Most éppen Nagy Márton mért egy ütést a hazai piacgazdaságra

Érdekes összeállítás jelent meg az Agrárszektor hasábjain. Több szakértőt, piaci szereplőt megszólaltatva összegezték a kormány legfrissebb intézkedésének, az élelmiszer-árrésstopnak a lehetséges folyományait, egyben felhívva a figyelmet annak egyik speciális – igencsak veszélyes – hatására. Mint a terjedelmes írás összefoglalójában olvashatjuk: rendkívül kínosan érinti a magyar élelmiszeripari szereplőket, hogy a korábban féltő gonddal titkolt beszállítói árakat egy csapásra nyilvánossá tette az árrésstop. A maximalizált árrés és az áfa ismeretében ugyanis nagyon könnyen kiszámolható az az összeg, hogy egy élelmiszeripari szereplő – a sokszor kemény ártárgyalások végén – mennyiért adja az adott terméket a kiskereskedelmi szereplőnek.

A beszállítók által a kereskedőnek továbbadott termékek árait nem véletlenül titkolták mindig is: a szám ismeretében az egyes láncok ellenőrizhetik azt, nem jártak-e rosszabbul, mint más kiskereskedők, de az így kiszámolt ár fontos információ lehet a külföldi gyártóknak is, akik kaphatnak az alkalmon, hogy így kiüssék a nyeregből a magyar élelmiszergyártókat. A megváltozott helyzetben máris látszik: a kiskereskedelem megregulázására kitalált árrésstopon ugyan jócskán veszítenek a láncok is, de az ostor végül az amúgy is gondokkal küzködő magyar élelmiszeriparon csattan.

Mi ez, ha nem egy óriási csapás a versenyre, ami a piacgazdaság alapja? Mennyire szívják ezt meg a kereskedők és a beszállítók? És általában, lehet-e veszély, hogy a magyar élelmiszeripar hátrányba kerül emiatt? Erről is beszélgettünk az Agrárszektor összeállításának apropóján Katona Tamással.

Abból kellene kiindulni, hogy a kormánynak nincs valódi gazdaságpolitikája, csak hatalompolitikája van – kezdte némileg távolabbról a korábbi pénzügyi államtitkár. Mint mondta, a választások közeledtével Orbán Viktor még inkább csak azzal foglalkozik, hogyan tud győzni, lehetőleg kétharmaddal. Ezért félrevezető minden olyan közgazdasági gondolkodás, hogy következtetéseket vonjunk le – szögezte a KSH egykori elnöke. 

Az egyértelmű, hogy az árrésstop ugyanannyira inflációgerjesztő, mint a korábban fenntartott árstop – folytatta. Emellett még kínálathiányhoz is vezethet, ahogy ezt láttuk például a hosszabb ideig fenntartott üzemanyagár esetében, az ársapka bevezetése után egyre több kúton fogyott ki a benzin és a gázolaj, főleg a kis kutaknál.  Az élelmiszereket érintő árrésstop bevezetése után Katona szerint először majd a kisboltok mennek tönkre, de később már a nagyobb láncokkal is probléma lesz. Hiszen minden ilyen beavatkozás komoly konfliktusokkal jár – mutatott rá, megjegyezve: ennek egy része azért keletkezik, mert Orbánék mindig csak rövid távra gondolkodnak. 2013-ban Matolcsy – már a Magyar Nemzeti Bank vezetőjeként – igencsak büszke volt a jegybank nyereségére és arra is, hogy támogatja a kormányt az új gazdaságpolitikával – most meg látjuk, hogy mekkora káoszt hagyott maga után a 12 éves regnálása után. „Az 500 milliárd forintos hiány a legkisebb kár ahhoz képest, ahogy tönkre vágta a magyar gazdaságpolitikát” – jegyezte meg. Mint hozzátette: most éppen Nagy Márton vágja haza az élelmiszeripart, s a kár, amit okozni fog, vetekszik azzal, amit Matolcsy hagyott ránk. 

Katona szerint ettől még persze győzhet a Fidesz 2026-ban – s ezért mindent meg is tesznek. Őket csak ez motiválja, nem pedig az, amit maguk után hagynak. Holott alapelv, hogy ha a gazdaság zsákutcában van, akkor nem gyorsítani kellene – emlékeztetett, hozzáfűzve: a probléma az, hogy a gazdaságban a zsákutca nem olyan, mint a KRESZ-ben, ahol egyszer csak falnak ütközünk. A gazdaságban azt jelenti, hogy tovább lehet menni az úton, csak éppen egyre romlik a helyzet, amit mind nehezebben lehet korrigálni. 

Vajon mikor érzékeljük majd az intézkedés negatív hatásait? – kérdeztük. Katona Tamás szerint hullámszerűen érnek majd minket, de fél éven belül már érzékelhetők lesznek. Ugyanakkor ne várjuk ettől az infláció mérséklődését, az ugyanis nem következik be az árréstop hatására. Mint egy plasztikus hasonlattal leírta: ez is úgy működik, mint a közlekedőedények törvénye. Emlékeztetett rá, az idén februárban több mint 70 százalékkal magasabbak voltak az élelmiszerek árai a három évvel ezelőttinél. Azt látja, hogy a kormány számára külön problémát jelent majd az árak letörése, már csak azért is, mert ma a termelői árak magasabbak, mint a fogyasztói árak, illetve a mezőgazdasági termelői árak lényegesen magasabbak, mint a kereskedelmi árak.

Valós veszélyt jelent-e, hogy a mostani kormányzati intézkedés hatására megnő majd a külföldi import, s ha igen, tud-e ellene tenni a kormány? – kérdeztük. Mint Katona magyarázta: az ukrán importot ki fogja tudni védeni a kormány valamilyen hatósági intézkedéssel, de az unióból érkezőt nehezen. Mindazonáltal felhívta figyelmet arra, hogy nem szabad lebecsülni a kormányzat kreativitását e tekintetben sem, be lehet vetni például élelmiszer-biztonsági ürügyeket, s el lehet lehetetleníteni sok mindent, de tartósan mégsem lehet akadályozni. 

S hogy mennyi idő múlva lehet visszafordítani a piacgazdaság szétrombolását eredményező politizálás hatásait? A volt pénzügyi államtitkár szerint ez sok mindentől függ. Példaként említette, hogy mennyire lesz stabil az új kormány, illetve, hogy milyen terük marad a kormányváltás után az akkor már ellenzékbe kerülő Orbánéknak az ellenállásra. Ő úgy látja, minimum 3-4 év szükséges ahhoz, hogy a legalapvetőbb dolgok helyre álljanak majd.