Készpénz vagy kártya, kinek éri meg?

Sokba kerül a készpénz

A 2011 márciusában rendezett jegybanki konferencián hangzott el először, hogy sokba kerül az államnak a készpénzhasználat. Két év múlva már radikálisan korlátozó, szigorúan előíró és kedvezményekkel ösztönző javaslatokkal is előállt az Magyar Nemzeti Bank (MNB), hogy minél többen és minél többször használjanak elektronikus fizetési módokat a készpénz helyett. Emiatt a Portfolio már arról írt, hogyan végezné ki a jegybank a készpénzt. A kormány indokai közt megjelent a feketegazdaság kifehérítése is, amelyben komoly szerepe lehet az elektronikus fizetésnek. És már akkor is felvetődött, hogy ez milyen plusz költségekkel járhat a kereskedőkre és szolgáltatókra nézve, amit a kormány, az MNB és a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálni és szabályozni akart. A jegybank és a kormány törekvései ellenére, azonban a készpénz visszaszorítását célzó kutatás 2019 őszén megállapította, hogy 6000 milliárd forint fölé, történelmi csúcsra emelkedett a forgalomban lévő készpénz mennyisége 2018 év végére Magyarországon, ami 18,7 százalékos növekedést jelentett 2017-hez képest. 

Az emberek jó része ragaszkodik a készpénzhez

Akkor kezdték el vizsgálni, hogy az emberek miért állnak ki a készpénz mellett. A „Készpénz vagy kártya? Pillanatfelvétel a magyar fizetési szokásokról” című tanulmány  szerint a legfiatalabbak (16-29) és legidősebbek (60 év felettiek) azok, akik az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőkkel együtt az átlagosnál gyakrabban használnak készpénzt. Viszont azt a kijelentést, hogy „Ha lehetőségem lenne dönteni, akkor kizárólag készpénzmentesen/ elektronikusan bonyolítanám a fizetéseimet”, a megkérdezettek közül egyforma arányban helyeselték, illetve utasították el. 

De nemcsak a vásárlók nem éreztek vágyat a kártyás fizetésre, hanem a kereskedők és szolgáltatók jó része sem. A nagyobb áruházak, vendéglátóegységek vállalták a terminálok miatti plusz költségeket, viszont a veszteségük elkerüléséért valószínűleg beépítették azt a termékek árába. A kiskereskedők ezt már kevésbé tehették meg, mert egyébként sem tudják felvenni a versenyt a multicégek áraival. A kisboltok többségénél nem is lehetett kártyával fizetni egészen 2021-ig, akkortól viszont Magyarországon kötelezően biztosítaniuk kell az elektronikus fizetés lehetőségét a kereskedőknek és a szolgáltatóknak. Bár a kártyahasználat mértéke a Covid-járvány miatt növekedett, a törvény hatályba lépésekor még több tízezer kis forgalmú kereskedőnél nem lehetett elektronikus úton fizetni. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) akkori főtitkára, Vámos György a Portfolionak azt mondta, hogy szerinte ennek az oka az elfogadóhely által fizetett jutalék, ami forgalomtól is függ, mert minél kisebb a forgalom, annál nagyobb a kulcs. 

Erősödik az ellenállás

Egy év múlva már megjelentek a csak készpénzfizetésre figyelmeztető táblák és feliratok is. Erről a Telex két példát is bemutatott. Egy budapesti kávézóban találták a „Kártyás fizetés csak 500 forint felett lehetséges.” táblát, és egy szintén fővárosi étteremben a már hónapok óta kint lévőt „A bankkártyás fizetés jelenleg nem lehetséges!” felirattal. Egy kisboltos azt mondta a lapnak, hogy 1000 forint alatt nem éri meg kártyával fizetni, legalábbis a kereskedő szemszögéből, mert így „amin eddig 30 százalék volt a haszon, azon már csak 15 százalék”. Most is egyre bátrabban szabotálják a kártyás fizetést az éttermek és a kisebb üzletek, amelyek kérik vagy ösztönzik a vásárlókat a készpénzes fizetésre.  A kérés maga nem ütközik törvénybe, viszont a cégek csak akkor járnak el szabályosan, ha lehetővé teszik a kártyás fizetést, vagy megadnak egy számlaszámot, amire azonnali átutalással fizethet a vevő.

A kormány sem segíti a döntést

Időközben a kormány is feladott a készpénz visszaszorítására irányuló céljaiból. Igaz, ez azután derült ki, hogy a Mi Hazánk elnöke tiltakozott a kormányzat stratégiai célja ellen, ami egyértelműen a készpénzhasználat visszaszorításáról szólt, és kezdeményezte a készpénzhasználat alkotmányos védelmét, azaz egy újabb Alaptörvény-módosítást. Az idén februárban Orbán Viktor miniszterelnök a parlamentben a párt képviselőjének felvetésére pedig azt mondta, „nem lesznek akadályai”, hogy az Alaptörvénybe foglalják a készpénzhasználat védelmét és a kormány nem engedi szűkíteni a készpénz-használatot. Közben a Fidesz vezető politikusai is kiálltak a készpénz mellett. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egyik cipővásárlásakor kijelentette „Készpénz. Mindig.” Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter pedig 2023 őszén a Kormányinfón a készpénz jövőjével kapcsolatban azt mondta, a kormány nem próbálja meg növelni a kártyás fizetés részarányát, a készpénznek is van tere a magyar gazdaságban. Gulyás kijelentése azért is volt érdekes, mert az MNB 2023. május végén bemutatott új pénzforgalmi stratégiájának fő célja az, hogy 2030-ra a teljes gazdaságban az elektronikus tranzakciók aránya általános használatösztönzés esetén legalább 60 százalékra, további célzott intézkedések esetén pedig legalább kétharmadra nőjön.

Vannak, akik szerint a készpénzhasználat magát a szabadságot jelenti

Bár Orbán Viktor kijelentését akár ígéretnek is vehetné mindenki, állampolgári kezdeményezésre a Facebookon is létrejött egy folyamatosan növekvő, jelenleg mintegy ötezer fős készpénzt védő csoport. A „Fizess készpénzzel!” közösség ismertetője szerint napjaink egyik legfenyegetőbb veszélye a készpénz beszüntetése, ami az EU és a jelenlegi országvezetés egyik törekvése. Sokan még nem érzékelik, hisz' a bankkártyás fizetés nagyon kényelmes, egyszerű és ebben a mai „instant" világban – még ha a kártya használata összességében sok pénzbe kerül is – mindenkinek csak könnyebbséget okoz. Majd emlékeztetnek arra, hogy a 2022. februárjában zajló ottawai kamionos tüntetés felszámolása a tüntetők és támogatóik bankszámlájának befagyasztásával végződött. „Ez csak az első negatív példa azzal kapcsolatban, mi is várhat ránk… a bankkártyás fizetés lekövethető, és ellenőrizhető – így már úton is vagyunk a totális kontroll bevezetéséhez és az egyébként is csak nevében élő demokrácia maradványainak végső megsemmisítéséhez” – írták. Emellett a közösségi oldalon több posztban is arról számoltak be, hogy milyen nehézségeket tapasztaltak amikor például elment az áram, vagy bármilyen más okból nem működött a terminál, és ezért sem férhettek hozzá pénzükhöz az emberek. 

Az elektronikus fizetés mindenkinek pénzbe kerül 

Arról se feledkezzünk meg, hogy a számlahasználat miatt és közben banki költségek keletkeznek. Ezek között van olyan, amelyet a bank tőlünk von le és adó formájában befizeti az államnak. Ilyen tétel például a tranzakciós illeték, ami keletkezhet többi között abból, ha valaki átutal, ha készpénzt vesz fel, de készpénz be-, és kifizetésnél, bankkártyás vásárlásnál boltban vagy online felületen, illetve a bankkártyáért is fizetni kell. Ez az összeg bankoktól és pénzforgalomtól függően évente a pár ezer forinttól igen magas összegekre is rúghat. 

Tehát vannak, akik összeesküvés-elméletet vélnek a készpénzhasználat visszaszorítása mögött és vannak a kényelmi szokások, illetve a különböző pénzügyi érdekek: a kormány „társadalmi” költségcsökkentési vágya és a gazdaság kifehérítése az egyik oldalon, a másikon a plusz költségek, amelyek az elektronikus fizetőrendszert használókat érintik. Utóbbiba nemcsak a kereskedők és szolgáltatók tartoznak bele, hiszen ahhoz, hogy kártyával tudjunk fizetni, szükséges valamilyen bankszámla, amelynek költségeit a vásárlók fizetik. A „nevető” harmadik oldal így viszont a bankoké, amelyeknek csak bevétele származik az elektronikus fizetőrendszerből, ha a tranzakciós díjaikat – amelyek az államot illetik – beépítik a számlák használatának költségeibe. Érdekes felvetés lenne, ha összehasonlítanánk azt, hogy fejenként mekkora összegbe kerül az állami költségvetésben a készpénzhasználat évente, és ehhez képest a számlák tulajdonosai mennyit fizetnek azért, hogy ne használják. Még akkor is, ha az MNB-nek megérkezett az új stratégiai projektje, amely szerint 2024. szeptember 1-től minden banki ügyfél képes lesz QR-kód beolvasással kiegyenlíteni számláját. Igaz, ebben az esetben mindegy, hogy a kormányhoz, a kereskedőkhöz vagy a vásárlókhoz tartozunk. Mert ehhez is bankszámlával kell rendelkezni.