Másfélszer annyi magyar keres többet 1,5 millió forintnál, mint egy éve

2023 után idén is közzétette az MNB inflációs jelentésében, a magyarországi keresetek eloszlásáról szóló kimutatását. Ebből azt olvashatjuk le, hogy az egyes kereseti sávokba a magyar dolgozói társadalom hány százaléka tartozik – írja a Telex.

Fontos tudni, hogy ez nem egyezik meg a KSH keresetekről szóló statisztikáival, mert míg a KSH csak a teljes állásban dolgozók adatait közli, az MNB a NAV járulék adatbázisa alapján nézi, ki mennyit visz haza. Ebben a statisztikában benne vannak olyanok is, akik például csak az év egyik felében, vagy részmunkaidőben dolgoznak, és lefelé húzzák az átlagot.

Az MNB jelentése alapján a dolgozók nagy része a garantált bérminimum fölötti sávban, de annak legfeljebb kb. kétszeresét keresik, és minél magasabb egy fizetés, annál kevesebben vihetik haza.

Érdekes változás, hogy 2022 és 2023 között, tehát egyetlen év alatt jelentősen csökkent azok aránya, akik a minimálbért és a garantált bérminimumot keresik, vagy a kettő közötti sávban keresnek. A legalább másfél millió forintot keresők aránya 2,3 százalékról 3,4 százalékra nőtt.

Idén – nagyrészt az infláció ellensúlyozására – a minimálbért 15 százalékkal, a garantált bérminimumot pedig 10 százalékkal emelték, amit 2025-ben 9 és 7 százalékos emelés követ majd. Elképzelhető, hogy ezzel a legalacsonyabb bérszintek gyorsabban nőnek majd mint a magasabban keresők fizetései, és a fizetések megint elkezdenek összecsúszni.

Az MNB szerint a szabályozott bérek emelése nagyjából az átlagbérig tud hatást gyakorolni, vagyis a minimálbér és a garantált bérminimum emelése maga előtt tolja a valamivel magasabb fizetéseket is. Kérdés, hogy a cégek meddig tudják emelni a dolgozóik fizetését, vagy mennyi olyan hatékonyságnövelő fejlesztést tudnak végrehajtani, amellyel ki tudják gazdálkodni a béremeléseket.