Kérdések és válaszok a 30 ezer forintos választási üveggyöngy-osztogatás kapcsán

Összesen 2,6 millió, nyugdíjban és más nyugdíjszerű ellátmányban részesülő magyar kap október 15-ig fejenként 30 ezer forint értékű – 5000, 3000, 2000 és 1000 forintos címletekre lebontott – utalványt élelmiszerek beszerzésére. Mindez az államnak 82,7 milliárd forintjába kerül majd. A többi között ezt is tartalmazza a juttatás részleteit, folyósításának a feltételeit és módját szabályozni hivatott, a kormány oldalán megjelent rendelet-tervezet és az azzal kapcsolatos többi dokumentum, beleértve egy hatástanulmányt is. A társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumokkal kapcsolatos véleményeket július 17-ig várják. 

Ahogy korábban a Hírklikk is megírta: eredetileg Orbán Viktor február végi évértékelő beszédében dobta be, hogy „a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig visszatérítjük az áfát.” Ezt havi 10-15 ezer forintra lőtték be, s erre a célra külön kártyát kaptak volna az érintettek. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcája pedig – mint arról is beszámoltunk – rosszindulatú, egyszerű, ócska politikai hangulatkeltésnek nevezte a szakértők bírálatait, s tudatta, hogy több mint kétmillió ember kap majd egy-egy – talán még elektronikusan is elérhető – kedvezménykártyát, amit a boltban fizetéskor kell majd használni, az áfa utáni visszatérítést pedig – az azonosítást és a fizetést követően – automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt kapja meg az érintett. Ez alakult át később egyszeri, több címletből álló, papíralapú utalvánnyá, 30 ezer forint értékben. Majd Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem egészen négy hete (!) az ATV-nek a Kormányinfón azt mondta, hogy legkésőbb szeptember elején kezdik meg az utalványok postázását. Nos, nem csak az áfa-visszatérítés transzformálódott kőkorszaki élelmiszer-utalvánnyá, hanem a célba juttatás ideje is jócskán eltolódott – ma már ott tartunk, hogy október 15-ig kapják meg az érintettek. Pontosabban – és ez a kormányrendelet egyik, de nem egyetlen rejtett aknája – a célba juttatással megbízott Magyar Posta szeptember 15.-ig köteles kézbesíteni vagy a kézbesítést megkísérelni. Ugyanis „a postai kézbesítés eredménytelensége esetén az ismételt kiküldés iránti kérelmet – a kincstár honlapján közzétett módon – a nyugdíjfolyósító szervnél kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásának jogvesztő határideje 2025. november 14.” – olvasható a dokumentumban. (Ez még előkerül a cikk későbbi részében, a felmerülő kérdésekre adott potenciális válaszoknál.)

Ami a tervezetben megjelent további részleteket illeti: a 2025. júliusában öregségi nyugdíjra jogosult vagy a rendeletben felsorolt ellátásban részesült, Magyarországon élő és tartózkodó személy kaphatja meg az utalványt, amit minden hideg élelmiszert fogalmazó kereskedő köteles készpénz-helyettesítő fizetőeszközként elfogadni. A kereskedők az utalványokat bármely banknál beválthatják. Azt is okosan kiókumlálta kormány, hogy az utalvánnyal rendelkezők december 31.-ig költhetik el a 30 ezer forintjukat, amit a kereskedők – amúgy nem kis adminisztráció és plusz munka után – a bankoknál 2026. február 28-ig válthatnak be. S még egy csavar: a pénzintézet és a kincstár közötti végső elszámolás határideje majd csak május 15 lesz. Más szóval: a már akár október 16.-án felhasznált utalvány ellenértékét az államnak majd végső soron csak május közepén – a választás után – kell kifizetnie. Erre mondják azt, hogy okos...

S milyen érdekes: valahogyan éppen a választást megelőző évben realizálta a kormány, hogy mennyire szenvednek a nyugdíjasok az ismét elszabaduló élelmiszerárak miatt (is). Hiszen a rendelettervezet indoklása szerint „Az árréscsökkentés tapasztalatai igazolták, hogy a nagy kereskedelmi láncok indokolatlanul magas árrésekkel növelték az élelmiszerárakat, amely elsősorban a nyugdíjasokat terheli meg leginkább. Ezért az árréscsökkentésen túl, a nyugdíjasok számára külön támogatást is kívánunk biztosítani élelmiszer-utalvány formájában”. (Értjük az üzenetet: a magas élelmiszerárakról nem a kormány gazdaságpolitikája, nem is az adópolitikája stb. tehet, hanem a kereskedők.) Mindenesetre számos kérdés az eszünkbe jut a rendelettervezet és általában is az egész utalványozósdi kapcsán Egyelőre csak hármat teszünk fel – amelyekre igyekszünk választ is adni.

       1. Miért pont most? Mert bár tény, hogy az élelmiszerinfláció kúszik felfelé, de hol van az a 2022-23-as drámai ütemtől, amikor a választások után már 40 százalék fölött is volt az éves élelmiszerinfláció, majd szépen a magasban ragadt, s utána is csak csigalassúsággal mérséklődött.

A válasz persze kézenfekvő: annyira üres az államkassza, hogy még egy jó kis választás előtti osztogatásra sem futja Orbánéknak, holott, ha valamikor, akkor most rászorulnának minden egyes „kiló krumpliért” megvett voksra. Így azután olyan megoldást kerestek – és jó érzékkel találtak is –, ami a Fidesz leghűségesebb választói csoportját, a nyugdíjasokat célozza egy, a propaganda által hosszú hónapokig kihasználható trükkel, az élelmiszer-utalvánnyal. Ami ugyan a legkisebb nyugdíjban és ellátásban részesülők számára tényleg jelent némi segítséget, ám ahogy Katona Tamás korábbi pénzügyi államtitkár, a Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsának (Nyuszet) tanácsadója a Hírklikknek kifejtette: az élelmiszerinflációt egy húzással csökkenteni lehetne a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadó azonnali kivezetésével, és/vagy az általános forgalmi adó mérséklésével a legalacsonyabb, 5 százalékos kulcsra. 

       2. Vajon nem más kárára jótékonykodik ismét a kormány, a saját jótéteményeként állítva be a plusz juttatást?

Erre a válasz bizony egy határozott igen. Nem csak azért, mert többlet adminisztrációt, munkát és ezzel terhet ró az élelmiszer-kereskedőkre, a bankokra, hanem azért is, mert az utólagos elszámolás miatt a kereskedők és a pénzintézetek kölcsönzik az államnak a beváltott utalványokért nekik járó pénzt. Miután a kormányrendelet hatástanulmánya szerint 82,7 milliárd forintba kerül ez az „utalványosdi”, ha levonjuk belőle a járulékos költségeket (mint az előállítás, a postai költség, a közreműködők jutaléka és persze az ennél a rezsimnél soha nem elhanyagolható stb.), akkor is mintegy 80 milliárd forintnyi összegről beszélünk, aminek a kifizetésére a kormány a rendeletben május közepi végső határidőre vállalt kötelezettséget. Már ha mindet felhasználják... hiszen nem lehet véletlen az a korlátozás, hogy a posta egyetlen egyszer kísérli meg kikézbesíteni az érintetteknek az utalványokat (borítékoljuk, hogy nem küldenek előtte sms-t a címzetteknek, hogy pontosan mikor érkezik a postás), illetve, hogy igen bonyolult bejelentési folyamat eredményeként lehet csak elérni az ismételt kikézbesítési kísérletet (s akkor is előállhat ugyanaz a helyzet, mint eredetileg, azaz, hogy nincs otthon a címzett, vagy nem hallja meg a postás csengetését, stb.) Így pedig jó eséllyel elúszik majd sokak támogatása. S végül is, az sem tragédia Orbánék számára, ha végül majd fizetni kell a kincstárnak: hiszen, ha minden igaz, akkor ennek a kifizetésnek a terhét is örökül hagyja maga után, ha meg nyer, akkor majd kitrükköz innen-onnan pénzeket rá.

      3. Vajon miért nem választott egyszerűbb megoldást a kormány, ha már tényleg támogatást akart adni a nyugdíjasoknak az elszabaduló élelmiszerárak kompenzálására?

Hiszen a legkézenfekvőbb, s persze legkisebb plusz költséggel járó, egyben legegyszerűbb módja az lehetett volna, hogy hozzácsapják mondjuk a szeptemberi nyugdíjakhoz. Gyanúnk szerint azért nem azt választották, mert ez a „kőkorszaki” papíralapú pénzhelyettesítő utalvány bizniszt jelent a NER-oligarchák számára. S mint tudjuk, az államháztartás katasztrofális helyzetben van, nem jönnek az uniós pénzek, a mélybe zuhantak a beruházások, az állami megrendelések, s ma már le kell hajolniuk a legkevesebb csurranó-cseppenő forintért is, olyanokért, mint amit az élelmiszer-utalványok vagy korábban például a „véleménynyilvánító népszavazás” tervezéséből, előállításából le tudnak húzni. Nem lehet véletlen, hogy a hatástanulmányban nincs részletezve, hogy ez mennyibe fáj majd nekünk...