Kezd betelni a pohár a NATO-ban is Szijjártó trollkodása miatt
Nincs kétsebességes NATO, az nem lehet, hogy kint is vagyunk, bent is vagyunk, és tetszés szerint, „a la carte” szemezgetünk az étlapról. Így reagált Szent-Iványi István a miniszterelnök legutóbbi nyilatkozatára, amely szerint Magyarország különleges státuszra törekszik a katonai szövetségben. A külpolitikai szakértő szerint az sem érthető, mit akar a kormány elérni a főtitkár-jelölt, Mark Rutte egyedüli elutasításával.
A kormány továbbra sem támogatja a jelenlegi holland kormányfő, Mark Rutte jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, mivel az észak-atlanti szövetségben alapvető fontosságú a százszázalékos bizalom, márpedig a holland miniszterelnök korábban „Magyarország térdre kényszerítéséről” beszélt – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter Marosvásárhelyen. Szijjártó Péter azzal érvelt a jelenlegi román államfő, Klaus Iohannis főtitkári jelöltsége mellett, hogy „keleti fenyegetés esetén keleti NATO-főtitkár kell”.
Szent-Iványi ehhez azonnal hozzátette, hogy volt keleti főtitkárjelölt, az észt kormányfő, Kaja Kallas személyében, de ő visszalépett, pedig Iohannisnál esélyesebb lett volna. Megfelelt minden elvárásnak: volt szovjet köztársaságból való, van tapasztalata az oroszokkal, soha nem volt még női főtitkár a NATO-ban és soha nem volt még ebből a térségből. Tehát ha már ez lenne a logika, akkor ő igazán alkalmas lett volna. Iohannis ellen szól, hogy a külpolitikában eddig még nem nagyon mutatta meg magát. Amennyiben viszont megmutatta, abból az derült ki, hogy – legalábbis Orbánék terminológiája szerint – „háborúpárti”, egyértelműen kiállt Ukrajna támogatása mellett és többször kijelentette, hogy le kell számolni az orosz fenyegetéssel. A külpolitikai szakértő szerint itt inkább az számít, hogy Rutte „tiszteletlenül” beszélt Magyarországról.
Ugyanakkor szövetségeseinknél kezd betelni a pohár, amiért a magyar kormányzat mindennel szembe megy, mindenhol betart, a külügyi tanácsülésen is azért volt már kiabálásba torkollt szóváltás, mert magyar részről megakadályoztak egy nagyobb (6 milliárd euró) összegű támogatást Ukrajnának. Folytatódik a „bot a küllők közé” szerep, hogy meg kell akadályozni mindent, az utolsó pillanatig és zsarolni, amíg lehet. Szent-Iványi szerint ez a magatartás azonban nem világos a NATO-val szemben, mert a katonai szövetségben ez a technika nem vezethet eredményre.
Bár eddig is volt „kötözködés” a NATO-ban is – emlékeztetett a szakértő a finn és svéd csatlakozás akadályozására, és az ukrán közeledés megvétózására – úgy tűnik, most magasabb fokozatba kapcsoltak Orbánék. A miniszterelnök minapi nyilatkozata szerint „diplomatái és katonai vezetői már hónapok óta azon dolgoznak, hogyan lehetne Magyarországnak egy különleges státuszt elérni a NATO-ban”. Vagyis hogyan tud úgy NATO-tag maradni, hogy kimarad a háborúból és ne kelljen részt vennie a területen kívüli műveletekben. Orbán szerint erre a NATO-ban már kitalálták a „nem résztvevő" fogalmat. Orbán újra fogalmazná az ország tagságát a védelmi szervezetben, mert nem szeretné, ha „a szövetség belerángatná a háborúba.”
Szent-Iványi szerint nem lehet tudni, mit jelent Orbán számára a területen kívüli művelet. A területi elv eredetileg az észak-atlanti térséget jelentette, benne Észak-Amerikával és egész Európával. De Orbán úgy értelmezi, hogy Ukrajna is területen kívüli. A szövetségnek azonban lehetnek olyan érdekei a határai mentén és azokon túl, ami közös érdek és közösen kell együttműködni, példa erre Afganisztán vagy Koszovó, ami szintén NATO-akció volt. Orbán azonban azt jelzi, hogy nem vállalja a felelősséget a NATO-val való együttműködésért. Putyinnak viszont láthatóan tetszene ez a megoldás, mert Moszkvában azonnal üdvözölték a bejelentést.
Az egykori diplomata felhívta a figyelmet, hogy nincs kétsebességes NATO, az nem lehetséges, hogy „kint is vagyunk, bent is vagyunk”, ami tetszik, azt elfogadjuk, ami nem, azt megakadályozzuk. A következő töréspont a NATO júliusi washingtoni csúcsértekezlete lehet, ahol be akarják jelenteni Mark Rutte főtitkárrá választását. A szövetség a tűréshatár szélén van, a feszült világpolitikai helyzetben nem tűrheti tovább, hogy Magyarország működésképtelenné tegye és kisiklassa a washingtoni találkozót. Amikor épp demonstrálni kellene az egységet, akkor „egy troll nem béníthatja meg következmények nélkül a közös cselekvést” – fogalmazott Szent-Iványi.
Mivel a NATO-ból kizárni senkit nem lehet – erre az alapító atyák akkor nem gondoltak – a „büntetés” a felfüggesztés lehet. Ha Orbán elmegy a falon túl is, felfüggeszthetik az ország tagságát. Ez azt jelenti, hogy időlegesen megfosztják a szavazati jogtól, nem vehet részt a felső szintű üléseken, kizárják a tanácskozásokról, nem vehet részt a döntéshozatali folyamatban. Kizárás ugyan nincs, de ha eddig eljutnak, a teljes „kisodródás” következik.
Egyébként már létezik egy francia-német terv az EU kapcsán, amiben felmerül a kizárás lehetősége, mégpedig négyötödös többséggel. Ezzel elérhető, hogy senki nem kötekedhet az idők végezetéig abban a biztos tudatban, hogy úgysem lehet vele mit csinálni.
