Kínai egyetem: a kormány alábecsüli a veszélyt
Ellenzéki képviselők attól tartanak: a kormány és a nemzetbiztonsági szolgálatok alábecsülik a kínai Fudan Egyetem Budapestre tervezett kampuszának jelentőségét és veszélyességét – mondta Molnár Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője és pártigazgatója az ATV Start című műsorában szerdán.
„Attól tartunk, hogy nem értékelte helyesen a magyar kormány és a szolgálatok ezt a veszélyt” – jelentette ki.
Megismételte: sokkal több kérdés maradt nyitva ez ügyben, mint amennyit megválaszoltak a Parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának keddi ülésén, amely után Stummer Jánossal, a bizottság jobbikos elnökével és Ungár Péter LMP-s képviselővel mondták el sajtótájékoztatón: válaszokat nem, csak kifogásokat hallottak.
Leszögezte: nem a kínai néppel, a kínai kultúrával és „főleg nem a kínai ételekkel van problémánk”, hanem „azért mégiscsak olyan országról beszélünk, amely az Európai Unióval és a NATO-val értékrendi, stratégiai kérdésekben a másik oldalon áll”.
Ezért elsősorban tisztázni kell, hogy ha már magyar adófizetői pénzből is épül ez az egyetem, akkor a magyar államnak milyen jogosítványai lesznek a biztonsági ellenőrzésre, milyen lehetőségei és kötelezettségei vannak.
Mint mondta, a bizottság zárt ülésén lényegében azt a választ kapták, „hogy ez egy oktatási intézmény lesz, ne induljunk abból ki, hogy ez egy hírszerzésre is használt intézmény, és természetesen a magyar szolgálatok, ami szükséges, megteszik”.
Kiemelte azonban: bár nem akar a kínai szolgálatok teljesítőképességéről ódákat zengeni, „azért látni kell, hogy nagyon komoly lehetőségek vannak”, a kínai tanulmányi vízum az Európai Unión belül komoly lehetőségeket ad. Vigyázni kell a saját szuverenitásunk, de NATO- és EU-szövetségeseink miatt is.
„Nem lehet kollektív bűnösséget mondani, nem lehet azt {mondani}, hogy mindenki, aki oda jár, az biztos, hogy kínai hírszerző, de élni kell azzal a gyanúperrel, hogy bizony ez nemcsak az oktatásról szól” – mondta.
„Magyarországnak ezen a területen nagyon nagy a felelőssége, és talán az ország lehetőségei nemzetbiztonsági erőforrások tekintetében kisebbek. Kisebb ország vagyunk kisebb GDP-vel, ezért mi különösen kitettek vagyunk egy ilyen veszélynek” – figyelmeztetett, hozzátéve: „nagyon komoly együttműködés kell” majd más európai uniós szolgálatokkal.
Mint mondta, a kínai egyetem magyar kampuszának létesítése beleillik a magyar kormány által követett tendenciába: lazítja az uniós szálakat és erősíti az unión kívülieket. Ezzel a Magyar Szocialista Párt nem ért egyet.
Aggályként említette azt is, hogy nem tudni, a magyar adófizetőknek mennyi pénzükbe fog kerülni a projekt, pedig az a forrás „valahonnan elkerül, tehát nem végtelen kalapról beszélünk.”
„Ez adóforintokról és nemzetbiztonsági kérdésekről kell, hogy szóljon, és nem látjuk, hogy a magyar kormány kellő súllyal kezeli ezeket a kérdéseket; és azt sem látjuk, hogy a magyar adófizetők pénzére gondosan vigyáznak” – erősítette meg.
Mint mondta, meg kell majd vizsgálni, hogy előnyös-e a magyar államnak ez a szerződés pénzügyi-finanszírozási és biztonsági szempontból, és hogy jogilag van-e lehetőség változtatni rajta; Budapest főpolgármesterének „könnyen lehet, hogy lesz dolga 2022 után ezzel a kérdéssel”.
Molnár beszélt a járvány elleni védekezésről is. Elmondta, kérték a nemzetbiztonsági szolgálatoktól, hogy a hatályos jogszabályok keretei között tegyenek meg mindent, hogy ne lehessen aláásni, hiszen az oltottsági szint emberi életekről és az ország működőképességéről szól.
Felelőtlenségnek nevezte, ha valaki több tízezer ember halála után megkérdőjelezi, van-e járvány; az interneten kialakult oltásellenes szubkultúráról pedig azt mondta: „ez már nem a véleménynyilvánítás szabadsága, hanem alapvető nemzetbiztonsági kockázat. Ebben talán felkészültebbnek láttuk a szolgálatokat, mint kínai-ügyben”.
Kérdésre „erős szóhasználatként” jellemezte Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester szavait, hogy az ellenzéki pártok némelyikét „bele kellett zsarolni az összefogásba”. Azt mondta: ilyenről nem tud, de még nyomásgyakorlásról sem.
Abban viszont igazat adott Márki-Zaynak, hogy „aki ebből kimarad, az ellehetetlenül”, mivel, mint mondta, „ebben a választási rendszerben, (…) a kialakult médiaviszonyok között, a hatalmi túlsúllyal szemben csak közös listával, közös miniszterelnök-jelölttel, közös jelöltekkel és közös programmal van esély” legyőzni a Fideszt.