Kiss Balázs: a szakszervezetek nem azért vannak, hogy jókat mondjanak és lázítsanak, hanem hogy az összefogást erősítsék
Sokan azt mondják, teljesen felesleges a munkaegészségügy, mert évente egyszer odamegy a dolgozó, ránéz az orvos, megméri a vérnyomását és elbocsátja, de lehet, hogy magas a vérnyomása és akkor elküldi szakorvoshoz, ezzel pedig életet menthet – mondta a KlikkTV Szempontok című műsorában Kiss Balázs, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés kommunikációs munkatársa arról, hogy a kormány javaslata szerint eltörölnék a kötelező üzemorvosi vizsgálatot. „Önmagában ez a munkavédelmi lazítás erősen hat arra, hogy minél kevesebb dolga legyen a munkáltatónak, minél kevesebb felelőssége legyen, és egyre jobban kiszolgáltatja a munkavállalót” – tette hozzá.
Kiss Balázs szerint ezelőtt 15-20 évvel még komoly biztosítékok voltak egy munkavállaló számára, és ezt 2012 óta folyamatosan verik szét. „Nem működik a szociális-társadalmi párbeszéd sem a közszférában, az idén nem is ült össze az Országos Érdekegyeztető Tanács, ebből adódóan a szakszervezetek nem is tudják elmondani a munkáltatónak, jelen esetben az államnak, a véleményüket.”
Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés taglétszáma közelít a 20 ezerhez, és tömörít olyan érdekvédelmi szervezeteket, mint a felsőoktatásban, egészségügyi felsőoktatásban és egészségügyben dolgozókét, de van benne pedagógusokat tömörítő tagszakszervezet, illetve most csatlakozott a BKV pár szervezete. Kiss Balázs ezért is tartja fontosnak, hogy beszélni kell az üzemorvosi ellátásról, mert sokan azt hiszik, az értelmiség ül egy íróasztal mögött. „Értelmiségnek tekintjük azokat a mérnököket is, akik vegyipari cégnél dolgoznak, vagy az egyetemeken, akik kémia, fizika tantárgyakat oktatnak, bármikor történhet valami, bárkinek az élete veszélybe kerülhet.”
Kiss Balázs elmondta, a munkavédelmi törvényről ők is annyit tudnak, mint amennyi a sajtóban megjelent, mert társadalmi vitára nem bocsájtották, és meglepett mindenkit, hiszen még a munkáltatók is azt mondták, hogy ezt nem kérték.
„A munkavédelmi törvény kapcsán sokan mondják, hogy a betelepülő kínai állampolgárok, ázsiai cégeknek szóló könnyítés, de ezzel az a probléma, hogy ezek Magyarországra jönnek dolgozni, és nekik kellene alkalmazkodni a magyar törvényekhez, nem a kormánynak kellene hajlítgatni a törvényi előírásokat, hogy ezeknek a cégeknek kényelmesebb, könnyebb legyen.”
Felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény szerint elég a kezébe nyomni a leendő munkavállalónak a munkavédelmi oktatást tartalmazó dokumentumot, vagy elküldeni e-mailben, vagy csak egy linket és senki nem fogja ellenőrizni, hogy a munkavállaló elolvassa-e, megérti-e. „Semmilyen visszajelzés nem érkezik a munkáltató számára sem, hogy az ember készen áll-e a munkára, vagy adott esetben egy rossz mozdulattal akár környezeti katasztrófát tud okozni.”
A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma működik ma, a kormány, a vállalatok és a versenyszférás szakszervezet részvételével, viszont a közszféráé nem működik – mutatott rá Kiss Balázs. „Igényelték a szakszervezetek az államtól, de szerinte nem időszerű, pedig ezt kötelező lenne összehívni olyannyira, hogy az Európai Szociális Charta is előírja ezt, illetve Magyarország tagja a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek, ILO-nak, ott is nemzetközi szerződésekben garantáltuk a párbeszédet. Ezzel súlyosan kötelezettséget szegünk.”
Az ILO-szerződések kifejezetten tiltják, hogy szakmacsoportoknak ne lehessen kollektív szerződést kötni, mint ahogy nálunk nem lehet a fegyveres testületeknél és az egészségügyben – mondta Kiss Balázs, aki hozzátette, az ILO-nál kifogásolták, és a szervezet többször felszólította az országot, hogy ezt rendezze. „A kormány ehhez képest a füle botját sem mozdítja, ez az irány visszavezet a ’20-as, '30-as évekbe, a munkavállalók még jobban kiszolgáltatottak lesznek.” Hozzátette, a szakszervezetek nem azért vannak, hogy jókat mondjanak és lázítsanak, hanem hogy az összefogást erősítsék, mert csak akkor lehet elérni bármit. Ezt megmutatta a pedagógusok sztrájksorozata, mert nem voltak elegen. „Az Audinál a tízezerből 8 ezer tag elkezdett sztrájkolni, egy héten belül Ingolstadtból megjött a jóváhagyó levél, és jöhetett a pénz.”
Építik le folyamatosan a szakszervezeteket és amíg a munkavállalók nem értik meg, hogy miért van szükség rájuk, addig ez a kormány megy előre, nem érdekli – mondta Kiss Balázs. „A nyugati munkavállalóknál is csökken a szakszervezeti tagok száma, de ha sztrájkot szerveznek, beleállnak az emberek akkor is, ha nem szakszervezeti tagok, nem szidják a szakszervezeteket, hanem tapsolnak nekik, egyetértenek velük és támogatják őket.”
Miután még csak sztrájkkészültségi hajlandóság sincs a területen, megpróbálják az európai kapcsolatrendszerükön keresztül érvényesíteni a szándékukat, ha kell, elmennek az ILO-hoz, az Európai Parlamentbe, megkérik az Európai Szakszervezeti Szövetséget, hogy segítsenek. „Előbb-utóbb megtalálják azt a megoldást, ami sikerre vezet.”
A KlikkTV műsorát itt nézhetik meg.
