Kockázatot jelent, hogy Magyarország még nem diverzifikálta az energiaellátást
Kockázatot jelent, hogy Magyarország az energiaellátásban még nem fordult a diverzifikálás felé – így látja Hegedűs Dániel, az amerikai Német Marshall Alapítvány kelet-európai regionális igazgatója.
Magyarország elkötelezte magát amerikai LNG és nukleáris fűtőanyag-rudak vásárlása mellett, és ez az egyik legfontosabb és legmélyrehatóbb elmozdulás Magyarország többvektoros külpolitikájának irányában 2022 februárja óta – mondta Hegedűs az MBR-nek.
Az energiaellátás költsége fontos érv a magyar kormány számára az Oroszországgal való jó kapcsolatok fenntartásában, de Hegedűs más politikai megfontolásokat is lát a játékban: Orbán megpróbálja kordában tartani saját szövetségeseit. „A motiváció az, hogy nagyobb autonómiát, sőt, befolyást és erőt szerezzen saját szövetségesei, különösen az Európai Unió felett.” Orbán meg akarja akadályozni, hogy az EU hatékonyan szankcionálja Magyarországot a demokrácia és a jogállamiság eróziója miatt. „A fő motiváció az, hogy előmozdíthassa az ország autokrácia felé történő átalakulását” – mondja Hegedűs.
Az EU-ban már csak Magyarország és Szlovákia függ erősen az orosz energiaellátástól. Az Európai Unió 2027-ig adott haladékot a két országnak, attól kezdve teljes importtilalom lesz az EU-ban. Emellett októberben Donald Trump is szankciókat vezetett be az orosz energiaforrásokra.
A magyar kormány a geopolitikai helyzet és az EU, valamint az Egyesült Államok szankciói ellenére, nem akarja leállítani az oroszországi olaj- és gázimportot. Azt állítja, hogy a szállítás teljes leállítása túl nagy terhet róna az állami költségvetésre.
Deák András György magyar energiapolitikai szakértő azonban úgy látja: az átállás kétségtelenül pénzbe kerülne a magyar államnak, de ez lényegesen kevesebb lenne, mint amit Orbán állít. A gáz- és olajárak körülbelül tíz százalékos emelkedését tartja reálisnak.
A gáz áremelkedését a további tranzit- és szállítási költségek okoznák: az orosz gáz már nem olcsóbb a világpiaci áraknál. Az olaj esetében magának az árucikknek az ára is emelkedne, mivel az orosz olaj jelenleg alacsonyabb áron érhető el.
A költségek emelkedése elsősorban nem a polgárokat, hanem az államot érintik, mert a magyar MOL energiacégnek külön nyereségadót kellett fizetnie az olcsó orosz olajból származó jelentős többletbevétel miatt, ami hatalmas bevételt jelent az államkincstár számára. Ez a bevétel elveszne.
A kutaknál azonban az orosz olaj alacsony ára nem tükröződik. Deák szerint az orosz gáztól való eltávolodás a fogyasztói árakra sem lesz jelentős hatással, mert a magyar árakat a kormány 2013 óta korlátozza, így azok függetlenek a piaci fejleményektől. Deák nem tartja valószínűnek, hogy a kormány ilyen közel a parlamenti választásokhoz jelentős áremelésről döntene, különösen mivel a kormányzó Fidesz minden megbízható közvélemény-kutatásban lemarad az ellenzéki Tisza Párt mögött.
Véleménye szerint a magyar kormány „voluntarista” politikát folytat ebben a kérdésben: megpróbálja elkerülni ezeket a többletköltségeket, különösen mióta drága választások előtti ígéreteket tett.
A fokozódó szankciós nyomás miatt azonban Magyarországnak most nincs más hosszú távú lehetősége, mint elszakadni az orosz energiától – állítja Deák.
