Kitálalt egy gyermekotthon egykori lakója
Megrázó vallomást tett közzé a közösségi médiában: eltussolt gyermekbántalmazások, iskolakerülés és túlterhelt dolgozók.
Drámai nyílt levélben fordult Fülöp Attilához, a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárhoz Lakatos Ádám, aki maga is a gyermekvédelmi rendszerben nevelkedett, és nemrég került ki onnan. A Facebookon közzétett posztjában őszintén vallott arról a most 18 éves fiatal, milyen embertelen körülmények uralkodnak a gyermekotthonokban, firtatva az állam felelősségét, vette észre az nlc.
A teljes bejegyzés változtatás nélkül:
„Nyílt levél Fülöp Attilának, a gondoskodásért felelős Államtitkár Úrnak!
Tisztelt Fülöp Attila!
Lakatos Ádám, 18 éves fiatal vagyok, aki nemrégiben töltötte be a 18. életévét, így utógondozott vagyok ebben a borzalmas gyermekvédelmi rendszerben. Igaz, az Ön kollégái mindent megpróbáltak megtenni, hogy ne legyek tovább a rendszer tagja és ne tárjam ki a problémákat.
Fekete Buzás Eszter, a Szociális Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) osztályvezetője vállalta ezt a nemes, bár ugyanakkor megalázó szerepet.
Tisztelt Államtitkár Úr!
A napokban megjelent hír szerint Ön a gyermekvédelmi rendszert át szeretné adni az egyházaknak, ami nem másnak lenne, mint az Ön személyes barátjának, Kothencz Jánosnak, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató vezetőjének. Pontosan tudjuk, hogy ők sokkal több mindenben részesülnek, mint az államilag fenntartott gyermekvédelmi intézmények.
Mikor szerette volna ezt nekünk, a rendszerben élőknek vagy a rendszerben dolgozóknak jelezni? Pontosan tudjuk, hogy pár évvel ezelőtt már próbálkoztak ezzel, csak az állami fenntartású otthonok borzalmas állapota miatt nem vette át a Szent Ágota az otthonokat.
Úgy gondolja, hogy ez most sikerülni fog Önöknek? Úgy gondolja, ezzel több mindent meg tudna oldani? Nem az állam lenne a bántalmazásokért felelős, és nem az államnak kellene a dolgozókat sem fizetni? Pontosan tudjuk, hogy ez nem véletlenül van így.
Önök pedofilokat tüntettek ki és adtak kegyelmet. Nem mellesleg az Önök alá tartozó otthonok borzalmas állapotban vannak, amelyek lassan a gyermekek fenntartására sem lesznek alkalmasak. Lassan az alapellátást sem tudják a gyerekek számára biztosítani.
Tisztelt Államtitkár Úr!
A jelenlegi kormánynak állítólag a gyermekeket és a gyermekek jövője tartja a legfontosabbnak.
Ha ez valóban így lenne, akkor nem tussolnának el gyermekbántalmazásokat, és nem engednék, hogy a kiszolgáltatott gyermekek ilyen körülmények között nevelkedjenek.
Emlékszik, mit mondott tavaly decemberben? Azt, hogy az Ön nevelt gyermekei megbecsülik egymást, kulturáltak és tiszteletben tartják közösségünket. Ebből sajnos egyik sem igaz.
Hogy lehet az, hogy egy 11 éves gyermeket folyamatosan arra kényszerítenek lakótársai, hogy az utcán kolduljon, és ha nem gyűlik össze elegendő összeg, akkor a 11 éves gyereket bántalmazzák és megalázzák a vele egykorúak vagy a náluk idősebb társai? Miután a vezetőségnek jelzés ment minderről, nem történt semmi, és a gyermeknek továbbra is a bántalmazó közegben kell nevelkednie. A gyermek annyira fél lakótársaitól, hogy akár több héten keresztül is szökésben van, hogy ne kelljen tovább tűrnie. Amikor a gyermeket a rendőrök visszavitték, akkor nagyon le volt fogyva, és mint egy hajléktalan, úgy nézett ki. Sajnos a gyermek azóta ismét elhagyta a gyermekotthont.
Tisztelt Államtitkár Úr!
Hogy történhet meg az, hogy két dolgozó is korlátozza a gondozott gyermek személyi szabadságát, és tovább dolgozhatnak a gyermekvédelmi rendszerben? Nem kapnak mást, csak 1-1 fegyelmit, amikor ebben az esetben azonnali felfüggesztést kellett volna a vezetőségnek elrendelnie, valamint a jogi lépéseket is meg kellett volna tenniük. Erre csak az volt a válasz, hogy „nem lehet, mert kevés az ember”. Tényleg? Itt tartunk? Bármit meg lehet tenni, mert kevés az ember? Valamint arra kényszerítették a gyermeket, hogy a vallomását írja újra!
Tisztelt Államtitkár Úr!
Hogy történhet meg az, hogy akár már egy 10 éves gyermeknek sem kell iskolába járnia? Ha jól tudom, akkor ha a gyermek a családban nem jár iskolába, kiemelik a gyermeket a családból, és feljelentik a szülőt kiskorú veszélyeztetése miatt. A gyermekvédelmi rendszerben mégis lehetséges az, hogy a gyerekek ne járjanak iskolába. Ebben az esetben az összes olyan gyermekvédelmi intézmény feljelenthető lenne, ahol a gyerekek nem járnak iskolába.
A dolgozók olyan szintű túl terhelésnek vannak kitéve, ami elfogadhatatlan. Mosnak, főznek, takarítanak, és már nincs idő arra, amiért valójában ott vannak: a gyerekekért.
Tisztelt Államtitkár Úr!
A pontos kérdések:
1. Azonnali választ kérünk Öntől: mi a terve az államilag fenntartott otthonokkal, ahova már nem férnek be a gyerekek? Pontosan ezért van az, hogy a budapesti befogadó otthonban 80 gyerekkel több van, mint a megengedett létszám.
2. A 11 éves gyereknek miért kell továbbra is a bántalmazó környezetben nevelkednie?
3. Miért dolgozhat még az a két dolgozó a gyermekvédelmi rendszerben?
4. Hogyan lehet, hogy a gyermekvédelmi rendszerben megtörténhet, hogy egy 10 éves gyereknek sem kell iskolába járnia?
Remélem, válaszra fog méltatni, és nem hazugságokat, hanem a tényeket fogja elárulni!
Válaszát és együttműködését előre is köszönöm!
(Az se baj, ha visszatilt Facebookon.)
Köszönettel: Lakatos Ádám”
(A képek magukért beszélnek. A képek a fent említett bántalmazott gyermekről készültek.)
A többi kép itt nézhető meg.
