Kocsis Máté betiltaná a neki nem tetsző kommenteket
„Bizonyos vagyok abban, hogy az arctalan, névtelen és uszító, gyűlöletkeltő, mások megsemmisítésére irányuló kommenteket, és azokat a felületeket, amelyek ezt hagyják és nem moderálják, nem törlik, következményekkel kell felruházni, kell, hogy legyenek következmények" – mondta Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője.
A politikust, aki egykor polgármester is volt Józsefvárosban, „megihlette” a Robert Fico elleni merénylet. Úgy is fogalmazhatnánk: kapóra jött neki, hogy egy, a szélsőjobboldalhoz köthető személy megpróbálta meggyilkolni Szlovákia miniszterelnökét. A Fidesz frakcióvezetője úgy gondolja – vagy inkább ezt mondja –, hogy a baloldali médiumok adnak teret a gyűlöletkeltő kommenteknek. Lehetne ezzel vitatkozni, hiszen még a Mandiner – amelyet sok ellenzéki szalonképesnek tart – sem riad vissza attól, hogy az Orbán Viktorral és pártjával nem rokonszenvező közírók cikkeit – azok megkérdezése, beleegyezése nélkül – feltöltse az oldalára, és ezáltal, mintegy koncként, odavesse a kommentelők indulatának, gyalázkodásának.
Kocsis Máté amúgy nyitott kapukat dönget, hiszen a szolgáltató – amennyiben nem tesz lépéseket a gyűlöletkeltő kommentek ellen –, a jelenlegi gyakorlat alapján is felelősségre vonható. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége szerint nem a szabályozással van baj – a mostani szabályozás értelmében a szerkesztőségeknek egy órájuk van arra, hogy levegyék a problémásnak ítélt kommenteket.
A Fidesz emberemlékezet óta különös, nem feltétlenül szívélyes viszonyt ápol a nyilvánossággal. Sokan emlékeznek még a következő, elhangzása óta szállóigévé nemesedett kijelentésre: „Mi sohasem vetemednénk arra, hogy elhallgattassuk azokat, akiknek más a véleményük, mint nekünk.” Orbán Viktortól származik az elhíresült idézet, a miniszterelnök mondta ezt az Európai Parlamentben, 2018 szeptemberében, az úgynevezett Sargentini-jelentés vitáján. Derültség volt akkor a teremben, nyilván maga Orbán sem gondolta komolyan, amit mondott. Az Orbán-kormány akkor ugyanis már túl volt a Népszabadság bezárásán, az egykor szebb napokat látott, nem revolver-újságként, hanem üzleti alapon működő, pártsemleges Metropol ellehetetlenítésén, az Origo lakájmédiává hangolásán, a megyei lapok kormányszócsővé butításán. (Az Index megszelidítése még csak tervben volt.)
Nem ma kezdték, volt benne gyakorlatuk. Az első Orbán-kormány – ennek a szellemiségéhez térne vissza a magyar politikai élet legújabb csillaga, Magyar Péter – 1998 szeptember 30-án az akkor népszerű „minőségi bulvárlapot”, a Kurírt záratta be. Konkrét oka volt az újság elleni retorziónak: a kormány akkori (és jelenlegi) belügyminiszteréről, Pintér Sándorról jelent meg az újságban egy leleplezőnek ígért cikksorozat első része. A másodikat már nem engedte megjelenni a hatalom, még aznap közölték a szerkesztőséggel, hogy megszűnik az újság.
Tavaly februárban pedig az derült ki, hogy a közmédia letiltotta a hozzászólásokat a YouTube-ra feltöltött híradós videóinál. Utoljára 2022 őszén lehetett kommentelni a videómegosztón látható anyagokat, de azóta ez a lehetőség megszűnt. (A Kormányinfókról feltöltött anyagokhoz korábban sem lehetett hozzászólni.)
Most Kocsis Máté, a Fidesz – MIÉP-ből importált – frakcióvezetője tovább nyírbálná a nyilvánosságot. Elvileg persze akár igaza is lehetne, hiszen a gyűlöletkeltést muszáj megfékezni, ám éppen a kormány az, amely élen jár az uszításban és példát mutat azoknak, akik hajlamosak felülni a hergelésnek. Miközben Orbán és a Fidesz háborúpártisággal vádolja az ellenzéket – és mindenki mást, akik másképp gondolkodnak a világról –, ők azok, akik világháborús veszéllyel, atomháborúval fenyegetnek, és még Fidesz-közeli békemenetet is a háborús hisztéria szolgálatába állítják.
