Kevesebbet kell adózniuk a külföldi munkaerővel Magyarországra érkező digitális cégeknek
A Miniszterelnöki Kabinetiroda törvényjavaslata szerint néhány tevékenységi körben különleges státuszt szerezhetnének azok a „digitális cégek”, amelyeknél több mint 60 százalékban külföldiek (Európán kívüliek) dolgoznak.
Rogán Antal minisztériuma az akkumulátoripar után újabb szektorban igyekszik vonzóbbá tenni Magyarországot az olyan cégek számára, amelyek az Európán kívülről érkező munkaerőre alapoznák vállalkozásukat – írja a 24.hu. A Miniszterelnöki Kabinetiroda „digitális cégekre” vonatkozó törvényjavaslata kedvezményes adóztatási rendszert javasol e társaságoknak és munkavállalóiknak.
A digitális társaságokról szóló jogszabálytervezet alapján e cégek mentesülnének a közterhek és a helyi iparűzési adó fizetése alól. A munkaviszonyban foglalkoztatottak, valamint a társaságok vezetői a jövedelmük utáni közteherfizetési kötelezettségüket a különleges közteherviselési hozzájárulással (kükho) teljesíthetnék. Az adó mértéke 15 százalék, ha az alkalmazott magánszemély nem nyugdíjas, nem minősül harmadik állam állampolgárának, vagy EGT-állam (az Európai Unió tagjai mellett Izland, Norvégia és Liechtenstein tartozik ide) polgáraként nem biztosított.
A teher csak 9,5 százalék, ha a magánszemély nyugdíjas, harmadik állam állampolgára, vagy EGT-államban biztosított.
A magánszemélyt terhelő, 9,5 százalékos mértékkel levont kükhót személyi jövedelemadóként tartanák nyilván, míg a 15 százalékos kükho összegéből 63,3 százalékot szja-ként, 36,7 százalékot társadalombiztosítási járulékként, vagyis ennek fizetője biztosítottnak minősülne.
A 24.hu szerint a Rogánék által kitalált új rendszerbe csak azok a cégek léphetnek be, amelyekben többségben vannak a harmadik országból érkező dolgozók.
Ezt a feltételt a tervezet úgy fogalmazza meg, hogy „a teljes létszámhoz viszonyítva a harmadik országbeli állampolgárok és az EGT-államban nem biztosított személyek együttes aránya eléri legalább a 60 százalékot”.
