Kik azok a tálibok és mit képviselnek?

A többezer éves hagyományokkal és történelemmel rendelkező térségben talán éppen, hogy csak csecsemőkorúnak számító tálibok (talibánok) 1994 óta fenyegetik a világot, de minimum a régiót. A dél-afganisztáni Kandaharban indultak halott, megcsonkított emberek ezrei által szegélyezett útjukra, a szovjet megszállók kivonulása után kitört brutális polgárháborút követően – az ország irányításáért harcoló csoportok egyikeként. Habár a csoport hivatalosan csak 1994-ben alakult meg, több harcosa már a szovjet megszállók ellen is gyilkos küzdelmet folytatott, mégpedig a CIA támogatásával. Azok a Pakisztánban működött vallási iskolák, amelyekben a pastu társadalom vezető fiatal tagjai, a tálibok sok-sok harcosa korábban tanult a szunnita iszlám szélsőséges nézeteit képviselték.

Alakulásakor a csoport az úgynevezett mudzsáhid harcosokból állt, s – a szovjet megszállók elleni harcok idején – az Egyesült Államok támogatását élvezték. A tálibok gyors erősödését mutatja, hogy mintegy két év alatt sikerült ellenőrzésük alá vonni szinte az egész országot, hogy azután 1996-ban kikiáltsák a legszigorúbb iszlám törvények talaján álló Iszlám Emirátust.

Az iszlamista csoport ideológiája az úgynevezett szalafizmuson, az iszlám radikális formáján alapul. Ennek megfelelően, a hatalomra kerülésük után szigorú saria törvényt vezettek be, aminek jellemzője az emberi jogok érvényesülésének megakadályozása, s különösen drámai szigor a lányokkal és a nőkkel szemben. A nyilvános kivégzések, amputációk és korbácsolások mindennapossá váltak, a nyugati filmeket és könyveket betiltották, s az istenkáromlásnak tekintett kulturális műtárgyakat megsemmisítették. A lányok tíz éves kortól már nem járhatnak iskolába, a nőknek a testet tetőtől talpig eltakaró burkát kell hordaniuk, ha vezetésen érik őket, halállal bűnhődnek, s ez fenyegeti őket akkor is, ha férfi kíséret (férj vagy testvér, stb.) nélkül jelennek meg valahol. A televízió, a zene, a mozi tiltott volt a tálibok uralma alatt, a gyilkosokat és a házasságtörőket pedig nyilvánosan kivégezték, a lopást amputációval büntették.

A tálibok időközben az Al-Káida terrormozgalommal is összefogtak, azzal a terrorszervezettel, amit a korábban CIA kiképzést kapott, s már a Szovjetunió afganisztáni háborúja idején a tálib oldalon aktív szerepet vitt Oszama Bin Laden fémjelzett. Mint ismert, a terrorszervezetét Afganisztánból irányító Oszama Bin Laden volt a fő felelőse az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én végrehajtott, több ezer amerikai életét követelő terrorhullámnak. Alig pár héttel a véres merényletek után, az USA és a mellette álló helyi erők támadást indítottak a tálibok ellen, elfoglalták a fővárost, Kabult is, a tálibok a ország távoli, szinte elérhetetlen területeire húzódtak vissza, s onnan kezdődően folytatták „partizánharcukat” az afgán kormány és nyugati szövetségesei ellen. A nemzetközi közösség az emberi jogok megsértése miatt páriaként kezelte Afganisztánt a tálibok alatt.

A tálibok most azt kommunikálják, hogy ugyan „valódi iszlám rendszert” akarnak fenntartani, de a nők és a kisebbségek jogait – a kulturális hagyományok és a vallási előírások mentén – tiszteletben fogják tartani, s általában is igyekeznek pozitív színben mutatni magukat a világ felé. Ugyanakkor sorra érkeznek olyan jelentések vidékről, hogy a gyakorlatban ez most sem így működik.

A tálibok szigorú hierarchia mentén állnak fel. A csoport első számú vezetője, a vallástudós Mawlawi Hibatullah Akhundzada 2016 óta irányítja a szervezetet, ő mondja ki a döntő szót minden politikai, vallási és katonai ügyben. Három helyettese és számos „minisztere” felügyeli a katonai, hírszerzési és gazdasági területeket. Egy 26 tagú tanácsadó csoport segíti a munkát.

Ami pedig a pénzügyi hátterüket illeti, nagy pénzekhez jutnak az ópium- és heroinexportból: az ENSZ becslései szerint csak 2018-ban és 2019-ben a tálibok több mint 400 millió dollárt (340 millió eurót) kerestek az illegális kábítószer-kereskedelem révén, ami egyes becslések szerint bevételeikhez akár 60 százalékkal járulhat hozzá. További bevételi forrásuk a bányászat, az adók és az adományok – egyes feltételezések szerint a pénzt közvetlenül a tálibokhoz juttatják. Emellett – többek szerint – néhány ország közvetlenül is csatornáz pénzeket a táliboknak. Két fő szövetségesük Pakisztán és Irán.

A közel negyvenmillió afgán, köztük pastuk, tadzsikok, hazarák, üzbégek, türkmének és nurisztániak, és számos kisebb törzs és klán, ősidők óta harcolnak egymással az uralomért Afganisztánban. Ennek eredményeként az igazi nacionalizmus fogalma Afganisztánban nem létezett. Hogy mennyire nehéz terep Afganisztán a nemzetközi közösség számára, az is mutatja, hogy az etnikailag sokszínű lakosság közel száz százaléka muszlim, akik az „Allahu Akbar” (Isten nagyobb) hit alapján egyesültek 1919-ben a britekkel szemben. Ez harci egységet kovácsolt a több mudzsáhid szervezet között a szovjet Vörös Hadsereg elleni harcban. Kérdés, azóta ami változott – ha egyáltalán. A történelem nem ezt mutatja: már a Brit Birodalom is „beletörte a fogát” az országba, az 1839 és 1919 között vívott három háborúja közül kettőben vereséget szenvedett. A Szovjetunió 14 453 katonája veszítette az életét és 53 753 katonája sebesült meg, 1979 és 1989 között, mielőtt kénytelen volt kivonulni az országból.  Az Egyesült Államok és a NATO is megszenvedte az elmúlt húsz évet.

Eddig 2348 amerikai katona veszítette az életét, 20 ezren sebesültek meg. Mellettük a NATO kötelékében Afganisztánban szolgálatot teljesítők közül 1147-en vesztették életüket 2001 és 2021 között. Voltak magyar áldozatok is: a másfél hónapja lezárult magyar békefenntartó misszióban hét katona vesztette életét, négyen ellenséges harci cselekmény miatt, ketten autóbalesetben, az egyik század-orvos pedig szívinfarktusban. Az afganisztáni volt a Magyar Honvédség legtöbb halálos áldozatot követelő missziója.

A cikk az Indian Times/Reuters, a CNN, a statista.com, a  Deutsche Welle, Radványi Miklós (Frontiers of Freedom) cikke és a Wikipédia  több szócikke alapján készült.