Jövőre további élelmiszerutalványt kaphatnak a nyugdíjasok a komoly választási osztogatás keretében

Legújabban már arról szól a kormányzati fáma, hogy nyár helyett inkább majd ősszel juttatják el a nyugdíjasoknak az élelmiszerinfláció egyfajta kompenzálásaként beharagozott 30 ezer forint értékű, papír alapú utalványokat. Ahogy azonban korábban a Hírklikk is megírta: eredtileg Orbán Viktor február végi évértékelő beszédében azt ígérte, hogy „a nyugdíjasok számára a zöldségek, a gyümölcsök és a tejtermékek esetén az év második felében egy bizonyos havi összeg erejéig visszatérítjük az áfát.” Ezt havi 10-15 ezer forintra lőtték be. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tárcája pedig – mint arról mi is beszámoltunk – rosszindulatú, egyszerű, ócska politikai hangulatkeltésnek nevezte a szakértők bírálatait, s tudatta, hogy több mint kétmillió ember kap majd egy-egy – talán még elektronikusan is elérhető – kedvezménykártyát, amit a boltban fizetéskor kell majd használni, az áfa utáni visszatérítést pedig – az azonosítást és a fizetést követően – automatikusan, utalás (jogosult bankszámlájára) vagy készpénz formájában a rendszeres nyugdíjjal együtt kapják meg. Ez alakult át később egyszerű, több címletből álló, papíralapú utalvánnyá, 30 ezer forint értékűvé, amely „kizárólag élelmiszerárusítónál hideg élelmiszer megvásárlása ellenértékének kiegyenlítésére szolgáló papíralapú fizetési eszköz”. A konkrét, pontos szabályozást későbbre ígérte a kormány. Legutóbb Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdai Kormányinfón az ATV kérdésére azt mondta, hogy legkésőbb szeptember elején kezdődik meg a nyugdíjasoknak szánt 30 ezer forintos élelmiszerutalványok postázása.

A rossz gazdasági helyzet vagy más az oka, hogy egyre húzzák a nyugdíjasoknak ígért kompenzációt? Katona Tamást kérdeztük.

„Feltételezem, még nem döntötték el, hogy mi legyen” – válaszolta, némileg szarkasztikusan megjegyezve: a többes szám használata a részéről csak egy szokásos stílus, valójában egyes számban kellene fogalmaznia, mondván, hogy a döntéshozó még nem határozta el, hogy mi legyen. Ennek pedig több oka is van. Részben van egy cash-flow szempont is, az államháztartás nagyon rossz helyzetben van, s nem jön rosszul, ha minél tovább tologatják a kifizetést. De az igazi indok szerinte inkább az lehet, hogy azt mérlegelik, a választáshoz képest, azt szem előtt tartva, mi a legoptimálisabb időpont a kifizetésre. Mint emlékeztetett: a 2022-es országgyűlési választás előtt a teljes személyi jövedelemadót visszaadták a gyerekesek jó részének, fegyverpénzt adtak, s a nyugdíjasokat is megcélozták stb., azaz az akkori választásnak is az egyik nagy eleme a komoly osztogatás volt. „Meggyőződésem, hogy most is domináns lesz az osztogatás, sőt, azt sem zárom ki, hogy jóval nagyobb lesz, mint azt ma gondolnánk” – mondta, hozzátéve: ha Orbán úgy ítéli meg, hogy ez kell, hogy ez segít, akkor lesz.

Előállhat-e olyan helyzet, hogy már ez sem segít a Fideszen? – kérdeztük, emlékeztetve arra, hogy a hvg.hu-ban megjelent legfrissebb Medián-kutatás szerint a Tisza előnye a teljes szavazókorú népességben 10, a választani tudó biztos szavazók között pedig 15 százalékpont a Fidesszel szemben. Katona úgy látja: Orbánék igazából azt mérlegelik, hogy kinek érdemes osztogatniuk, a Medián-felmérés pedig azt mutatja, hogy a nyugdíjas társadalom többsége még mindig a Fideszt támogatja. Az más kérdés, hogy a Fidesznek az már problémás, hogy eddig a falusi népességnél domináns volt a támogatottsága, ami a választókerületek miatt képes volt kompenzálni a nagy városi Fidesz-hátrányt, de most már a hatalmas Fidesz előny a kistelepüléseken is elolvadt. Ami tehát maradt, az a nyugdíjasok támogatása – szűrte le a felmérésből (is).

Más szóval, ez az a célközönség, amelynek segíteni akarnak? – kérdeztük. Katona Tamás helyesbített: „nem segíteni akarja őket, a kormány mindössze azon igyekszik, hogy a nyugdíjasok ne járjanak még rosszabbul”.  Persze az ennek keretében tetteket pedig a propaganda folyamatosan harsogja, a propagandát szinte már csak ez a kör foglalkoztatja.

Az is döntő lehet, hogy a nyugdíjasok mikor kapják a plusz támogatást – mutatott rá egy további szempontra Katona Tamás, aki a maga részéről még azt sem zárja ki, hogy a jövő év elején is bedobnak még egy újabb 30 ezer forintos juttatást a nyugdíjasoknak. Arra azért felhívta a figyelmet, hogy az annyi nettóban valójában nem annyi az állam számára, merthogy nettó kiadásban nyugdíjasonként csak 25 ezer forint lesz, miután az általános forgalmi adóból és a 4,5 százalékos kiskereskedelmi plusz adóból plusz bevételhez jut az államkincstár. 

A gesztus érthető, miként az is, hogy most ebben a formában osztogatnak „krumplit” a nyugdíjasoknak, a szavazatukra ácsingózva. A kérdés az, vajon nem látnak más módot az élelmiszerinfláció csökkentésére? Vagy ha látnának, miért nem azt lépik meg? – vetettük fel. Már hogyne lehetne – derült ki a mondandójából. Például az élelmiszerinflációt egy húzással csökkenteni lehetne: azonnal ki kellene vezetni a 4,5 százalékos kiskereskedelmi különadót – mondta. És az általános forgalmi adó mérséklése a legalacsonyabb, 5 százalékos kulcsra? – vetettük közbe. „Erről már nem is beszélve!” – reagált Katona. 

Szerinte a kormány alapproblémája a nagyon magas infláció, ami ráadásul csak nem akar csökkenni. Látszik, hogy a szakértőknek volt igazuk, az árréstop nem csökkenti az inflációt – ezt korábban ő maga is megjósolta már, amikor arról beszélt a Hírklikknek, hogy az egyértelműen ugyanannyira inflációgerjesztő lesz, mint a korábbi állami beavatkozás; emellett kínálathiányhoz is vezethet, ahogy ezt láttuk például a hosszabb ideig fenntartott üzemanyagár esetében, az ársapka bevezetése után egyre több kúton fogyott ki a benzin és a gázolaj, főleg a kis kutaknál. Az élelmiszereket érintő árrésstop bevezetése után szerinte először majd a kisboltok mennek tönkre, de később már a nagyobb láncokkal is probléma lesz – prognosztizálta korábban.

Ráadásul a Fidesz ellen dolgozik, hogy van egy szubjektív inflációérzékelés is: az ugyan tény, hogy az elmúlt három évben 70 százalékkal nőttek az élelmiszerárak, miként az is, hogy a májusi dinamika  5,9 százalékos volt – ám a fogyasztó nem ezt a majdnem 6 százalékot érzékeli, hanem azt, hogy a már eleve 70 százalékkal magasabb árakra rájön még plusz 5,9 százalék. És ez nem fog változni, az infláció dinamikája pedig nem fog lassulni – mondta. Mint kifejtette, erre mutat a többi között az is, hogy két számjegyűek a felvásárlási árak a mezőgazdaságban (egyelőre még csak áprilisi adatok állnak rendelkezésre), az élelmiszeriparban pedig a termelői áremelkedés meghaladja 6 százalékot. Ebből is látszik, hogy nem a kiskereskedelemben kellene megfogni az árakat. A kiskereskedők által felvásárolt termékek ára tehát emelkedik, s emiatt drágul 5,9 százalékkal az élelmiszerek kiskereskedelmi ára, nem a kiskereskedők miatt, ők ugyanis erre már nem tudnak az árrés miatt semmit rátenni. Sem ezekre az árrésstop körébe bevont termékekre, sem más élelmiszerekre. Mindenesetre, ha hagynák érvényesülni a piacgazdaságot, akkor nem is tudnának a kereskedők túlárazni – jegyezte meg. 

Mint emlékeztetett rá, amikor 9-10 százalékra rúg a béremelés, akkor elindul egy ár-bérspirál. Miután pedig a termelékenység csak 1 százalékkal javul, mindez azt eredményezi, hogy 2022 és 2026 között nem lesz gazdasági növekedés, azaz a 2026-os GDP nem fogja meghaladni a 2022-est – ilyen nem történt még gazdasági világválság idején sem – húzta alá.  Csodák pedig nincsenek, hiába várják Nagy Mártonék, akik mindamellett hibát hibára halmoznak.