Kinek lesz igaza? Orbán szerint Putyin május 9-én leállítja a háborút, mások szerint hadat üzen

Orosz külügy: az izraeli kormány az antiszemitizmust támogatja Ukrajnában

Jair Lapid izraeli külügyminiszter "történelmietlen" kijelentései nagymértékben magyarázzák az izraeli hatóságoknak "a kijevi neonáci rezsimet támogató irányvonalát" - állította az orosz külügyminisztérium a kedden a Twitteren megjelent kommentárjában.  Arra reagáltak, hogy hétfőn az izraeli külügyminisztériumba bekérették Oroszország nagykövetét Szergej Lavrov orosz külügyminiszter állítása miatt, hogy Adolf Hitler náci diktátor részben zsidó származású volt.

Putyin Macronnak: Moszkva kész tárgyalni Kijevvel

Oroszország továbbra is nyitott az Ukrajnával folytatandó párbeszédre, annak ellenére is, hogy Kijev "következetlen, és nem hajlandó komoly munkára" - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal folytatott telefonbeszélgetése közben.

Az orosz erők ostromolni kezdték Mariupolban az Azovsztal acélművet

Az orosz erők megkezdték az ukrán katonák által védett Azovsztal acélipari üzem lerohanását, próbálnak betörni a területre. A támadás előtt orosz repülőgépek bombázták az üzemet - mondta Szvjatoszlav Palamar, az ukrán Azov ezred parancsnokhelyettese. Hozzátette: "Egész éjjel légierővel bombáztak bennünket, két civil nő meghalt, most pedig Azovsztalt rohamozzák".

Putyin megtiltotta az üzletkötést az orosz szankciók által sújtott szervezetekkel

Megtiltotta az orosz szankciókkal sújtott külföldi személyekkel és szervezetekkel való üzletkötést és a velük szemben fennálló kötelezettségek teljesítését kedden kiadott rendeletében Vlagyimir Putyin orosz elnök, válaszul az Oroszország ellen bevezetett korlátozásokra. Tilos továbbá Oroszországból származó nyersanyagokat és termékeket exportálni a feketelistán szereplő személyeknek. Az orosz kormánynak tíz napon belül meg kell határoznia a megtorló szankciók érintettjeinek körét.

Hadat üzen Putyin?

Vlagyimir Putyin hamarosan hivatalosan is hadat üzenhet Ukrajnának – tudósított a CNN, amerikai és nyugati tisztviselőkre hivatkozva. Tenné ezt május 9-én, a náci Németország felett aratott győzelemről megemlékező hagyományos Győzelem Napja alkalmából tartandó beszédében. Putyin a mai napig ragaszkodott ahhoz, hogy a hónapok óta tartó konfliktust „különleges katonai műveletként” emlegesse, és gyakorlatilag betiltotta az olyan szavakat, mint az invázió és a háború.

A CNN szerint a hivatalos hadüzenet az invázió oldalára állíthatja a lakosságot. Egyben – az orosz törvények értelmében – lehetővé tenné tartalék erők mozgósítását és a hadkötelesek bevonását. Erre a tisztviselők szerint Oroszországnak égető szüksége van növekvő veszteségei és az odahaza egyre kiterjedtebb munkaerőhiány közepette. Nyugati és ukrán tisztviselők becslése szerint legalább 10 ezer orosz katona vesztette eddig életét a háborúban.

Az interjút idézve, a The Guardian azt emeli ki, hogy a katolikus egyházfő egyelőre nem tervez látogatást Kijevbe, de kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – erről is beszélt Ferenc pápa a Corriere della Sera című olasz lapnak adott interjújában. Elmondta: hogy már a háború első napján felhívta telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, „Putyint nem hívtam. Világos gesztust akartam tenni”. A háború 20. napja után megüzente Putyinnak, hogy hajlandó lenne Moszkvába menni, de „még nem kaptunk választ. Attól tartok, Putyin nem kész rá, és nem is akarja most ezt a találkozót”. 

A pápa egyelőre csak két bíborosát küldte el Kijevbe, „úgy érzem, nem kell mennem, először Moszkvába kell mennem...De én is pap vagyok, mit tehetek? Megteszem, amit tudok. Ha Putyin kinyitná az ajtót...” – idézett az interjúból a brit lap.

A pápa másként tudja

Putyin azt tervezi, hogy május 9-én véget vet a háborúnak – mondta Ferenc pápa, aki a már idézett interjújában közölte, hogy ezt Orbán Viktor mondta neki, amikor április végén nála járt. A CNN idézte a katolikus egyházfő szavait, miszerint: „Orbán, amikor találkoztam vele, azt mondta, hogy az oroszoknak van egy terve, május 9-én mindennek vége lesz”. Hozzátette, „Ez is megmagyarázná a háborús erőfeszítések eszkalációjának a napokban tapasztalható sebességét. Mert most már nem csak a Donbászban, hanem a Krím-félszigeten, Odesszában, mindenhol támadnak. 

Európa tényleg lép?

Az Európai Bizottság mentességet vagy hosszú átmeneti időszakot adhat Magyarországnak és Szlovákiának az orosz olajimport-embargó alól. Ezt a két ország orosz nyersolajtól való függőségére tekintettel kaphatja meg – közölte hétfőn két uniós illetékes. Az Európai Bizottság várhatóan ma véglegesíti a következő, egyben hatodik uniós szankciócsomagot Oroszországgal szemben, ennek része lesz az orosz olaj vásárlásának tilalma. Az olajembargót valószínűleg fokozatosan vezetik be, s a jövő év elejétől lép teljes mértékben érvénybe. 

Összességében az EU olajimportjának 26 százaléka származik Oroszországból. Ugyanakkor nagyok az eltérések. Magyarország a Nemzetközi Energia Ügynökség (IAE) adatai szerint tavaly kőolaj- és olajtermékimportjának 58 százalékát Oroszországból kapta. Szlovákia ellátásának 96 százaléka származik Oroszországból. Orbán kormánya többször hangoztatta, hogy nem hajlandó aláírni az energetikai szankciókat.  A 27 tagú EU egységének a megőrzése érdekében ajánlhat a Bizottság „mentességet vagy hosszú átmeneti időszakot” a két országnak – mondta az egyik tisztviselő a Reuters szerint.

Németország kinyilvánította, hogy kész támogatni az orosz olajjal szembeni azonnali EU-embargót, ami Moszkva legnagyobb energiafelhasználójánál jelentős elmozdulás, s lehetővé teheti, hogy Európa napokon belül ilyen tilalmat vezessen be. „Sikerült elérnünk azt a helyzetet, hogy Németország el tudja viselni az olajembargót” – mondta Robert Habeck német gazdasági miniszter hétfőn Brüsszelben, ahol uniós kollégáival találkozott. 

Josep Borrell, az EU külügyi vezetője panamavárosi sajtóértekezletén arról beszélt, hogy a remények szerint az EU Külügyi Tanácsának következő ülésén döntenek az Oroszország elleni szankciók hatodik csomagjáról. Az Európai Bizottság várhatóan a héten tesz javaslatot az új uniós szankciócsomagra, beleértve az orosz olaj vásárlására vonatkozó esetleges embargót is – ez az intézkedés nagy bevételi forrástól fosztaná meg Moszkvát. A Tanács május 10-én és május 16-án ülésezik. 

Ami pedig a földgáz-vásárlások ellenértékének rubelben történő kifizetését illeti – az Európai Bizottság energiaügyi biztosa azt mondta, hogy ezt vissza kellett utasítani, annak ellenére, hogy fennáll a veszélye annak, hogy alternatív forrás nélkül megszakad az ellátás. Kadri Simson az EU energiaminisztereinek találkozója után beszélt. A miniszterek mindegyike elfogadta, hogy az Oroszország által meghatározott mechanizmuson keresztül rubelben történő fizetés sérti az ukrajnai orosz invázió után bevezetett szankciókat – állította. Mint ismert, Magyarország a Putyin által megszabott határidő óta rubelben fizet az orosz földgázért. Erre nem volt hajlandó Lengyelország és Bulgária – Oroszország pedig leállította a szállításokat e két országba.

Segítség Ukrajnának

A Reuters jelentése szerint Nagy-Britannia újabb támogatást helyezett kilátásba Ukrajna számára: további 300 millió fontos (375 millió dollárral) katonai segélyt juttat el az orosz agresszió által sújtott országnak. A segély részeként elektronikus hadviselési felszereléseket és radarrendszert küldenek. Nagy Britannia eddig már mintegy 200 millió font támogatást adott Ukrajnának.

Ma egyébként – a világ jelentős vezetői közül a háború kitörése óta elsőként – virtuális beszédet tart Boris Johnson az ukrán parlamentben. A The Guardian értesülése szerint a brit kormányfő a világ számára példának állítja majd Ukrajnának a zsarnoksággal szembeni ellenállását. 

Diplomácia, amiből Magyarország ismét kimarad

Jill Biden, az amerikai first lady a hét végén Romániába és Szlovákiába látogat, hogy találkozzon ukrán menekültekkel. Magyarországot ő is elkerüli, ahogy tette azt számos magas rangú amerikai vezető előtte, beleértve az elnököt és az alelnököt, akik a többi között Lengyelországba is ellátogattak.

A botrányos Lavrov-interjú utózöngéi

Volodimir Zelenszkij szerint Szergej Lavrov megjegyzései azt mutatják, hogy „Oroszország elfelejtette a második világháború minden tanulságát”. Az ukrán elnök hétfői éjszakai beszédében azzal vádolta meg az orosz külügyminisztert, hogy „a zsidó népet hibáztatja a náci bűnökért”. 

Az orosz külügyminiszter szavai Izraelben is óriási felháborodást váltottak ki. Berendelték az orosz nagykövetet, akitől bocsánatkérést követelnek. A világ vezetői is sorra ítélték el a kijelentését.

Mint mi is beszámoltunk róla, Szergej Lavrovtól – az olasz televíziónak adott interjújában – azt kérdezték, hogyan mondhatja Oroszország azt, hogy „nácitlanítania kell” Ukrajnát, hiszen az elnök, Volodimir Zelenszkij zsidó. Lavrov szerint Adolf Hitlerben is „zsidó vér folyt”, és különben is a „legdühödtebb antiszemiták általában zsidók”.

Evakuálás Mariupolból

Megérkezett Zaporizzsjába a Mariupol melletti acélgyárból evakuáltak első nagyobb csoportja. Az ukrán katonai rendőrség közleménye szerint több mint 100 civilt – főként nőket, gyerekeket és időseket – evakuáltak az azovsztali acélgyárból. Úgy gondolják, hogy még mindig több száz ember rekedt a városban az ellenállás utolsó fellegvárában.

Az ENSZ és a Vöröskereszt reményei szerint kedden még több civil távozhat, így az Azovsztal acélműben ragadtak újabb csoportját tudják majd biztonságos területre szállítani. Az erőmű ukrán védői szerint az oroszok repülőgépekkel, tankokkal és hadihajó-rakétákkal támadnak, pusztítanak tovább.

Harci cselekmények

Oroszország Donyeck és Luhanszk annektálását tervezi, miután nem sikerült megszereznie Kijevet és megdönteni az ottani kormányt – mondta újságíróknak az Egyesült Államoknak az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezethez (EBESZ) akkreditált nagykövete. Michael Carpenter szerint Oroszország fontolóra veheti ugyanezt Herszonban, ahol már most is a rubel a hivatalos fizetőeszköz.

„Jobb esetben is csak minimális előrelépést látunk az oroszok részéről a Donbászban” – erről beszélt az Egyesült Államok védelmi minisztériumának egyik magas rangú tisztviselője. A kelet-ukrajnai régióban heves harcok zajlanak, ám az orosz csapatok az alacsony morál, a rossz logisztika és nem megfelelő irányítás miatt nem nagyon jutnak előre. 

Oroszország továbbra is a Donyeck régióban található Rubizsne és Popaszna települések teljes ellenőrzésének megteremtésére összpontosít. Az ukrán fegyveres erők vezérkarának legfrissebb hadműveleti jelentéséből az is kiderül, hogy csapataik 24 orosz támadást sikerrel meghiúsítottak, megsemmisítettek hat harckocsit, öt tüzérségi rendszert és 22 harci páncélozott felszerelést.

Szerhij Haidai, Luhanszk megye kormányzója a Telegramon kedden arról írt, hogy 12 ellenséges támadást sikerült visszaverni Luhanszk és Donyeck régió frontvonalán. Hat harckocsi, öt tüzérségi rendszer, 22 páncélozott harcjármű és nyolc gépjármű megsemmisült. A légvédelmi egységek öt pilóta nélküli repülőgépet lőttek le. A Reuters értesülése szerint kedden reggel is voltak már halálos áldozatokat követelő orosz támadások a kelet-ukrajnai Donyeck régióban. Vuhledar városban legalább három civil veszítette az életét.

Több halálos és sebesült áldozatot követelt az orosz rakétacsapás a délnyugat-ukrajnai fekete-tengeri kikötővárosban, Odesszában is. Zelenszkij szerint a 14 halálos áldozat között egy kisfiú is volt.

Hadviselés a kommunikációs térben

A NetBlocks internetes szolgáltatási zavarokat figyelő szervezet azt közölte, hogy Oroszország az orosz kommunikációs infrastruktúrára állította át az internetes forgalmat az ukrán Herszon régióban. Szombaton szinte a teljes területen szünetelt az internet-szolgáltatás, majd a kapcsolat helyreállása után már nem az ukrán távközlési infrastruktúrán keresztül biztosították azt. „Ezért valószínűleg most az orosz internetszabályok, felügyelet és cenzúra hatálya alá tartoznak” – idézte a NetBlocks közleményét a BBC.

Orosz veszteségek

Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma legfrissebb katonai hírszerzési jelentése szerint az invázió kezdete óta jelentősen meggyengült az orosz hadsereg. Mint az összefoglaló rámutat: Oroszország védelmi költségvetése 2005 és 2018 között nagyjából megkétszereződött, ez idő alatt számos csúcskategóriás légi, szárazföldi és tengeri eszközt állított hadrendbe. 2008-tól ez alapozta meg az átfogó katonai modernizációs programot. Ugyanakkor a fizikai felszerelésének modernizálása ellenére sem tudta megszerezni az ellenőrzést Ukrajna felett. Mind a stratégiai tervezés, mind az operatív végrehajtás kudarcai miatt képtelen volt a számbeli erőt döntő előnnyé alakítani.

Az orosz hadsereg minden szempontból meggyengült, a visszaépítését pedig nehezítik a szankciók. Ez tartós hatással lesz Oroszország képességére, hogy bevethessen hagyományos katonai erőt – olvasható a BBC összefoglalójában.