndíjakat valamilyen felügyelet alatt megoldják, már csak azért is, mert nincs olyan, hogy egy egyetem kifizeti az Erasmus-t. Lehet önállóan, egyénileg befizetni egy kurzusra, de az 7800 euró egy fél évre – tette hozzá.

Kenesei István megemlítette azt is, hogy a kettős adóztatás is nagy hátrány és emiatt az Egyesült Államokból sem fognak érkezni vezető tanárok, mert nem éri meg nekik itt is és ott is adózni. Így fognak szépen lecsúszni az egyetemek a világ felsőoktatási ranglistáin.

A Klikk TV műsorát itt nézhetik meg.