Kétharmad Orbánék gazdaságpolitikájában is: hat negyedévből négyben zsugorodott a GDP

„2025 I. negyedévében a gazdaság teljesítménye stagnált a 2024. I. negyedévihez képest” – adta hírül a KSH – második becslésként közzétett – gyorstájékoztatója, amely immár részleteket is elárul a már korábban közzétett néhány adat összetevőiről. Azt már tudtuk - s az első becsléshez képest ez nem változott –, hogy az első negyedben a gazdaság 0,2 százalékkal zsugorodott az előző negyedévhez, és 0,4 százalékkal az előző év első negyedévéhez képest.

Forrás: KSH

Ami pedig a részletesebb számokat illeti. A termelési oldalon az ipar teljesítménye 3,9, azon belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal visszaesett az előző év azonos időszakihoz képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a villamos berendezés gyártása járult hozzá a csökkenéshez (az akkumulátorgyártás ide tartozik). Az építőipar hozzáadott értéke 5,1, a mezőgazdaságé 0,7 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakát.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,1 százalékkal emelkedett csupán. 

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 2,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,0 százalékkal lett nagyobb. Ugyanakkor a kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,6 százalékkal visszaesett. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 1,7 százalékkal zsugorodott.

Vajon mit mutatnak a most közzétett részletesebb adatok a szakértő számára? Katona Tamással beszélgettünk erről.

Bár az előzetes adatoknál többet lehet megtudni belőlük, de tulajdonképpen nincs bennük új elem, bár bizonyos dolgokat megmagyaráznak. Egészen pontosan látjuk azokat a folyamatokat, amelyeket eddig is érzékeltünk. A lényeg azonban nem változott, azaz 0,2 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez és 0,4 százalékkal az előző év azonos időszakához képest. Mint a KSH korábbi elnöke, pénzügyi államtitkár felhívta rá a figyelmet, a gazdasági növekedés 2022, azaz a választási év óta szenved, miután az akkori választási osztogatás megadta a kegyelemdöfést a gazdaságpolitikának. Olyan költekezés volt akkor, ami teljesen eltorzította a gazdaságpolitikát – szögezte le, hozzátéve: Orbán a választási győzelme érdekében, hatalompolitikai okokból tetemes károkat okozott. „Nem véletlen, hogy az azóta eltelt 11 negyedévből hétben csökkent a GDP, az utóbbi hatból pedig négyben” – hívta fel rá a figyelmet, ironikusan megjegyezve: „Mondhatjuk, hogy a kormány nyugodt lehet, megvan a kétharmada, de nem biztos, hogy ennek olyan nagyon örülnek”.

Az ipar továbbra is gyengélkedik, zsugorodik, amiben nagyobb szerepük van a hazai tényezőknek, mint a külpiaciaknak – állapította meg. Ezt az is mutatja, hogy nem csak a magyar export függ jelentősen a külkereskedelemtől, azon belül is elsősorban a német gazdaságtól, hanem a lengyel és a szlovák is, ők meg éppen növekednek. A probléma meglátása szerint inkább a belső gondokban keresendő, például a hibás gazdasági szerkezetben. Az iparban ugyanis olyan jelentős a jármű- és újabban az akkumulátorgyártás részaránya, ami óriási kitettséget ad. „A külgazdasági és külügyminiszternek nevezett kormánytag többször hivatkozott már arra, hogy Magyarország a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártó hatalma, és hogy arra törekszenek, hogy a második legyünk – s ezzel még dicsekedni is képes, holott az egyenesen katasztrófa, hogy egy 9,5 milliós ország nagyobb súllyal rendelkezik akkumulátorgyártásban, mint egy százmilliós” – szögezte le, hozzátéve:, hogy ez olyan fokú függőséget jelent egy-két ipari alágazattól, ami sajnos képes a visszájára fordulni, és most pontosan ez történt.

Mi lehet az oka annak, hogy ilyen abnormális módon, szinte mértéktelenül ráfeküdtek az akkumulátorgyártásra? Rossz nyelvek szerint az ezeken a csatornákon keresztül megszerezhető korrupciós pénzek motiválják Orbánékat – vetettük fel. A magyar gazdaságpolitika irányítói vélhetően úgy gondolják, hogy ha akkumulátorgyártó nagyhatalom vagyunk, az erősíti Magyarország pozícióját például Kínánál – reagált Katona Tamás, aki szerint azért az már 15 éve jól látható, hogy mennyi pénz áramlik ki magánzsebekbe. „Az ugyanis, hogy az ország lakosságának egy százaléka rendelkezik a vagyon egyharmadával, arra utal, hogy olyan jövedelem- és vagyoni centralizáció ment végbe, ami az Európai Unióban teljes egészében elképzelhetetlen, piaci körülmények között gyakorlatilag nem tud megtörténni” – mondta. Mint rámutatott: nálunk nem jóléti modellben gondolkodik a kormány, hanem egy nagyon szűk kör mérhetetlen gazdagodásában, „így módosították a jóléti társadalmat”.

A rossz GDP-adatok egy másik oka az, hogy hibás a magyar gazdaság szerkezete – mondta a korábbi pénzügyi államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke. Kifejtette: sokáig az volt a jelszó, hogy milyen magas nálunk a beruházási hányad – Európában az egyik legmagasabb – és ez viszi előre a gazdaságot. Eközben azonban elkészült többszáz olyan beruházás, ami nem hozza, hanem viszi a pénzt. Majdnem mindegyik NB1-es és NB2-es focicsapatnak már van vadonatúj, soha ki nem használható stadionja, kihasználatlan sportlétesítmények, presztízsberuházások tömege valósult meg. De már a beruházási kedv is elkezdett zuhanni, 2022 óta két számjegyű mértékben. Ennek oka – magyarázta a szakember – részint az, hogy a jogállamisági problémák és a magyar kormány konfrontatív magatartása miatt elapadtak az uniós források, és a dilettáns gazdaságpolitika, valamint a mérhetetlen kiköltekezés nyomán, az államháztartás forrásai is elapadtak. A kormány pedig most már nincs abban a helyzetben, hogy élénkítsen – szögezte le. 

Megvan persze ennek is az előzménye: amikor a nemzetközi konjunktúra és a beáramló uniós források idején nőtt a gazdaság, akkor a kormány nemhogy visszafogta volna, inkább, még rá is tett egy lapáttal, ezt hívjuk prociklikus gazdaságpolitikának – magyarázta. Holott akkor kellett volna rendbe tenni az államháztartás helyzetét is. És mindennek a következménye az, hogy amikor tényleg kellene segítség az élénkítéshez, akkor ehhez a kormánynak már kizárólag kommunikációs eszközei vannak – s így állnak elő őrültebbnél őrültebb ötletekkel, mint amilyen az árrésstop. A lózungok kapnak szerepet, s piacgazdasági értelemben csak rontanak a helyzeten. 

Ami pedig a szolgáltatások hozzájárulását illeti a gazdasági növekedéshez – a szakértő számára ez volt az egyetlen meglepő és váratlan részlet a KSH részletesebb GDP-jelentésében. Nevezetesen: eredendően ő azt hitte, hogy jobban teljesítenek, de a számok azt mutatják, hogy még azok is alig, amelyek eddig igen. Az első negyedévben 1,1 százalékkal nőttek a szolgáltatások, miközben tavaly az év egészében 2,1 százalékos volt a bővülés üteme, úgy, hogy az egy harmadik negyedévet kivéve mindvégig 2 százalék feletti volt a növekedés – idézte fel. Látszik tehát, hogy már a szolgáltatások sem húzzák a gazdaságot – mondta, hozzátéve: ugyanez a helyzet a fogyasztással is. A lakossági fogyasztás ugyan megindult, bár nem úgy, ahogy várták, viszont a természetbeni juttatások nagyot zuhantak: miközben tavaly az év egészében már eleve 5,5 százalékkal csökkentek, most tavalyhoz képest a zsugorodás 6,6 százalékos volt. „Ez pedig azt jelenti, hogy a közszolgáltatások – így az egészségügy, az oktatás – gyorsuló ütemben épülnek le, merthogy az állam nem tudja azokat finanszírozni” – mondta, hozzátéve: „nem szólva a szociális ellátórendszerről és a gyerekvédelemről, ami már régen botrányos állapotban van”.

Mire számít az év hátralévő részében? – kérdeztük. „Hiába mondta Orbán, hogy kipréseli Nagy Mártonból a 4 százalékos növekedést, amit kipréselt, az nem a növekedés volt, hanem a magas infláció” – állapította meg Katona Tamás, aki szerint ha minden szerencsésen alakul, akkor a gazdasági növekedés egyessel kezdődik majd az idén, de sajnos lefelé mutató kockázatok vannak. Merthogy szerepet játszik mindebben a kiszámíthatatlanság is, beleértve az amerikai kereskedelempolitikát, az amerikai vámháborút is, ami mind-mind komolyan fogja érinteni Magyarországot is. „Ezzel persze Orbán is tisztában van, tudja, hogy ez árt Magyarországnak, de számára fontosabb, hogy a trumpi politika, az azáltal biztosított háttér lehetővé teszi számára, hogy megvalósítson olyan intézkedéséket – például a civil szféra ellenieket –, amelyekhez ilyen durván eddig nem mert hozzányúlni”.

S hogy milyenek a kilátásaink? A szakember szerint nem fényesek. Pénz persze a választás előtt lesz, Magyarország még mindig hitelképes, de érdemes megnézni az adósságszolgálat számait: az idén a kamatokra többet költünk, mint a közfinanszírozott egészségügyre. „Éljük fel a nem létező jövőnket” – mondta. Tovább nő az államadósság, amit tavaly decemberben egy egymilliárdos trükkel kicsit sikerült kikozmetikázni (az Államadósság Központ felvásárolt a Magyar Nemzeti Banktól állampapírokat), de az idén, az első negyedévben ismét a GDP 75 százalékára nőtt. Ez ugyan jóval alacsonyabb, mint mondjuk a 100 százalék feletti görög államadósság, de ők – érdekes módon – alacsonyabb kamattal jutnak hitelekhez, mint Magyarország – merthogy a nekünk kínált kondíciókban benne van a magyar gazdaságpolitika hiteltelensége is.