Kőbe vésett a magyar uniós elnökség, de nagy kárt nem okoz

Daniel Freund német EP-képviselő – Orbán Viktorra utalva – egy minapi tweetjében a következőket írta: „Tényleg azt akarjuk, hogy ez a fickó vegye át jövő nyáron az uniós elnökséget?” Majd rögvest meg is válaszolta: „Nem hinném”.  

Freund nem az első, és gyaníthatóan nem is az utolsó, aki megkérdőjelezi a mai Magyarország soros elnökségének létjogosultságát. Ugyanakkor az intő jel lehet, hogy az Európai Parlament egy illusztris tagjában merül fel a kérdés, s mint tudjuk, az EP-nek az utóbbi években számos kérdésben sikerült átvernie az akaratát. Vajon baljós jel a német zöld képviselő véleménye? S egyáltalán, van arra jogi lehetőség, hogy elvegyék egy országtól az elnökséget? Szent-Iványi Istvánt kérdeztük.

Ez már valamilyen szinten a 2011-es magyar soros elnökség előtt is felmerült, s akkor is egy német politikus részéről: Werner Hoyer akkori külügyi államtitkár (jelenleg az EIB, Európai Beruházási Bank elnöke) vetette fel. De jogi lehetőség akkor sem volt, és most sincs rá. Arról nem szólva, hogy az Európai Parlament még kevésbé rendelkezhetne ilyenről – mondta a külpolitikai szakértő.

Freund tweetje szerinte inkább azért érdekes, mert általában is van ilyen aggodalom aziránt, hogy mire használja majd Magyarország a soros elnökség lehetőségét. De meg azért is, mert felmerül: milyen képet mutat Európáról például a csatlakozni vágyók számára az, hogy egy olyan ország látja el a soros elnökség feladatát, amelyről Vera Jourová – értékért és átláthatóságért felelős uniós biztos, az Európai Bizottság alelnöke – úgy vélekedik, erősen kétséges, hogy még demokrácia volna; amelynek Jan Lipavský cseh külügyminiszter azt üzeni, hogy senki nem kényszeríti, hogy része legyen az európai közösségnek, ha kényelmetlenül érzik magukat a magyarok benne. Egy olyan ország – folytatta Szent-Iványi –, amelyik ellen zajlik a 7. cikkely szerinti konzultáció, s amely ellen beélesítették a kondícionalitási mechanizmust. Tehát eleve nagyon súlyos dolgok szólnak Magyarország ellen – összegezte, rámutatva, hogy mindeközben Orbán Viktor olyanokat mond, hogy Brüsszelben biológiai vírust tenyésztenek laboratóriumban ellenünk, vagy hogy Hitler ugyanazt – európai egységet – akart, mint az Európai Unió. És persze folyamatosan gátolja a közös uniós fellépéseket. 

De hiába a romló hangulat Magyarország vonatkozásában, a növekvő kétség, a soros elnökséget nem tudják mindaddig elvenni a sorban éppen következő Magyarországtól, amíg a szavazati jogát fel nem függesztik – húzta alá. Ez ugyanis automatizmus, névsor szerint megy, csoportban, úgynevezett triókban dolgoznak. Volt már ugyan arra precedens, hogy választás miatt felcserélték a sorrendet, de az nem oldja meg a problémát, hogy mondjuk fél, vagy egy év múlva kapja majd meg Orbán Magyarországa a soros elnökséget. 

Ugyanakkor a korábbiakkal ellentétben, ma már nem az elnökséget adó miniszterelnök vezeti az Európai Tanács üléseit, hanem az elnök, azaz, az EP-választások nyomán a jövő év második felében kialakuló új felállásig Charles Michel, a külügyminiszteri üléseket pedig – szintén addig – Joseph Borell külügyi főmegbízott – emlékeztetett Szent-Iványi, megjegyezve, Orbán Viktor sem tud kiemelt szerepet játszani, s Szijjártó Péter is csak ugyanúgy fog a testületben ülni, mint eddig. 

A szakértő arra is kitért, hogy a magyar soros elnökség pont az európai parlamenti választásokat követő félévben esedékes, az új parlament, a testületek, a vezetők cseréje idején. Ez rendkívül kényes időszak, ami egyfelől nagyon finom diplomáciai munkát igényel a kormány részéről, másfelől azonban a magyar elnökség jelentőségét csökkenti, hogy az EU teljesen önmagával, szervezeti ügyekkel, új vezetők, tisztségviselők megválasztásával lesz elfoglalva – s mindebben a soros elnökségnek nincs szerepe. Éppen ezért programokat sem nagyon tud keresztülvinni, a régiek kifutnak, újak pedig alig lépnek be. Így azután gondolhatják akár azt is, hogy túlságosan nagy kárt az Orbán-kormány nem tud okozni soros elnökként – mutatott rá, hozzátéve: ugyanakkor szimbolikusan mindenképpen furcsa a dolog. 

S habár – mint látható – ebben az időszakban az Európai Unió nem Orbánnal lesz elfoglalva, ám mégis érezhető, hogy sokkal erőteljesebben vetődik fel a kétség, mint 2010 decemberében, a médiatörvény elfogadása után – vetette fel a szakértő.  

Szent-Iványi szerint egyébiránt a 2011-es magyar soros elnökség jól sikerült, igaz, akkor még Martonyi János volt a külügyminiszter, s még mások voltak a viszonyok is. Magyar kezdeményezésre fogadták el a roma stratégiát, valamint a Duna stratégiát, és sikerült befejezni a horvát csatlakozási folyamatot. Ez persze már 12 éve volt, s nem lehet összehasonlítani a mai Magyarországgal, ma sokkal erőteljesebben vannak jelen az uniót aggasztó folyamatok, dolgok nálunk – ismerte el.